Független Magyarország, 1905. április (4. évfolyam, 1092-1120. szám)

1905-04-30 / 1120. szám

FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1905. április 30. 14 jutottak szóhoz. Az iskolaorvosok szakbizottságának elnöke, dr Schuschny Henrik érdekes statisztikai adatokkal világította meg a túlterhelés kérdését. Gondos vizsgálódások alapján megállapította, hogy az alsóbb osztályokban a középiskolai tanulók 46­4, a felsőbb osztályokban 57 százaléka ideges. A leg­­főbb bajok egyike a túl sok memorizálás, ami által az agy kombináló képessége szenved. Nagy baj az is, hogy a tanár nem ismeri eléggé a tanulókat, ami tekintettel arra, hogy egy-egy osztályokban 60—70, összesen 200—800 tanulóval van dolga, nagyon érthető is. Amellett minden tanár a saját szakmáját tartja legfontosabbnak, s túlságos köve­telményekkel lép fe. Rengeteg fölösleges anyag tudását kívánják meg a gyermekektől, és e mellett azt állítják: non scholae, sed vitae discib­us. Ami a klaszikus nyelvek oktatását illeti, a szóló nem törölné el a latin nyelvet, de igenis annak túlságos grammatikai művelését. A gyermekeket megtömik mathematikával, töméntelen történelmi évszámmal, földrajzi és csillagászati adatokkal, de nem tudják, hogyan kell védekezniök a tifusz, a tuberkulózis s más betegségek ellen. A tanítás oly művészet, melyhez csak kevés tanár ért. Jó volna a tanárok számára gyakorló gimnáziumokat nagyobb számban felállítani. A tornatanítást ki kellene terjeszteni. Egyáltalában szükséges volna a kö­zépiskolát közelebb hozni az élet­hez. (Élénk tetszés). Dr. J­u­b­a Adolf iskolaorvos azt hiszi, hogy a gyermekek idegességét nem kell szükségképen túlterhelésre visszavezetni. A tanórák száma nálunk nem több, mint más országokban, sőt Németországban több a tan­óra és a tanév sem hosszabb mint másutt. Mindenesetre erősen redu­­kálandónak tartja a latin nyelv oktatását A görögöt egészen el kellene hagyni s pótolni kellene a vegy­tan, a rajz, az egézségtan és a slörd oktatásával. Akik theologiai vagy tanári pályára mennek, azok részére lehetne külön tanfolyamokat tartani. Az érettségi vizsgálat záros határait enyhíteni kellene. Az egységes önkéntesi kedvezményt pl. meg kellene adni azoknak, kik gimnáziumot végeztek, tekintet nélkül arra, hogy tettek-e érettségit vagy nem. Németországban sem követelnek az önkéntesektől érettségi bizonyítványt, csak hat középiskolai osztály elvégzését. Tekintettel a vita nagy anyagára, a tár­saság ezentúl hetenként kétszer fog ülést tartani, még­pedig kedden és pénteken este 6 órakor a kereskedelmi és iparkamara nagytermében (Szemere­­utca 6.) Az orvosok előadásai véget érvén, most a társaság előkelő laikusok nézetét fogja meghallgatni, mielőtt átadná a szót a szókbeli pedagógusoknak. A keddi ülésen Giesswein Sándor és V­é­s­z­i József orsz. képviselők szólalnak fel. * Névtelen könyv. Ezzel a címmel novellás­könyvet adott ki Tarcali Dezső. A kötetben foglalt érdekes történetek a szerző elbeszélő kész­sége mellett szólnak és bár nem tágas körben ját­szódnak le, de az író közvetetlensége kellemes olvasmánynyá teszi őket. A könyvet két koronáért minden könyvesboltban meg lehet vásárolni. * A Magyar Tudományos Akadémia első osz­tálya május 1-én, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. Thury József lev. tag : «A török drámairodalom». 2. P­á­p­a­y József mint vendég: «Nyelvészeti tanulmányúton az északi oszt­rákok földjén.» — Az osztályülést zárt ülés követi. * A Magyar Pestalozzi-Társaság­ ma délután dr. Havas Gyula elnöklésével ülést tartott. Az ülésen B­a­r­t­h­a Péter titkár bemutatta a pápai állami tanítóképző-intézet tanári karának meleg­hangú levelét, melyben meghívja a Magyar Pesta­­lozzi-Társágot, hogy májusi felolvasó-ülését Pápán tartsa meg. Az előadások során S­­­o­s­s­a Dezső szegedi kir. tanfelügyelő a népnevelők feladatairól értekezett. Abból indult ki, hogy napjainkban, amikor az új eszmék egész tömegét halmozzák fel lázas sietséggel, kettőzött munka vár a hivatott népnevelőre. Sajnos azonban, hogy készülőfélben vannak, mert az új tanítói nemzedék nem szereti a falut, a tanyát, csak a városba vágyik. Pedig például a nagy Alföld lakosságának legnagyobb része künn lakik a tanyán, itt kell tehát eldőlnie a magyar nemzeti népnevelés kér­désének. A kultúrpolitikus ilyenformán nem támasz­kodhatok a modern tanítóra. Ennek okát a tanító­képzés hiányosságának tulajdonítja. A leendő nép­nevelőket fényes paloták számára készítik elő, útra­­valóul épen azt nem kapják, amire a legnagyobb szükségük volna: a népélet és a néplélek ismeretét. E nélkül pedig nincs boldogulás. A nagy tetszéssel kísért előadás után Horváth István sarkad-feketeéri ta­nító értekezett Mikes Kelemen jelleme és pedagógiai eszméi címen. Kiemeli Mikes mély vallásosságát, hazaszeretetét, erős nemzeti érzését, szívj­óságát, őszinteségét. Mikes nem volt hivatásos pedagógus, de felvetett eszméi igen értékesek és tanulságosak. Bizonyítja a nevelés és tanulás fontosságát, sürgeti a leányok oktatását, ostorozza a családi nevelés ferdeségeit, a szülők tudatlanságát és rossz példa­­adását. Az előadást tetszéssel fogadta a hallga­tóság. FŐVÁROS. • 1 .-#1 . )( Kossuth-szobor — Szabadságharc-szobor. A polgármester ma hívta össze a Kossuth Lajos- és a Szabadságharc-szobor bizottságát a döntő ülésre, amelyen a hétfőn Budapestre érkező francia szobrászművész, Bartholomé is részt vesz. A Kos­­suth-szobor-bizottság május 3-án, a Szabadságharc­­szobor-bizottság május 4-én tart ülést. A pályázó műveket a nagyközönség pénteken, május 5-én már megtekintheti a városligeti Iparcsarnokban. )( A kerékpárosok összeírása. A tanács, a kerékpár-adóra vonatkozó szabályrendelet alapján, a kerékpároknak s az azokhoz hasonló járóművek­nek május hónapban való összeírását elrendelte. Utasította a tanács a kerületi elöljáróságokat, hogy az összeírás eljárás módja s a késedelmek bírságo­lása tárgyában az eddigi módszert kövesse. A kö­zönséget erről hirdetésileg értesíti a tanács. )( Kőany­ag-szállítás a 20 milliós kölcsön terhére. A tanács a 20 milliós burkoló-kölcsön terhére, az 1906 — 1911. években végrehajtásra váró burkoló munkálatokhoz szükséges kőanyagok szállítására árlejtést hirdet. Az 1906. évre a követ­kező a szükséglet: 269,046 darab 18—18 cm. átmérőjű gránit, vagy bazalt kockakő; 230,285 darab gránit, vagy bazalt háromnegyedes kockakő ; 2680 folyóméter gránit, vagy bazalt szegélykő; 200 folyóméter köríves gránit, vagy bazalt szegélykő; 30 pár, rajzszerint gránit, vagy bazalt kapu-bejárás­hoz való kő.­­ Az 1907. évre a kockakő száma már 902,026 darabra emelkedik, az 1908. évre 819,000 darab a szükséglet s az 1909. évre 1.331,600 darab, 1910-ben 1.146,080 darab, az 1911. évben 1.448,720 darab. Természetesen, a többi kő­szükséglet is nagyobbodik. Az ajánlatokat vagy mind a hat évre lehet tenni, vagy csak az évenként szükséges tételekre. Bánatpénzül a kő értékének 5 százalékát kell letenni és mintákat bemutatni, azoknak a bányáknak a megnevezésével a­honnan a kövek származnak. A vonatkozó aján­latokat június 16-ig kell benyújtani a központi városházán levő középítési ügyosztályhoz, ahol a szállításra való részletes feltételek is megtekinthe­tők, délelőtt 9—12 óra közt. TÖRVÉNYSZÉK, (§) Az a bizonyos «Kristályvíz.» A «M. H.» kőnyomatos Írja: Édeskuthy Jenő, a fővárosi Édeskuthy nagykereskedő cég tulajdonosa 1903. évi árjegyzékében, valamint az ugyanazon évben kiadott orvosi zsebnaptárban hosszabb közleményt írt azokról a szénsavval telitett vizekről, amelyeket egyes vállalatok ásványvíz cimén h­oznak forgalomba. Édeskuthy ezen közleményeiben azt állította, hogy az ilyen szénsavval telített s ásványvíz elnevezés alatt forgalomba hozott vizekkel a vállalatok be­csapják a nagyközönséget, mert ezzel közönséges kútvizet vetetnek meg, amelyet előzőleg szénsavval telítenek mesterséges úton és módon. Ezen közle­mény miatt a Szent Lukác­s-fürdő részvény­­társaság az általa forgalomba hozott Kristály­­v­í­z hírnevének megoltalmazása céljából rágalmazási sajtópert indított Édeskuthy Jenő ellen, akit a lefolytatott sajtóügyi vizsgálat befejezése után a törvényszék rágalmazás sajtóvétségéért vád alá is helyezett. Mára volt kitűzve ezen ügyben az esküdt­széki főtárgyalás Z­s­i­t­v­a­y Leó elnöklete alatt- Minthogy azonban a panaszos r.-társaság képvisele­tében Palotai Ödön cégtulajdonos e hó 27-én a törvényszékhez intézett beadványában a vádját el­ejtette, a bíróság az esküdtszék mellőzésével vád visszavonás címén az eljárást beszüntette Édes­kuthy Jenő ellen.­­ Gróf 63 balletmester. Tavaly, december 15-jévil a déli órákban az Andrássy­ úton sétáló közön­ség épületes jelenetnek volt tanúja az Oepraház közvetlen közelében. Gróf Csáky György és az Operaház karmestere, Guerra, szóváltásba ele­gyedtek, mely kis vártatra dulakodássá és vereke­déssé fajult. A nagy feltűnést keltő eset előzményei a következők: Az Opera­házban a Sylvia című ballet került ezidőtájt színre új kiállítással és betanítással, a címszerepben Balogh Szidivel, aki nagy sikert aratott. A táncosnő sok virágot kapott, többek között egy óriási csokrot egyik tisztelőjétől, a fiatal gróf Csáky­tól. Mikor aztán, a felvonás végeztével ki akarta vinni a virágokat a lámpák elé, Guerra balletmester megtiltotta. Balogh Szidi nagyon fölháborodott s kifakadt: — Elvégre, a Kecskepásztor után K­r­a­m­m­e­r Teréz asszony sokkal több virágot vitt ki. —, az nem volt baj. És Krammer Ilonka, aki pedig nem Primaballerina, szintén vitt ki már virágokat, nem is premieren, hanem közönséges előadások alkal­mából ... A balletmester hajthatatlan maradt. Másnap Guerra balletmester elhagyta az Operaházat, az Andrássy-úton hozzálépett gróf Csáky, akinek Balogh Szidi sérelmét elmondta. — Sie gemeiner Schaft — támadt a gróf a balletmesterre. Guerra válaszolt, mire a gróf esernyőjével végig­­húzott Guerrán, majd pedig balkezével hatalmas ütést is mért rá. Dulakodás kezdődött, mialatt a két férfi — óriási közönség jelenlétében — agyba­­lőbe ütötte egymást. Végre szétválasztották őket. Csakhamar az Operaházba érkezett a verekedés híre, ahol Balogh Szidi épen próbált a próbaterem­ben. Mikor elmondták neki a dolgot, egy hangos sikolylyal összerogyottt, elájult és nem tért ma­gához. Az előhívott mentők eszméletlen állapotban szállították­ haza Balogh Szidit. A botrány ma a büntetőbíróságot foglalkoztatta. Először a panaszost, Guerra balletmestert hall­gatta ki Radich bíró. Elmondta, hogy a Syl­via ballet előadása közben Baloghi Szidi táncos­nőt kihívták és virágot adtak neki. A táncosnő a tapsok után ki akarta vinni a csokrot, de ezt ő nem engedte meg, mert a virágszirmok le szoktak hullani s a színpadon sokan elestek e miatt. Más­nap délelőtt azi Oktogon-téren egy úr termett előtte. Az ur megfordult és egy névjegyet nyomott a ke­zébe, melyen gróf Csáky Géza neve állott, azután megkérdezte, akar-e párbajozni. Szidni kezdett, majd szilétes botját rámn­ emelte. Gróf Csáky Géza, huszonhatéves, nőtlen, 2000 hold birtok ura, volt katonatiszt. Bűnösnek érzi magát. Sértő szándéka nem volt, ő csak meg akarta fenyegetni Guerra urat. Most már sajnálja a tör­ténteket. — Talán még el lehetne békésen intézni ezt az ügyet? — ajánlotta a biró úgy a panaszosnak, mint a vádlottnak. A védők­ szünetet kértek s tárgyalni kezdtek a békéről, de a gróf nem volt hajlandó nyilvános és teljes bocsánatkérésre , így folytatták a tár­gyalást. Az orvosi látlelet szerint Guerra orrán és arcán több centiméteres sérülést szenvedett és több daganat képződött az arcán. Guerra jogi képviselője szigorú büntetést kér kiszabni gróf Csákyra, mert orvul támadta meg a balletmestert. Gróf Csáky védője tagadja, hogy az életveszélyes fenyegetés megállapítható lenne. A másik két vádban maga is bűnösnek látja vé­dencét, de mert az izgatott kedélyállapotában kö­vette el a tettet, enyhe ítéletet kér. A biró könnyű testi sértés vétségében mondotta csak­ ki a vádlottat bűnösnek s ezért 300 korona pénzbüntetésre ítélte, amely behajthatlanság esetén 14 napi fogházra változtatandó, as Gál Istnácz és Tsa LegújabblRuha bérlet 60 korona negyedévesként/ A awrtTfA+pri­nt YTalaSZ Illatok» £ é 3t£ 1 »* « 2 a V& Is. *i.| BUDAPEST, Ti. Váci kört si. A. szövetek tetszés szerint válasz­th­atóls. 1 téli kabát, 1 felöltő, 1 téli öltöny, 1 őszi öltöny, 1 nyári öltöny, 1 tavaszi öltöny. *1 téli nadrág, 1 színes mellény a, legfinomabb szövetből. A bérlet két évi tartam­a szél és bárméter felbontható * A*@me*ísték a Wzló tulajdona.

Next