Független Magyarország, 1905. április (4. évfolyam, 1092-1120. szám)
1905-04-30 / 1120. szám
FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1905. április 30. 14 jutottak szóhoz. Az iskolaorvosok szakbizottságának elnöke, dr Schuschny Henrik érdekes statisztikai adatokkal világította meg a túlterhelés kérdését. Gondos vizsgálódások alapján megállapította, hogy az alsóbb osztályokban a középiskolai tanulók 464, a felsőbb osztályokban 57 százaléka ideges. A legfőbb bajok egyike a túl sok memorizálás, ami által az agy kombináló képessége szenved. Nagy baj az is, hogy a tanár nem ismeri eléggé a tanulókat, ami tekintettel arra, hogy egy-egy osztályokban 60—70, összesen 200—800 tanulóval van dolga, nagyon érthető is. Amellett minden tanár a saját szakmáját tartja legfontosabbnak, s túlságos követelményekkel lép fe. Rengeteg fölösleges anyag tudását kívánják meg a gyermekektől, és e mellett azt állítják: non scholae, sed vitae discibus. Ami a klaszikus nyelvek oktatását illeti, a szóló nem törölné el a latin nyelvet, de igenis annak túlságos grammatikai művelését. A gyermekeket megtömik mathematikával, töméntelen történelmi évszámmal, földrajzi és csillagászati adatokkal, de nem tudják, hogyan kell védekezniök a tifusz, a tuberkulózis s más betegségek ellen. A tanítás oly művészet, melyhez csak kevés tanár ért. Jó volna a tanárok számára gyakorló gimnáziumokat nagyobb számban felállítani. A tornatanítást ki kellene terjeszteni. Egyáltalában szükséges volna a középiskolát közelebb hozni az élethez. (Élénk tetszés). Dr. Juba Adolf iskolaorvos azt hiszi, hogy a gyermekek idegességét nem kell szükségképen túlterhelésre visszavezetni. A tanórák száma nálunk nem több, mint más országokban, sőt Németországban több a tanóra és a tanév sem hosszabb mint másutt. Mindenesetre erősen redukálandónak tartja a latin nyelv oktatását A görögöt egészen el kellene hagyni s pótolni kellene a vegytan, a rajz, az egézségtan és a slörd oktatásával. Akik theologiai vagy tanári pályára mennek, azok részére lehetne külön tanfolyamokat tartani. Az érettségi vizsgálat záros határait enyhíteni kellene. Az egységes önkéntesi kedvezményt pl. meg kellene adni azoknak, kik gimnáziumot végeztek, tekintet nélkül arra, hogy tettek-e érettségit vagy nem. Németországban sem követelnek az önkéntesektől érettségi bizonyítványt, csak hat középiskolai osztály elvégzését. Tekintettel a vita nagy anyagára, a társaság ezentúl hetenként kétszer fog ülést tartani, mégpedig kedden és pénteken este 6 órakor a kereskedelmi és iparkamara nagytermében (Szemereutca 6.) Az orvosok előadásai véget érvén, most a társaság előkelő laikusok nézetét fogja meghallgatni, mielőtt átadná a szót a szókbeli pedagógusoknak. A keddi ülésen Giesswein Sándor és Vészi József orsz. képviselők szólalnak fel. * Névtelen könyv. Ezzel a címmel novelláskönyvet adott ki Tarcali Dezső. A kötetben foglalt érdekes történetek a szerző elbeszélő készsége mellett szólnak és bár nem tágas körben játszódnak le, de az író közvetetlensége kellemes olvasmánynyá teszi őket. A könyvet két koronáért minden könyvesboltban meg lehet vásárolni. * A Magyar Tudományos Akadémia első osztálya május 1-én, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. Thury József lev. tag : «A török drámairodalom». 2. Pápay József mint vendég: «Nyelvészeti tanulmányúton az északi osztrákok földjén.» — Az osztályülést zárt ülés követi. * A Magyar Pestalozzi-Társaság ma délután dr. Havas Gyula elnöklésével ülést tartott. Az ülésen Bartha Péter titkár bemutatta a pápai állami tanítóképző-intézet tanári karának meleghangú levelét, melyben meghívja a Magyar Pestalozzi-Társágot, hogy májusi felolvasó-ülését Pápán tartsa meg. Az előadások során Sossa Dezső szegedi kir. tanfelügyelő a népnevelők feladatairól értekezett. Abból indult ki, hogy napjainkban, amikor az új eszmék egész tömegét halmozzák fel lázas sietséggel, kettőzött munka vár a hivatott népnevelőre. Sajnos azonban, hogy készülőfélben vannak, mert az új tanítói nemzedék nem szereti a falut, a tanyát, csak a városba vágyik. Pedig például a nagy Alföld lakosságának legnagyobb része künn lakik a tanyán, itt kell tehát eldőlnie a magyar nemzeti népnevelés kérdésének. A kultúrpolitikus ilyenformán nem támaszkodhatok a modern tanítóra. Ennek okát a tanítóképzés hiányosságának tulajdonítja. A leendő népnevelőket fényes paloták számára készítik elő, útravalóul épen azt nem kapják, amire a legnagyobb szükségük volna: a népélet és a néplélek ismeretét. E nélkül pedig nincs boldogulás. A nagy tetszéssel kísért előadás után Horváth István sarkad-feketeéri tanító értekezett Mikes Kelemen jelleme és pedagógiai eszméi címen. Kiemeli Mikes mély vallásosságát, hazaszeretetét, erős nemzeti érzését, szívjóságát, őszinteségét. Mikes nem volt hivatásos pedagógus, de felvetett eszméi igen értékesek és tanulságosak. Bizonyítja a nevelés és tanulás fontosságát, sürgeti a leányok oktatását, ostorozza a családi nevelés ferdeségeit, a szülők tudatlanságát és rossz példaadását. Az előadást tetszéssel fogadta a hallgatóság. FŐVÁROS. • 1 .-#1 . )( Kossuth-szobor — Szabadságharc-szobor. A polgármester ma hívta össze a Kossuth Lajos- és a Szabadságharc-szobor bizottságát a döntő ülésre, amelyen a hétfőn Budapestre érkező francia szobrászművész, Bartholomé is részt vesz. A Kossuth-szobor-bizottság május 3-án, a Szabadságharcszobor-bizottság május 4-én tart ülést. A pályázó műveket a nagyközönség pénteken, május 5-én már megtekintheti a városligeti Iparcsarnokban. )( A kerékpárosok összeírása. A tanács, a kerékpár-adóra vonatkozó szabályrendelet alapján, a kerékpároknak s az azokhoz hasonló járóműveknek május hónapban való összeírását elrendelte. Utasította a tanács a kerületi elöljáróságokat, hogy az összeírás eljárás módja s a késedelmek bírságolása tárgyában az eddigi módszert kövesse. A közönséget erről hirdetésileg értesíti a tanács. )( Kőanyag-szállítás a 20 milliós kölcsön terhére. A tanács a 20 milliós burkoló-kölcsön terhére, az 1906 — 1911. években végrehajtásra váró burkoló munkálatokhoz szükséges kőanyagok szállítására árlejtést hirdet. Az 1906. évre a következő a szükséglet: 269,046 darab 18—18 cm. átmérőjű gránit, vagy bazalt kockakő; 230,285 darab gránit, vagy bazalt háromnegyedes kockakő ; 2680 folyóméter gránit, vagy bazalt szegélykő; 200 folyóméter köríves gránit, vagy bazalt szegélykő; 30 pár, rajzszerint gránit, vagy bazalt kapu-bejáráshoz való kő. Az 1907. évre a kockakő száma már 902,026 darabra emelkedik, az 1908. évre 819,000 darab a szükséglet s az 1909. évre 1.331,600 darab, 1910-ben 1.146,080 darab, az 1911. évben 1.448,720 darab. Természetesen, a többi kőszükséglet is nagyobbodik. Az ajánlatokat vagy mind a hat évre lehet tenni, vagy csak az évenként szükséges tételekre. Bánatpénzül a kő értékének 5 százalékát kell letenni és mintákat bemutatni, azoknak a bányáknak a megnevezésével ahonnan a kövek származnak. A vonatkozó ajánlatokat június 16-ig kell benyújtani a központi városházán levő középítési ügyosztályhoz, ahol a szállításra való részletes feltételek is megtekinthetők, délelőtt 9—12 óra közt. TÖRVÉNYSZÉK, (§) Az a bizonyos «Kristályvíz.» A «M. H.» kőnyomatos Írja: Édeskuthy Jenő, a fővárosi Édeskuthy nagykereskedő cég tulajdonosa 1903. évi árjegyzékében, valamint az ugyanazon évben kiadott orvosi zsebnaptárban hosszabb közleményt írt azokról a szénsavval telitett vizekről, amelyeket egyes vállalatok ásványvíz cimén hoznak forgalomba. Édeskuthy ezen közleményeiben azt állította, hogy az ilyen szénsavval telített s ásványvíz elnevezés alatt forgalomba hozott vizekkel a vállalatok becsapják a nagyközönséget, mert ezzel közönséges kútvizet vetetnek meg, amelyet előzőleg szénsavval telítenek mesterséges úton és módon. Ezen közlemény miatt a Szent Lukács-fürdő részvénytársaság az általa forgalomba hozott Kristályvíz hírnevének megoltalmazása céljából rágalmazási sajtópert indított Édeskuthy Jenő ellen, akit a lefolytatott sajtóügyi vizsgálat befejezése után a törvényszék rágalmazás sajtóvétségéért vád alá is helyezett. Mára volt kitűzve ezen ügyben az esküdtszéki főtárgyalás Zsitvay Leó elnöklete alatt- Minthogy azonban a panaszos r.-társaság képviseletében Palotai Ödön cégtulajdonos e hó 27-én a törvényszékhez intézett beadványában a vádját elejtette, a bíróság az esküdtszék mellőzésével vád visszavonás címén az eljárást beszüntette Édeskuthy Jenő ellen. Gróf 63 balletmester. Tavaly, december 15-jévil a déli órákban az Andrássy úton sétáló közönség épületes jelenetnek volt tanúja az Oepraház közvetlen közelében. Gróf Csáky György és az Operaház karmestere, Guerra, szóváltásba elegyedtek, mely kis vártatra dulakodássá és verekedéssé fajult. A nagy feltűnést keltő eset előzményei a következők: Az Operaházban a Sylvia című ballet került ezidőtájt színre új kiállítással és betanítással, a címszerepben Balogh Szidivel, aki nagy sikert aratott. A táncosnő sok virágot kapott, többek között egy óriási csokrot egyik tisztelőjétől, a fiatal gróf Csákytól. Mikor aztán, a felvonás végeztével ki akarta vinni a virágokat a lámpák elé, Guerra balletmester megtiltotta. Balogh Szidi nagyon fölháborodott s kifakadt: — Elvégre, a Kecskepásztor után Krammer Teréz asszony sokkal több virágot vitt ki. —, az nem volt baj. És Krammer Ilonka, aki pedig nem Primaballerina, szintén vitt ki már virágokat, nem is premieren, hanem közönséges előadások alkalmából ... A balletmester hajthatatlan maradt. Másnap Guerra balletmester elhagyta az Operaházat, az Andrássy-úton hozzálépett gróf Csáky, akinek Balogh Szidi sérelmét elmondta. — Sie gemeiner Schaft — támadt a gróf a balletmesterre. Guerra válaszolt, mire a gróf esernyőjével végighúzott Guerrán, majd pedig balkezével hatalmas ütést is mért rá. Dulakodás kezdődött, mialatt a két férfi — óriási közönség jelenlétében — agybalőbe ütötte egymást. Végre szétválasztották őket. Csakhamar az Operaházba érkezett a verekedés híre, ahol Balogh Szidi épen próbált a próbateremben. Mikor elmondták neki a dolgot, egy hangos sikolylyal összerogyottt, elájult és nem tért magához. Az előhívott mentők eszméletlen állapotban szállították haza Balogh Szidit. A botrány ma a büntetőbíróságot foglalkoztatta. Először a panaszost, Guerra balletmestert hallgatta ki Radich bíró. Elmondta, hogy a Sylvia ballet előadása közben Baloghi Szidi táncosnőt kihívták és virágot adtak neki. A táncosnő a tapsok után ki akarta vinni a csokrot, de ezt ő nem engedte meg, mert a virágszirmok le szoktak hullani s a színpadon sokan elestek e miatt. Másnap délelőtt azi Oktogon-téren egy úr termett előtte. Az ur megfordult és egy névjegyet nyomott a kezébe, melyen gróf Csáky Géza neve állott, azután megkérdezte, akar-e párbajozni. Szidni kezdett, majd szilétes botját rámn emelte. Gróf Csáky Géza, huszonhatéves, nőtlen, 2000 hold birtok ura, volt katonatiszt. Bűnösnek érzi magát. Sértő szándéka nem volt, ő csak meg akarta fenyegetni Guerra urat. Most már sajnálja a történteket. — Talán még el lehetne békésen intézni ezt az ügyet? — ajánlotta a biró úgy a panaszosnak, mint a vádlottnak. A védők szünetet kértek s tárgyalni kezdtek a békéről, de a gróf nem volt hajlandó nyilvános és teljes bocsánatkérésre , így folytatták a tárgyalást. Az orvosi látlelet szerint Guerra orrán és arcán több centiméteres sérülést szenvedett és több daganat képződött az arcán. Guerra jogi képviselője szigorú büntetést kér kiszabni gróf Csákyra, mert orvul támadta meg a balletmestert. Gróf Csáky védője tagadja, hogy az életveszélyes fenyegetés megállapítható lenne. A másik két vádban maga is bűnösnek látja védencét, de mert az izgatott kedélyállapotában követte el a tettet, enyhe ítéletet kér. A biró könnyű testi sértés vétségében mondotta csak ki a vádlottat bűnösnek s ezért 300 korona pénzbüntetésre ítélte, amely behajthatlanság esetén 14 napi fogházra változtatandó, as Gál Istnácz és Tsa LegújabblRuha bérlet 60 korona negyedévesként/ A awrtTfA+print YTalaSZ Illatok» £ é 3t£ 1 »* « 2 a V& Is. *i.| BUDAPEST, Ti. Váci kört si. A. szövetek tetszés szerint választhatóls. 1 téli kabát, 1 felöltő, 1 téli öltöny, 1 őszi öltöny, 1 nyári öltöny, 1 tavaszi öltöny. *1 téli nadrág, 1 színes mellény a, legfinomabb szövetből. A bérlet két évi tartama szél és bárméter felbontható * A*@me*ísték a Wzló tulajdona.