Független Magyarország, 1905. április (4. évfolyam, 1092-1120. szám)
1905-04-02 / 1093. szám
10 t»: SÜGIETLEN MAGYARORSZÁG, 1905. április Sános vitéz és a magyar történelem. A János vitéz jubiláris előadásai arról nevezetesek, hogy valamennyi egyegy jelentős politikai eseménynyel esett egybe. A bemutató előadáskor történt a zsebkendő-csiny, a 25-ik előadás egy napon történt a darabantok kiverésével, a 75-ik a függetlenség választási győzelmével. A mai 150-ik előadás összeesett a válság egy fontos fordulatával. Ezek után Magyarország történelmét a beláthatlan jövőkig bátorkodunk a János vitéz jubileumai szerint az alábbiakban megkonstruálni. 200-ik előadás: Tisza István utolsóelőtti kihallgatására megy a király elé. 300-ik előadás: Andrássy végleg kijelenti, hogy miniszterelnökséget nem vállal. 400-ik előadás: Pittreich kijelenti, hogy a biajgyar ezrednyelvnek néhány legyőzhetetlen akadálytól eltekintve, mi sem áll az útjában. 750-ik előadás: Báró Gautsch egy interpellá- cióra válaszol az osztrák képviselőházban és viharos tapsok közt a következőket mondja az önálló vámterületről: «Mich geht das a smarn an». ^.—■...11. rt ...................................... ............... egy személy igazgassa. Elhatározta, hogy megkéri a cárt, hogy egyezzék bele egy szobor egy behívásába, amelyben pátriárkát választanak. Szaratov, április 1. Hivatalos jelentés szerint tegnap a városi színházban nagy, zajos jelenet volt. Előadást tartottak a koleráról. Az előadáson körülbelül 2000-en voltak jelen és az előadás után két ügyvéd a napi kérdéseket akarta szóvá tenni, de a rendőrség megakadályozta őket ebben. A rendőrség két század gyalogságot hívott a helyszínére. Mielőtt ez megérkezett volna, a karzatról kiáltványokat dobtak a nézőtérre és forradalmi beszédeket tartottak. Majd elhagyta a tömeg a színházat és a Marseillaiset énekeivé, vonult végig az utcákon. A csapatok elzárták a tömeg útját. Egy csoportból öt revolverlövés dördült, de baj nem történt. 39 személyt letartóztattak. Forradalmi iratokat és kiáltványokat találtak náluk. Pétervár, április . (Távirati ügyn.) A legutóbbi napokban itt elfogták az orosz forradalmárok és anarchisták harcosszervezetének 12 tagját. A forradalmárok felfedezésére három anarchista magatartása vezetett, akik figyelemmel kísérték különböző tisztviselők mozdulatait. Kettő közülök kocsisnak, egy pedig hordárnak volt öltözve. A tizenkét embert március 30-dikán fogták el, valamennyit az utcán. Az elfogatás olyan váratlan érte őket, hogy csupán a hordárnak öltözött anarchista tudott ellentállást kifejteni, amennyiben egy lövést tett, anélkül, hogy valakit talált volna. Az elfogottak közül eddig csak Inanonskaja és Levontieva asszonyok és Sapinkof és Barikov férfiak nevei ismeretesek. Leontievánál robbanóanyagok raktárára találtak, de számos iratot is foglaltak le, melyek tiszta képet nyújtanak az anarchisták titkos működéséről. Ebből kitűnik, hogy az anarchisták működését az orosz határról a svájci orosz anarchisták irányítják. Lodz, április 1. (Pétervári távirati ügynökség.) Egy rendőrbiztos ellen ma bombamerényletet követtek el. A biztos súlyosan megsebesült. Azt a férfit, aki a bombát vezette, egy rendőrtisztviselő elfogatás közben megsebesítette és azután mint rabot kórházba szállították. A robbanás olyan erős volt, hogy a szomszédos házak összes ablakai betörtek. 1200-ik előadás: Óriási konsternáció a Burgban. Kifogytak a királyi meghívólevelek. 2000-ik előadás: A Bazilika felszentelésének ünnepélyes elodázása. 5000-ik előadás: Fedák Sára először játsza szoknyában a címszerepet. 6000-ik előadás: Tisza István komoly előkészületeket tesz, hogy a miniszterelnöki palotából kiköltözködjék. 10.000- ik előadás: Az orosz cárt Oyama harcosai a pétervári palotában felkoncolják. Utolsó kiálltása: «A háborút folytatjuk!» 15.000- ik előadás: Beöthy László megveszi Ceylon szigetét és Budapest városának ajándékozza. 20.000- ik előadás: Megnyílik a Kossuth Lajosutcai villamos vonal. 25.000- ik előadás: Fedák" kisasszony kijelenti hogy unja már ezt a János vitézt. 30.000- ik előadás: János vitézt leveszik aműsorról. .Vége a magyar történelemnek. II . , i 1 (!) NAPI HÍREK. Piramisok pusztulása. Van valami magasztosság abban az emberi gőgben, amely szemébe nevet a múlandóságnak s hallhatatlan emléket állít az utókor számára, hogy az ő halandó életének dicsőségét hirdesse. Még vannak, de különösen voltak emberek, akik ki tudták erőszakolni az emlékük fenmaradását s talán semmi dicsőt, semmi nagyot nem alkottak, fiúról-fiura száll róluk az emlék, mint valami közös eszme. Íme, az egyiptomi királyok nem tettek mást a halhatatlanságért, mint meghaltak. A többit elvégezték mások. Nagy, hatalmas sírokat építettek nekik olyan kövekből, melyeket a mai ember még megemelni sem tud s a kövekből piramisokat emeltek. Az égbe nyúló piramisok voltak hirdetői az egyiptomi kultúrának, az egyiptomi királyok dicsőségének. És a piramisok álltak is időtlen időkig. Számumok kerekedtek, melyek reájuk hordták a Szahara homokját, a piramisok mozdulatlanok maradtak. Eső áztatta, vihar paskolta, villám hasogatta a hatalmas kőemlékeket, nem tudták megzavarni az egyiptomi királyok nyugalmát. Bíbormenyezetes, aranyhímzésű ágyaikon nem alhatnak nyugodtan a királyok, a selymes nyoszolya talán nem ad nyugodalmas álmot a királyasszonyoknak, de a piramisok sötét ölében zavartalanul pihenhetnek az egyiptomi ősök. És szálltak az évek, múltak a századok. Az ember életében ritkán elérhető nagy kor, a nemzetek életében számottevő korszak, a világrend folyásában hatalmas idő. A piramis életében azonban csak röpke pillanat. Hányat kiálltak már eddig is. Legalább hatezer esztendőt, hatvan századot. Az emberiség már úgy tekintette a piramisokat, mint a marandóság, a halhatatlanság szimbólumát. És ki ki hitte volna, hogy ez valaha máskép legyen. Hogy a piramisok is bedőlnek, mint az apró falvak vályogból alkotott templomai, melyeknek falait már nem tudja összetartani a zöld repkény és a folyondár. Hogy a piramisok valaha bedőlnek, elenyésznek, megsemmisülnek. Ki hitte volna ? Mégis . . . Londonból érkezett távirat jelenti, hogy tegnap óriási vihar tombolt a Gizeh felett, amely nagy kárt okozott a piramisokban is. Kefren piramisát, mely már hatodfélezer esztendeje áll s eddig a legcsekélyebb baj sem érte, villám sújtotta s a hatalmas kőalkotmány ormáról a kőtáblák leomlottak. A piramisok is pusztulnak, roskadozó vállaikra ránehezedett az idő vaskos lába, a színilszet is eltemette a Szahara homokja — hovatovább már semmi emléke nem marad az egyiptomi kultúrának. Ez a szomorú való s az ember melankólikussá válik, ha az emberi kéz alkotta e legmaradandóbb emlék összeomlására gondol. Pedig ennek az elfogadásnak oka sem igen adható. A kultúra nem igen látja kárát, a néma kövekből a múlt dicsősége szólt, de nem volt benne egyszersmind a haladásnak munkára serkentő ereje. Talán a királyok nyugodalmát sajnáljuk, hatezer éves álmukból nem szeretjük őket felriadva látni ? Alig hinnék ... De mégis itt rezeg a lelkünkben a fájdalom, szemünkbe feltolakszik a könyv és a fájdalmon és könyün át meglátjuk azt is, ami minket megindulásra kényszerít. A piramisok pusztulásával ugyanis veszendőbe megy az a hitünk, mely a piramosok fenmaradásában gyökeredzett. Egy szép hitnek kimúlása pedig fáj, még a huszadik században is. Könnyes szemmel hozzuk hát a lélekharangot ti felettetek, évezredek viharaival megküzdött piramisok. Mert nektek el kell pusztulnotok. Mint a szú megörli a fát, úgy őrli meg az emberek munkáit az idő. Van olyan mű, amelyhez elég neki egy század, van olyan, amelyikhez ezer év kell. Tihozzátok hatezer esztendő kellett. De már titeket is kikezdett a vihar és a zivatar, az idő e két romboló eleme, nem állhattok sokáig ellent. El kell pusztulnotok. Ti pedig, akik immár nem alhattok nyugodtan, ébredjetek hát ezeréves álmotokból egyiptomi királyok! K. L. — Egyházi rovatunk e héten kivételesen t. hó 4-én, kedden jelenik meg. — Fejedelmek találkozása. A német császár és az olasz király április elején a nápolyi kikötőben leendő találkozásáról újabban a következőket jelentik: Vilmos császár 5-én érkezik a Hamburg gőzösön Nápolyba, még aznap átszáll a Hohenze 11 e r a császári yachtra és azon várja a királyt, aki az olasz flota tengernagyi hajójáról megy át, hozzá. A császár Nápolyban találkozik fiával, Albert herceggel is, aki a Werth a cirkálóhajón tegnap érkezett oda Kínából. A Werth a hajót, mikor beérkezett a kikötőbe, a Calatafimi és Sicilia olasz tengernagyi hajók és az Essex angol cirkálóhajó, amelyen a connaughti hercegek utaztak Nápolyba, üdvlövésekkel fogadták. Albert herceg azután a német főkonzult, Kekovskyt, a nápolyi kikötőben horgonyzó Hohenzollern császári yacht parancsnokát fogadta. Azután a connaughti hercegekkel körülkocsizott a városban és megtekintette az az aquariumot. A császár megérkezéséig Albert herceg Nápolyban maradt. — Címadományozások. A király Székely Salamon és dr. Weiser István vegyészeknek a fővegyészi címet és jelleget adományozta. — Londoni nagykövetünk utazása. Londonból jelentik, hogy M e n s d o rff-P o u 11 y osztrákmagyar nagykövet hajóútra indult a Földközi-tengerre és három-négy hétig távol marad. Schönburg herczeg, követség tanácsos vezeti távollétében az ügyeket. ' 4. u ' -V Magyarország legszolidabb és legversenyképesebb bőr. Cipészkellék, szerszámok, felsőrészek nagy raktára a Bőrkirályhoz. ENGEL GYULA, Budapest, VI., Gyár u. 42 b. Vevőim 25 drb Erzsébet királyné-szanatórium Borsjegyen játszanak 4 csoportba osztva egyen kint 5 sorsjegygyel. Az öt sorsjegyszámot, melylyel nyereményjoga biztosítva van, az általam aláírt kötelezvény kíséretében már a második rendelésnél kézhez kapja. E sorsjegyek 65 évig játszanak évenkénti három húzással. Főnyeremények : 100,000, 30,000, 25,000 és számos melléknyeremény. Legfinomabb kézzel igazított acél és vasszerszámok, kaptafa és sámfa mérsékelt áron, óriási választékban. Szakmánkban eddig még nem létezett, terjedelmes és díszes árjegyzéket kívánatra ingyen és bermentve küldök Czélem. Szolid haszonnal nagy forgalmat elérni! Vidéki rendelőim kiszolgálására különös súlyt fektetek