Független Magyarország, 1905. június (4. évfolyam, 1151-1179. szám)
1905-06-01 / 1151. szám
1905. junius 1. / FÜGGETLEN MAGYARORSZAG | , É S szári összbirodalom malmára hajtotta a vizet. Azóta nagyot fordult a világ. Nagyon kinyitak a szemeink. Nagyon megsokasodott az erőnk, megvilágosodott az agyveink. És nemrág szimpátiával fogadtuk a magyarok ás csehek közt váltott üdvözlő táviratokat, most pedig a csehek itt megjeent egyik képviselőjét. Talán van ebben valami része annak is, hogy a nagy szláv mumus épen ez nap kapott egy nagy dőlést a kínai vizeken, de mindenesetre nagyobb része van ebben a nagy politikai változásnak, mely minálunk végbement. A szabadelvű párt bukásával összeomlott az osztrák-német centralisztikus összbirodalom utolsó fentartó oszlopa hazánkban. A függetlenségi harc megkezdődött. S ennek első lépéséül visszanyertük józan ítéletünk és felszabadít a lidércnyomástól a lelkünk. Tudtuk azt, hogy a függetlenségi Programm csupán a magunk erejéből sokkal nehezebben valósulhat, mint szövetségesekkel. És nem vagyunk bolondok lemondani törvényileg biztosított jogainkról, állami szuverenitásunk teljes és tényleges életbeléptetéséről és faji megerősödésünkről csak azért, mert egynéhány császári főhercegnek nem tetszik s egy pár ostoba vagy önző ember ezt a maga részére is jónak látja. És azért a hülyeség birodalmába kell utasítanunk azokat a rémképeket, amelyeket a szabadelvű kormányok elénk festettek. Keressük és örömmel leszünk minden segítséget, amely a mi harcunkat előmozdítani kész. S a csehek faji és állami küzdelme sokban rokon a mienk— Igazán nem tudom mit akar . . . — Nem tudod ? — nyájaskodott Mári néni — no majd megtudod. Csak gyere be velem ide a bódéba. Megfogta a karját és bevonszolta. Aztán csípőre tette a kezét. — Mi csináljak most veled, te hitvány, te semmi ? Meg vagyok akadva. Nagyon meg vagyok akadva. A bőrt karmoltam le az arcából, vagy eresszelek szelnek, mint a felesleges szemetet ? Ezt nem tudom. A tettenért bűnös asszony védekezni igyekezett. — De mit gondol rólam ? Azt hiszi talán ? — Csitt! Fogd be a szádat! Tudom, hogy letagadnád Még mindegyik letagadta az ilyet. De az nem ér semmit. Ezt meg kell keserű nőd. A gyönge szőke asszony riadtan nézett a furta arcú vén asszonyra. Önkéntelen fölsikoltott: — Jaj, Istenem ! — Csitt! Egy szót se! Itt jön az urad. Én hivattam. Egy szót se szólj, egy mukkot se. Majd én csinálok rendet. A kocsiból akkor ugrott ki a kofa fia. Erőteljes, fekete pofaszakállas férfiú, merev vonásokkal. — Mi baj, anyám ? — kiáltotta lihegve. Megpillantotta feleségét. — Stefi itt? Mári néni szigorú arcot öltött. Megszólalt: — Azért hivattalak, hogy megmossam a fejedet. Micsoda férj vagy terkel. Ha ők megértik és méltányolják, hogy a mi szabadságküzdelmünk az ő felszabadulásukat is maga után vonja s ha ebben a harcban becsületesen segítségünkre jönnek, kinek lehetne ez ellen kifogása és ki ne fogadná örömmel a felénk nyújtott kezet ? Igaz, hogy a gazdasági önállóság talán egy időre Csehországra káros volna. De amit e téren vesztenek, faji megerősbödésükben kárpótolva lesznek. A mi küzdelmünk nekünk is okoz gazdasági kárt. De mi ezt szívesen viseljük, annál is inkább, mert később az is ezerszeresen visszatérül. A politikai okosság is parancsolja, hogy a magyar politika új útra térjen. Eddig a szláv túlsúly miatt kénytelenek voltunk tűrni a németség fojtogató segítségét. Oroszország azonban egy századra megbénult épen napjainkban. Ezzel a németség került túlsúlyra. S ma a németség veszedelmesebb fajunkra, mint az orosz volt, annál is inkább, mert ez nyakunkon van, az orosz pedig határainkon kívül volt. S amennyi okunk volt azelőtt a német segítséggel fentartani fajunkat a szlávok ellen, ép annyi, sőt több okunk van ma a szlávok segítségét keresni a németség pusztító, sorvasztó túlbefolyása ellen. Igaz, hogy a történelem folyamán e kialakulásnak egyik lényeges tényezője épen a magyar volt. Ottokár ellen a magyar sereg állította lábra a Habsburgokat. A szlávokkal szemben a németeket. De a Habsburgok e segítséget rég elfelejtették, sohse hálálták meg. Felejtsék hát el a csehek is, akik államot alkottak s történelmi nagy nemzet voltak, oly sokáig velünk sokszor egy uralkodó alatt. Az ő jogaikat is a Habsburgok rabolták el. Az ő független faji létüket is az ő kezükből kell visszaszerezni. Mi átérezzük teljesen az uj idők által reánk rótt kötelességet s ismerjük az uj világváltozások által elénk szabott uj utat. A divide et impera elve a népek gyűlöletét szította fel, hogy mindnyájunk felett nagyra nőjjön a zsarnokság. Mi a népek egymás iránt való szeretetét hirdetjük, hogy együttes erővel lerázhassuk az abszolutizmusnak romboló hatalmát. A mindenbe belenyugvás politikája véget ért, ölbe tett kezekkel nem fogjuk várni a halált. S ha a kis számú osztrák németség, bár odahaza se birt úrrá lenni, mégis a mi nyakunkról sem akar eltakarodni, s nem akarta elbizakodottságában megérteni, hogy a magyar volt az ő védbástyája a történelem egész folyamán a Keet ellen s az lehetne ezentúl is: hát meg fogjuk tanítani azon régi ige szerint, hogy : hátrább az agarakkal! Itt nincs többé keresni valótok ! Lengyel Zoltán, Budapest, május 31. A képviselőház a holnapi ünnep miatt legközelebbi ülését pénteken délelőtt tíz órakor tartja. Napirenden van a Kossuth-féle vámtarifás indítvány folytatólagos tárgyalása és a kérvények. A vezetőbizottság ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága pénteken délután négy órakor a függetlenségi pártkör helyiségében értekezletet tart.* A függetlenségi és 48-as párt pénteken délután saját kér helyiségében értekezletet tart. • ....... Függetlenségi pártszervezkedés Alsódabason. Alsódabason — mint nettünk jegntise — vasárnap megalakult a függetlenségi kör, amelynek «Alsódabasvidéki függetenségi kör» a címe. Az alakuló közgyűlésen részt vett a kerület országgyűlési képvelője dr. Keller István is, akinek gyönyörű beszéde gyújtó hatással volt a körülbelül 1200—1500 főre tehető hallgatóságra. Nagylelkesedéssel fogadta el a gyűlés Vörösmarthy István tb. szobabíró, takarékpénztár vezérigazgatónak azt az indítványát, hogy az Alsó-Dabason felállítandó Kossuth-szoboralap javára való gyűjtésillét a köz is segédkezzen. A szobor alapja azonnal 1300 korona gyölt egyne. Kossuh Ferenchez a következő szövegű üdvözlő táviratot küldötték: Kossuth Ferenc urnák | Budapest, r* rj'f t .Vj. IV.7 Az Alsódabas vidéki Kossuth-kör alakuló közgyűlése alkalmából szívből üdvözöljük Nagyságodat és alkotmányunk megvédéséhez erőt és tartós egészséget kívánunk. A gyű és megbízásából: Dr. Keller István és Rákóczy István. Este 120 teritékű társasvacsora volt dr. Keller István képviselő tiszteletére. Megemlítendő, hogy ezen kör megalakítása Rákóczy Istvánnak és a kör jegyzőjének, Nagy Miklósnak az érdeme. A pápai mandátum. Pápáról jelentik: Báró Bánffy Dezső lemondása következtében máris — Én ? — Te — folytatta Mári néni. — A feleséged ide jött hozzám panaszkodni. Már másodszor van itt. Igaz-e ? Az asszony alig hallhatóan rebegte: — Igaz. — Mért panaszkodik ? — kérdezte a férj csodákozva. — Azért — válaszola Mári néni, — hogy minden baj a nyakán. Nem győzi. Nincs segítsége. Hát nem tudál nekem szólani ? — De nekem sohase panaszkodott, — mentegetődzött az együgyü férj. — Magadtól is kitalálhattad volna. — förmedt rá Mári néni. — De bamba vagy, az is voltál mindig. Jó, még egyszer segítek rajtatok. Odamegyek télire lakni. Az asszony hitt. Mondtam, jó, de előbb megkérdezem tőled : akarod ? — Hogyne akarnám ! Mindig azt akartam volna. — Akkor rendben van. Csütörtökre odahurcolkodom. Míg én ott lakom, nem lesz baj. Fogadom.Mindenre ügyelni fogok. Ezeknél a szavaknál a fiatal asszonyra nézett. Élesen, sóváran. A fiatal asszony lehajolt és megcsókolta a kofaaszony kezét. — Jöjjön, jöjjön anyám, minél előbb — mondotta alig hibhatóan. — Megyek, fiam. Gyöngéden megsimogatta a menye haját. Alig tudta ujjait fékezni, hogy bele ne markoljon s meg ne tépázza, amúgy Isten igazában . . . erős hullámokat vet a választási mozgaom. Az uj Földesbe Nlargit-Créme AS.. gyorsan és biztosan ható szer szeplő, máj- és bőrfoltok, kiütések, pattanások és mindennemű bőrbaj ellen. Rögtön hat. Készíti: ButopiFöldes Kelemen ovóóvszerész Aradon.