Függetlenség, 1881. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1881-02-01 / 31. szám
Budapest 1881. Első sorban Gömör- és Kishontmegye kérvénye került tárgyalásra, mely egy regale ügyben hozott belügyminiszteri rendelet által okozott sérelmet orvosolni kéri ; a panasz nevezetesen az, hogy oly ügyet melyet a közigazgatási bizottság mint III. fórum saját illetékességi körében végérvényesen elintézett, a belügyminiszter törvény ellenére felülvizsgált. Az eset, mely nem áll magában, oly nyilvánvalóig törvénysértő, hogy még a kormánypárti többséggel rendelkező kérvényi bizottság is jónak látta a következő határozati javaslatot indítványozni : „A képviselőház felhívja a kormányt, hogy a közigazgatási bíráskodás életbeléptetésére czélzó, továbbá a felelős kormány főfelügyeleti jogának mikénti gyakorlatára vonatkozó s a jelen feliratban is kifejezett aggályokat jövőre eloszlató törvényjavaslatot a lehetőség szerint terjessze be a képviselőházhoz. Végül a regale-jog szabályozására vonatkozó törvényjavaslatnak benyújtását annál biztosabban elvárja a képviselőház, mert e tekintetben a ház már 1880. deczember 14-iki ülésén 4603. sz. a. kimondta határozatát. Ezekre való tekintettel áttétetik a jelen kérvény a bel- és igazságügyi miniszterekhez. Hosszabb vita után, melyben VéCSEy Tamás előadó, Szontágh Pál gömöri, Szilágyi Dezső, Csider Károly, Szederkényi Nándor és Tisza Kálmán vettek részt, a ház elfogadta a kérvényi bizottság indítványát. A további tárgyalás során előkerült Maros- Torda megye hírhedt reakcionárius kérvénye a sajtószabadság korlátozása iránt. A kérvényi bizottság erre nézve a következő határozati javaslatot nyújtotta be : „A sajtótörvény és eljárás szabályozása előkészítésénél leendő megfontolás czéljából átadatik az igazságügyminiszternek“. A kormányra és pártjára jellemző világot vető e javaslat ellen Ugron Gábor és Bereczky pártunk férfiai szólaltak fel. Fölfejtették, hogy a sajtó szabadságának korlátozása csak oly kormányzatnak juthat eszébe, melynek oka van a közvélemény bíráskodása elől rejteznie, s indítványozták, hogy a kérvény tétessék egyszerűen a ház irattárába. Hiába, a többség a famozus javaslatot elfogadta. Végül Madarász József terjeszt elő egy sürgős interpellácziót, melyben kérdi a horvát-szlavondalmát minisztert: Való-e, hogy a 1‘. évi január 8-dikán a horvát országgyűléshez intézett leiratban oly kifejezések foglaltatnak, melyek a törvény rendeletével össze nem egyeztethetők, jelesen: a törvényesen megállapított „Horvát-Szlavonországok“ kifejezése helyett ez : „horvát-szlavon királyságunk“ ; továbbá az 1868 : XXX. t. ez. 31. §-ában rendelt „A magyar korona országának közös országgyűlése“ kifejezés helyett ez: „A Szent-István koronaországainak közös országgyűlése.“ Kérdi továbbá, mivel indokolja a miniszter e törvénybe ütköző kifejezések használatát ? A legközelebbi ülés holnap 10 órára tűzetvén ki, a mai ülés háromnegyed 2 órakor véget értről van szó, a pártkülönbség megszűnik. A szemrehányás tehát nem fogja arra indítani a kormányt, hogy érett meggyőződését feláldozza. Az izlandi felfordult állapotok okai felől lehet vitatkozni, de annyi bizonyos, hogy sem a mezőgazdasági ínségre, sem a bérleti rendszerre nem lehet visszavezetni. Miután a premier a homerulerek többszörös közbeszólása daczára Parnell és Biggar beszédeit metsző kritika alá vonta, azt állítá, hogy a liga terjedése együtt járt az agrár bűnök terjedésével. De a kormány nem erre alapítja javaslatát, hanem az igazságszolgáltatás ama tehetetlenségére, melynek következtében az agrár büntetteket képtelen megbüntetni. Másfél óráig tartó beszédét azzal végezte, hogy az egész ország liberális egyesületei helyeslik a kormány izlandi politikáját. FÜGGETLENSÉG. Bright és Gladstone a kényszerhillről. London, jan. 29. Miután tegnapelőtt az alsóházban az ír kényszerjavaslat felett pénteken elnapolt vitát ismét megkezdték, a radikális Labouchére határozottan kikelt az ellen, hogy Izlandban kényszerítő rendszabályok alkalmaztassanak. A szóló rámutat arra a tényre, hogy Cobden és - - - „ * - • T. 1 l-'K -I.. T««,/va s azt megakadályozták, s végül sürgősen ajánlja a kormánynak, hogy a bilihez függesszen egy záradékot, mely az ir bérlőket mindaddig megvédi a kiűzetéstől, mig a földbirtok rendszere nincs reformálva. Néhány más szónok után Bright, Lancaster herczegség kanczellárja kezd szólani. Sajnálatát fejezte ki, hogy bár 37 év óta tagja a háznak, nem érte meg azt a napot, melyen Izland irányában a kényszer rendszabályok szükségtelenek lettek volna, mindazáltal elmondhatja, hogy eddig semmiféle kényszer-rendszabály behozatalát nem támogatta, bár néhány irányában nem képezett ellenzéket. Ha nem tétetett volna ígénet, hogy a kényszer-rendszabályokat oly bili fogja követni, melynek czélja az ír nép által panaszolt állapotok orvoslása, ő most nem ülne a miniszteri padon. Izland jelen állapotára való tekintet után megjegyzi, hogy amennyire ő Izlandot ösmeri, mindaddig hasztalan nyugalmat és jólétet várni, míg a földbirtok kérdését a parlament helyesen és végleg meg nem oldja. Az élet és tulajdon védelmére szolgáló bilinek Izlandba behozatalát a földliga eljárásával indokolja, melyet erős kritika alá von. A föld-liga — mondá — kérkedhetik hatalmával, de okosságát és hazafiságát nagyon kétségbe lehet vonni. Visszapillantva az ír állapotok kifejlésének történetére így végezte beszédét: Northampton tiszteletreméltó képviselője (Labouchére) zsarnokságról beszélt, mely a javaslatok által Izland népét igába hajtja; tényleg azonban egy ily törvény, mint a javasolt, zsarnoki lehet ugyan egy zsarnok kezében, de liberális és igazelmü férfiak kezében a védelem, a kegyelem törvényének fog bizonyulni. Ki merne ugyan fölkelni s azt állítani, hogy a jelen kormány tagjai életüket nem a közszabadságnak szentelték. (Egy hang : Néhányan közülök!) Izland a lefolyt öt év alatt nagy haladást tett; népe jobban ruházkodik és táplálkozik, s értelmiségre, czivilizáczióra nézve gyarapodott. A kormánynak nehezére esik kényszer-rendszabályokat javasolni, de ezzel kötelességét teljesíti. Csak ideiglenes intézkedésről van ez alkalommal szó, s ő bízik benne, hogy ha a földreform-bili a ház előtt fog feküdni, azt fogják találni, hogy az egy nagy és beható intézkedés, mely e parlamentnek és Gladstone kormányának maradandó emléke lesz. Tegnap ismét Gladstone beszélt. Megjegyezte, hogy némelyek szerint az orvosságot nem kényszerítő rendszabályokban kellene keresni. Ám e rendszabályok nem a földbirtokra vonatkozó izgatás s az országban levő elégületlenség ellen vannak irányozva, hanem a böntettek és kihágások okozói és elkövetői ellen. Gondolni se lehet rá, hogy az új törvényt a korona loyális és békés alattvalói ellen fogják alkalmazni, de csupán a „whiteboy“-ok (a fehér fiúk), a fém izgatások örökösei, szóval mindazok ellen, akiket a veszedelmes osztály kategóriájába lehet számítani. Nem fél az ellenmondástól, midőn kijelenti, hogy e rendszabás sem a föld-ligát, sem máskit nem érint, bár alapos gyanú van ellene, hogy valamely bűncselekmény tettese vagy részese. A rendszabály nem akar a magánjogokba avatkozni, de helyre akarja azokat állítani. A kormánynak már rég szemére hányták, hogy halogatja a rendszabály előterjesztését. Ma meg a konzervatív párt megígért támogatását rótják fel neki. Ha a brit szabadságot érdeklő törvény A franczia szenátus. — Eredeti levél. — Paris, jan. 29. Már nekünk Párisban is vannak obstrukczionistáink, mint az angol parlamentnek, hol az ír tagok csacsogása a tárgyalások bevégzésének útjában áll. Ezen obstrukczionisták alatt nem értem Baudry d’Assont, Cunéo d’Ornanot, Cassagnacot, de még Gavardiet sem, kik nagy előszeretettel viseltetnek minden zajos tüntetések iránt és azt képzelik, hogy nagy és szép feladatot végeztek, ha félbeszakasztásaik, hoveskedéseik és végnélküli interpelláczióik által a kamarában az időt fecsérlik el. Azon obstrukczionisták, kikről itt akarok szólani, nagyon is higgadt emberek, nagyon fontosak, kik nem képesek magukat szenvedélyeik által elragadtatni, szeretik a békét, ép úgy mint a dominót és a whistet, ezek a mi szenátoraink. Ezen tiszteletre méltó urak még sokkal ügyesebb obstrukczionisták mint az ír parlamenti tagok. Ezek ugyan kimerítik erejüket, túleröltetik tüdejüket, hogy indítványokat nyújtsanak be, melyeket végnélküli szónoklatokban indokolnak, úgy hogy az angol alsóház 22 óra hosszán át tartó üléseket kénytelen tartani. A franczia szenátorok azon ügyességgel bírnak, mely nagyon jellemző a franczia nemzetre nézve, az obstrukczió sokkal kényelmesebb rendszerét találták fel, mely egyszersmind nagyon gyakorlati és abból áll, hogy nem nyújtják hosszúra az üléseket, hanem hogy ilyeneket nem tartanak. A kamara időről-időre törvényjavaslatokat hoz szabadelvű és antiklerikális szellemben. Ezen javaslatok nem mindig vannak a szenátus ínye szerint és ezeket lehetetlen egyszerűen visszavetni. De a kamara javaslatait egyszerűen visszavetni nem épen könnyű dolog. Ezáltal könnyen összeütközésbe jöhetni a közvéleménnyel, és ekkor nem igen könnyen menekülhetni meg a kellemetlen következményektől, mi az elmozdulatlan uraknak nem szolgálna hasznára, a választottaknak pedig még kevésbé. Az általános szavazásnak hadat üzenni kényes egy faladat volna, a szenátorok pedig sokkal óvatosabbak, sem hogy ilyesmit kísérlenének meg, így tehát ők sokkal czélszerűbb módot találtak a nyilvános vitánál, mellyel azon törmeg nem vitatják. A politikában legnagyobb hatalom a restség. Ezen restség ereje az, mellyel a szenátus a kamarával és az országgal szemben él. A kamara által megszavazott és most a szenátushoz átküldött törvények ép oly számosak mint fontosak. Itt van például az engedelmességi levelekről szóló törvény, az ingyenes és kényszeroktatási törvény, a bírói karról szóló törvény, a gyülekezési jogról, a vámtarifáról szóló törvény stb. És a munka és annak sürgőssége ezen halmazánál mit tesznek a szenátorok ? Egy óráig üléseznek minden héten. Január 11-dike, az ülések megnyitása óta a szenátus csak két ülést tartott, ide nem értvén az első ülést, mely csak formalitás volt és amely a megnyitási beszéddel kezdődött és végződött. Ezen első ülés után a szenátus egy hétre naponta el magát, azon ürügy alatt, hogy az ácsnak ide engedtessék az elnöki széket magasbra emelni, melyet Say Leon nagyon alacsonyan állónak tartott. Erre persze egy hét kellet, ezt nem lehetett két nap alatt elkészíteni. Az ács szorgalmasan elvégezvén munkáját Say Leon kívánsága szerint, a szenátus épp oly szorgalmasan teendői után látott. Tegnap egy másodfél óráig tartó ülésszak volt, ez kimentette erejüket s ismét egy hétre napolták el magukat. Ami a megoldásra váró törvényeket illeti, ezek ép úgy mint a reformok, miket az ország követel, elvárhatnak még egy vagy két, vagy még tíz évig is. Ez nem sürgős. Az obstrukczió ezen módja sokkal egyszerűbb és hatásosabb, mint az ír parlamenti tagok által alkalmazotté. A szenátor urak markukba nevetnek, most midőn látják, hogy a kamara sajtótörvényt akar behozni. Igen jól tudják, mint fog járni ezen törvény. Oda fog vándorolni a többiekhez, melyek a szenátus irattárában hevernek. Erre majd bekövetkezik a kamarák feloszlatása s mindent újra kell kezdeni, a parlamenti szokás úgy hozza ezt magával, hogy minden a kamara kezdeményezéséből eredő törvény s így a sajtótörvény is, tűnjék el a kamarával. Úgy látszik, hogy a szenátor urak azt tartják, hogy a legközelebbi általános választások a szenátus kérdésével fognak foglalkozni. Meg lehet, hogy akkor késő lesz bánkódni, de ők ugyan mit sem tettek, hogy maguktól ezen válságot elhárítsák. „.............“ írja le leveleiben mint Cidet vagy Artus királyt, mint a lovagiasság megtestesült eszményképét és a hősiesség összpontosítását. Beszédében hangsúlyozta, hogy most sokkal szélesb kiterjedésű szervezettel gyűlik meg a brja a kormánynak, mint azt megálmodná. Azzal dicsekedett, hogy Írország számithat az ottani katholikus papságra és kimondotta, hogy a casheli érsek fő előmozdítója az írországi izgatásnak. Végre még azzal fenyegetődzött, hogy Írország népe idegen államokkal fog szövetségeket kötni. Ez egyébiránt nem egészen puszta fenyegetődzés, annyi bizonyos, hogy Amerikában rendkívül érdeklődnek Írország sorsán. Dublinban pedig az amerikai csillaglobogó hordoztatott a város utczáin végig, ezeken e felírás volt olvasható „Parnell és győzelem !“ Dillon után O' Donnell támadta meg leghevesebben a kormányt. Neki sokan azt vetik szemére, hogy valóságos családi nevét (Macdonald) megtagadta és e helyett vette fel szír királyok egyikének O’ Donnellnek nevét . Forstert egy gyalázattal halmozott reménytelen politikusnek nevezte, Gladstonet pedig árulónak királynéja és hazája ellen. A ház elnöke az áruló szónál felszólította a szónokot, vonná vissza szavát, de ezután még kétszer nevezte O’Donnell Gladstone árulónak és azt csak oda módosító, hogy Gladstonet politikája még nem egyeztethető a birodalom iránti kötelességével. A ház elnöke őt többé nem utasította rendre. Corkban legújabb időben a Parnell és társai által a kormány feletti pörük által nyert győzelemnek megünneplésére nagy meeting tartatott, melyben több mint 7000 ember vett részt. Írország legtöbb nagyobb városaiban is kivilágosíté mkkal fáklyászenékkel és tűzjátékokkal ünnepelték Parnell és társai felmentését azon perben, melyet a kormány ellenük indíttatott; a tüntetéseknek az angol kormány ellen se vége se hosszú. Azonfelül az ír mozgalom már átment britt Amerikába is, és az ír országos ligának fióktigái vannak már Torontóban, Quebeckben, Ottawában és Montrealban. Írországi állapotok. A Parnell és társai ellen megkezdett és kudarczot vallott pör után az írek diadalmukat ünneplik. Londonban ezen per kimenetele senkit sem lepett meg. A kényszertörvény elleni liga intézkedéseket tett, hogy február 2-dikán London különböző részeiben 12 meeting tartassék, melyek a kényszertörvény ellen tiltakozni fognak. A parlamenti ülések harmadik hetében végre mégis beállott azon gonosz válság, melytől már régóta tartanak. A homorulerek a kormánynak még mindig nagy zavart okoznak. Az ír szónokok közt leginkább tüntette ki magát Dillon. Azt lehet mondani, hogy ő még sokkal inkább lelke az ir izgatásnak mint Parnell. Ez utóbbinak nővére, ki Amerikában lakik, Dillont úgy A sajtótörvény a franczia kamarákban. A franczia kamara tegnap a bizottság két módosított cikkét a sajtótörvény javaslatról elfogadott. Ezen törvénynél fogva a hírlapok által elkövetett izgatás a közcsend és rend ellen, ha annak következései nincsenek, nem büntettethetnek, ellenben büntetendők, ha azok következtében lázadás támad. Egyedül a hadseregnek hírlapok általi felszólításai kötelességsértésre minden körülmények közt büntetendők. Azt hiszik, hogy az első határozatot a szenátusban aligha fogják elfogadni ; már ezelőtt néhány nappal Dufaure közlönye a Parlament ezt irta : „Gyönyörű kilátások ezek ! Azon perczben, melyben felkelés fenyegetődzik, egy hirlapfirkász a népet a kormány megbuktatására, gyilkolásra, rablásra szóllitja fel, és a kormánynak csak akkor szabad legyen fellépni, ha a roszóllitást eredmény követte és azt megbuktatta.“ A szenátus ülésben Gavardie interpellácziója jött szóba Gambetta titkos befolyásáról, de a szenátus nem akart mélyebben bocsátkozni ezen kérdésbe és felszólította Gavardiet, várakoznék még egy hétig. Gavardie erre hevesen felkiábolnak 42 interpellácziót ’fogok bejelenteni!'~E szenátus ezen veszedelemnek az által tért ki, hogy magát február 3-dikáig elnapolta. Azt hiszik, hogy azon időközben Gavardie le fog csendesedni és 42 interpelláczióból csak a legczélszerűbbeket választandja ki. Spuller franczia kamarabbi tag és tudvalevőleg Gambetta egyik legmeghittebb barátja Vitry-le-Frangoisban beszédet tartott, melyben ezeket mondá: „bizonyos egyéneknek lehetetlen, és az, kire gondolok (Gambettát értette) az első köztük, hogy Francziaországról szóljanak, anélkül, hogy annak erejét és méltóságát felemlítsék. Az országot nem szabad kalandokba bonyolítani, de soha sem szabad Francziaországról mint oly államról szólani, mely szerepét mint nagyhatalom feladta. Igen, mi békét akarunk, de erős és tisztességes békét, dicsvágy nélkül, de nem reménység nélkül.“ Az ily beszédek, minőket Gambetta és barátai mondanak, azon apró, háborút jelző villámlások, melyek Németország elővigyázatát felkeltik s azt hadi készülődésekre öztönzik. Külföldi hírek. Görög kérdés. Érdekes, ha már nem túlhaladott álláspontot mutatott Komonduros a Standard levelezőjével szemben. A görög miniszter nem tekinti komolynak a konstantinápolyi tárgyalásokat. Állítása szerint, ha Európa a békét akarja, a portára kellene nyomást gyakorolni, mert Görögországnak csak egy kötelessége van : azt követelni, mit a hatalmak neki ítéltek. A görög hangulat egyébbként Ausztria-Magyarország példájára utal, mely Boszniát okkupálta és e példán kivánja, hogy őt se akadályozzák a példa követésében. Ehhez járul, hogy a Timesnek egyenesen azt távírják Athénből, hogy a hadsereg el van határozva, ha a kormány elhatározó lépést nem tesz, a határt minden körülmények közt átlépni. Egyidejűleg Konstantinápolyból jelentik, hogy több hajó indíttatott útnak hadszerekkel és csapatokkal Prizrendba, Voloba és Prevezába, továbbá, hogy Larissában, Armyrában és Aidában tábori kórházak állíttatnak föl. A hadi készületekről görög részről pedig jelzik, hogy háború esetén hol lesz a főhadiszállás, hol állítanak szertárakat és minő monitorokat vásárolnak meg. A lármás hadi készületek mellé az angol kormány beleegyezését jelentik a tárgyalásokba, oly kikötéssel azonban, hogy még mindig a berlini konferenczia alapján marad Anglia. Az angol kék könyvből, Dulcigno kérdésének tárgyalásánál, mint olvasóink emlékeznek, fenyegetés történt, hogy Smirnát bombázni fogják. Az osztrák-magyar delegációk elé terjesztett piros könyvből az angol kormány kívánatára minden erre vonatkozó okmány kimaradt. Az angol kék könyv azonban mégis foglal magában erre vonatkozó okmányokat, melyeket a P. L. után a következőkben közlünk : Earl Granville ő felsége a királyné követeihez Pétervárott, Párisban, Rómában, Bécsben és Berlinben. Külügyi hivatal 1880. okt. 4-én. Sir Ő felsége konstantinápolyi követétől megkaptam a porta jegyzékét és önnel közöltem. A kormány föltételezi, hogy a porta e közleménye egyik kormánytól sem fog tanácskozási alapul elfogadtatni. Az ő véleményük szerint a porta e legújabb magatartása a helyzetet megváltoztatta és a halasztással egyetemben a helyi működés nehézségeit eggyel szaporitá. A kormány tehát indítványozná, hogy az egyesült hajóhad az adriai tengerről Smyrna alá menne, és e kikötőt mint anyagi biztosítékot lefoglalná. E működés kisebb tengeri haderőnek is könnyű volna, mint az egyesült haderőnek és nem volna hátrányos a kereskedelemre nézve sem. A kormány e javaslatot a többi hatalmak beleegyezésétől teszi függővé és azon feltételektől, melyek a Protokol de désinteressementben foglaltatnak. A kormány azt hiszi, hogy ezzel az eszközt megadja, mellyel a portára a legkisebb koczkáztatás nélkül nyomást lehet gyakorolni stb. Granville. Ezzel kapcsolatosan közli Sir Henry Elliot válaszát Bécsből okt. 8-ról, melyben Ausztria- Magyarország visszautasítását adja tudtul, azon indokból, hogy ez nemcsak félremagyarázásokra, hanem hadüzenetre is adhatna alkalmat. Olasz- és Oroszország e javaslatot elfogadták, Francziaország azonban a bécsi kabinet példáját követő és Barthélemy St. Hilaire Lord Lyonsnak kinyilatkoztatta, hogy „Francziaország elmegy a lehetőség határáig, hogy valamennyi hatalommal karöltve járjon, de nem mehet máskép, mint valamennyivel. Az osztrák-magyar kormány vonakodása, hajóit a javaslati operáczióhoz Smyrna alá küldeni, lehetetlenné teszi a franczia kormányra, hogy ugyan abban részt vegyen.“ Németország elhatározását szinte a bécsi elhatározástól tette függővé és igy az egész javaslat megbukott. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A magyar-franczia biztosító részvénytársaság (franco-hongroise.) A magyar franczia biztosító részvénytársaság életbiztosítási kötvényeihez csatolt előzetességi igényjegyeknek a jan. hó 31-én, egy kir. közjegyző jelenlétében megtartott, első kisorsolása alkalmával következő igényjegy-számok hozattak ki : 16 Budapest, 649 Zólom, 1080 Arad, 1094 Hrinyova, 1613 Kölesd, 1677 Budapest, 2268 Szabadka, 240 B.-Gyarmat 2501 Zolyom, 3309 Eszék, 8957 Bécs, 9446 Szeged, 10256 N.-Kanizsa, 10437 Kassa, 10505 Pancsova. Üzleti tudósítások Gabonaüzlet, Budapest, jan. 31. Búza ma korlátolt vételkedv mellett sürgősen kináltatott. Az irányzat lanyhult, az árak gyengültek. Eladások a múlt heti zárlati árakhoz képest csak 20 krral olcsóbban voltak eszközölhetők. A forgalom 9 ezer mmázsára szorítkozott. Legmagasabb ár gyanánt fizettetett 79 k. tiszavidéki búzáért 13,15, 3 hóra, legalacsonyabb ár gyanánt pedig 73,5 k. oláhországi búzáért 10 053 hóra. Más magvakban az üzlet jelentéktelen volt; rozs 10 krral olcsóbb, a tengeri és a zab ára szilárd, árpa forgalom nélkül. Határidőre a hangulat nyomott, az árak realizácziók következtében újra csökkentek. A forgalom délelőtt 15 ezer mmázsára rúgott. Köttetett : Szokványbúza tavaszra 2500 mm. 11.94, 2500 mm. 11 93, 2500 mm. 11.92. Bánáti tengeri 1881 május -júniusra 2500 mm. 5.92, 2500 mm. 5 frt 90 kr. Hivatalosan a következő eladások jegyeztettek: Búza tisza vidéki 100 mm. 80 kis 13.15, 400 mm. 79.4 kis 13.15, 200 mm. 79.5 kis 13.15, 200 mm.76 kis 12.90, 400 mm. 79 kis 13.—, 200 mm. 78.4 kis 12.75, 200 mm. 78.3 kis 12.90, 300 mm. 78 kis 500 mm. 73 kis 12.—. Pestvidéki 900 mm. 75 kis 12.—. Fehérmegyei 100 mm. 78.7 kis 12.15, 100 mm. 77.7 kis 12.15, 100 mm. 76 kis 12.15, 100 mm. 73 kis 12.15, 500 mm. 72 kis 10.30. Becskereki 1300 mm. 72.8 kis 11.20. Dunavi éki 1300 mm. 71.5 kis 11.—. Oláhországi 600 mm. 76 kis 10.40, 100 mm. 74 kis 10.20, 100 mm. 73.5 kis 10.05, mind három hónapra. Zab 400 mm. 6.25, 100 mm. 6.30. Tengeri (oláh) 200 mm. 5.95, (magyar) 500 mm. 5.90, 100 mm 5.90, 300 mm. 5.70, mind készpénzfizetéssel. Köttetett : Szokványbuza tavaszra 2500 mm. 10.90, 2500 mm. 10.88. Bánáti tengeri 1881. május—júniusra 2500 mm. 6,89, 2500 mm. 5.90. Káposztarepete aug.—szept. 500 mm. 12/8. Hivatalosan jegyeztetett: Szokványbuza tavaszra 10.85—10.87/». Bánáti tengeri 1881. máj.—júniusra 5.87—5.90. Szokványzab tavaszra 6.30- 6.35. Bécs, jan. 31. Búza —.----.—, tavaszra 11.25— 11.27. őszre —.--------.— ; — rozs magyar 10.40—10.90 ; zab —.--------.—, tavaszra 6.65—6.67. őszre —.--------.—, merkantil 6.40—6.60 ; tengeri május—jan. 6.27 — 6.30; készáru régi —.--------.—, új 6.05—6.15 ; repeteolaj készáru 32.25—32.50; jan.—apr.-ra 32.25—32.50; januárra 32.25 — 32.50; szesz készáru 32,75—33.—. Február 1. Értéktőzsde. — jan. 31. A mai tőzsde megnyitásán az üzlet lanyha hangulat mellett indult meg. Üzéreink tartózkodók. A bécsi és a mértéket adó német tőzsdékről kedvező hírek érkeznek az ultimó felől. A forgalom jelentéktelen, az értékek árfolyama gyengült. Osztrák hitelrészvény 283—282.80-ig, magyar aranyjaradék mediája 109.10—109.15-ig köttetett. Az elő tőzsdén Bécsből jelentett mgas árfolyamokra az irányzat megszilárdult és az üzlet élénkült, zárlat előtt azonban értékesítések folytán újra lanyhulás állott be. Osztrák hitelrészvény emelkedett 283.50-ig, később esett 283-ig. Magyar aranyjáradék szilárdan tartja magát, medióra 109.25-ig köttetett. 11 óra 30 perczkor : osztrák hitelr. 283 —283.10, magy. aranyjáradék K 9.20—109.25. A déli tőzsdén a hangulat csendes, gyenge forgalom mellett az értékpapírok ingadoztak, magyar aranyj változatlan szilárdan tartja magát. Osztrák hitelrészvény 283-ról 282.80-ig csökkent, azután 283.50-re emelkedett, magyar aranyjáradék mediára 109.17/a - 109.25 közt mozgott. Árfolyamok nyilatkozati időkor 5 perczczel 1 óra előtt : osztrák hitelrészvény 283.20-283.30, m. aranyl. 109.20-109.25. Az üzlet további folyamában a hangulat megszilárdult, az értékek változatlan árfolyamai mellett. 1 óra 30 perczkor : Osztrák hitelr. 283.30—283.40, magy. aranyjáradék 109.20—109.25. Jegyzéseink : Magyar kir. nyereménykölcsön 107.75, m. aranyjáradék 109.20, m papirjáradék 80.45—80.35, osztrák hitelintézet 282.80—283.20, Union bank 117, Erzsébet malom 210, Lujza malom 210, alföldfiumei vasút 158.50, kassa-oderbergi vasút 131.5, pesti hazai első 4000, Ganz-féle vasöntöde 525, Schlick-féle vasöntöde 200—197, m. földteherm. r. t. 6 százai. 104, kassa-oderbergi (m. v. 1879. kib. arany 5 százai.) 107, német birod. bankjegyek 100 márkáért 58. Leszámítoló árfolyamok: Mag. az aranyj. 109.25, Magy. hitelr. 260.—, Magy. leszámít. és váltóbank 127.—, Magy. ált. hit. intézet részv. —.—, Magy. jelzbank részv.—.,Osztrák hitelrészvény 283 —, Angol osztr. bank —. — , Union bank 107. — , Tiszai sorjegy —.—, Magyar papirjáradék 80.—, Becs, jan. 31. (Magy. ért. zárlatja.) M. földteherm. kötv. 97.—, Magy. vas. kölcsön 125.60, Erdélyi föld. kötv. 93.75, Magy. hitel 259.75, Magy. záloglevél 101.60, Alföld 150.25, Erdélyi vasút 147.75, Magyar éjszak-kel. 147.75, Magy. ker. vas. 86.30, Ker.vasuti elsői). 82 80, Magy. sorsjegy 107.50, Tiszai vasút 246., Szőlő-dézsma 94.50, Kincst. utal. 1873.--------- Aranyjáradék 109.30, Magy. leszámitoló-bank 127.—, Kassa Oderb. Vas. 131.75, Tiszavölgyi sorsjegyek 107.20 B003, jan. 31. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelrészvény 283.30, Angol-osztrák 127.—, Lombard 102.50, Államvasut 279.—, Arany jár. 88.60, Napoleond’or 93.85, London 108.65, Járadék 72.77, Galicziai 279.—, Hitelsorsjegy 178.25, 1804-es —. —, Porosz pénzt, utalvány 67.97, 1860 as —.—, Cs. arany 5.54, Frankfurt 57.95, Török sorsjegy 21.90, Nemzeti bank 820, Ezüst járadék 73.90. TÁVIRATOK. Szeged, jan. 31. Az enyhe idő következtében a Tisza mérsékelt áradásnak indult. A bekövetkezhető esélyekkel szemben a védelmi állapot megnyugtató. A külső védelmi vonal, a sövényháza-szegedi töltések minden szakasza védképes. Az algyő-szegedi és szeged-paphalmi vonalak teljesen ki vannak építve. A sövényházi vonal még a tervezetnek megfelelőleg nem volt kiépíthető, s a földmunkálatok a kedvezőtlen időjárás miatt szünetelnek. A tervezett 31 D158 köbméter földből már eddig beépíttetett 186 266 köbméter, s még hiányzik 124 892 köbméter. Azonban a védgátak már az eddig teljesített építkezések folytán is teljesen védképes állapotba tétettek még a legmagasabb vízállás ellenében is. A mélyebb fekvésű részeken a töltés teljesen ki van épitve, s csak a partos helyeken van még hátra munka. Konstantinápoly, jan. 31. (Polit. Corr.) A porta jónak látta, Angolországot felelőssé tenni azon halasztásért, amelyet a hatalmaknak a legutolsó török köriratra adandó válasza szenved; ennél fogva az angol ügyvivő indíttatva érzi magát a portát határozottan arról biztosítani, hogy Angolország nem fogja megzavarni az európai konczertet, sem nem fog a békés kiegyenlítés létrejötte elé szánt szándékkal akadályt gördíteni. BéCS, jan. 31. A költségvetési bizottság ülése. Az igazságügyminisztérium költségvetése fölötti tárgyalás alkalmával Prazak miniszter, Giovanelli képviselőnek a boceni és trienti kerületi törvényszéki elnökségek egyesítése ügyében tett felszólalása folytán, azt válaszolá, ő ezt az ügyet a leggondosabb figyelemmel fogja megvizsgálni. Az adóbizottságban a cseh serfőzők egyletének kérvénye hosszabb vitára szolgáltatott alkalmat. Erre a bizottság a következő határozati javaslatot fogadta el: A kormány utaButatik, hogy rendelje el az enquetet azon kérdés fölött: vajjon lehetne-e a sörkiviteli adó restituczióját, az állami pénzügyek károsítása nélkül, akként megállapítani, hogy az megközelítse azon adóösszeget, amelyet a kiviteli sör produkcziójától az állam eddig elé nyert; továbbá jövőben milyen körülmények közt vehető tekintetbe a sör habzása. Pétervár, jan. 31. (Er. távirat.) A Golos jelenti, hogy a lengyel ügyek bizottságának feloszlatása elvileg elhatároztatott. Az Uj Idők jelenti, hogy a görög követ köriratot bocsátott ki, melyben minden görög alattvalót felhív, hogy a görög-török háború esetére a behivatásra készen legyenek. London, jan. 31. (Ered. távirat.) Corkban a rendőrség fém proklamácziókat kobzott el, melyek „az ír nemzeti direktórium“ aláírással voltak ellátva. Páris, jan. 31. (Eredeti távirat.) Gambetta a Morsagne-i választókerület egy küldöttségét fogadva, legmelegebben ajánlá a republikanizmushoz áttért Duque de la Fauconnérie megválasztását. E választás febr. 20-ra van kitűzve. Newyork, jan. 30. (Er. távirat.) Sherman egy bankett alkalmával 3 és fél százalékos 1-----^est kilátásba. A kivitel ^ előbbi évhez képest 193 millióval meghaladta a behozatalt. Capetown, jan. 30. (Er. távirat.) Crocodile szállitóhajó Indiából csapaterősitésekkel ideérkezett. Prága, jan. 31. Az országos kulturtanács daczára a cseh kisebbség ellenzéseinek elfogadta a kompromisszumot, mely szerint a tanács 4 német és 5 cseh tagot választ a bizottságba. Szófia, jan. 31. A kormány, Stoicheff külügyminisztert és Harrower mérnököt nevezte ki biztosoknak a vasúti bizottságba. Páris, jan. 31. A kamara elvetette a sajtótörvény 26 ik czikkét, mely szerint a köztársaság elnökének megsértése büntetés alá esik. Páris, jan. 31. Konstantinápolyból érkezett hírek szerint, a nagykövetek megkezdték az elkülönített, de hasonló utasításokon nyugvó tárgyalásokat a portával; a nagyhatalmak képviselői tudomásul vették a porta azon nyilatkozatát, hogy megmarad a védelmi állásponton és azon reménynek adtak kifejezést, hogy a porta újabb engedményeket fog tenni. Páris, jan. 31. A Panama csatorna részvényesek első gyűlésén 317,000 db részvény volt képviselve. Lesseps jelentése bizonyítja, hogy a Nicaragua-csatornára vonatkozó amerikai terv nem valósítható és konstatálja Amerika beleegyezését a Panama-csatorna kiépítéséhez, mihelyt annak semleges jellege biztosítva lesz; a jelentés megerősíti továbbá, hogy az összes kiadások nem haladják túl a 600 milliót. Valamennyi határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott. A márczius 3 ára kitűzött gyűlés az építési terveket fogja megvizsgálni. LEGÚJABB: A rendelkezési alap az osztrák pénzügyi bizottságban erős, izgatott vitát keltett. Az alkotmányba bizottsági tagok újra a leghatározottabb bizalmatlanságot nyilvánították a kormány iránt. Wolfram képviselő pártja nevében bejelenti, hogy a párt bizalmatlansággal viseltetik a kormány iránt, mit nevel azon körülmény is, hogy a kormány minden egyes tételt külön tárgyalni kénytelen és minden egyes tételnél külön engedményekre kényszeríttetik. A pénzügyi helyzet is olyan, hogy már e miatt is kénytelen minden lelkismeretes képviselő a rendelkezési alapot megtagadni. Czáfolni igyekeztek őt a külön előadó , az elnök , Lionbacher , gróf Clam és Giovanelli. Dr. Schaup ezek ellenében nemcsak ugyanaz okokból, mint Wolfram, de azért is megtagadja a rendelkezési lapot, mivel a Taaffe kormány elvesztette létezési jogát, a raison d’étret. Zeithammer megszavazza. Suess képviselő csodálkozik a tiltakozáson, hogy a pártok külön követelményekkel lépnek fel a kormány ellen. Utal a tiroli és a cseh képviselőkre, utal arra, hogy a politikai és nemzetiségi ellentétek soha oly élesek nem voltak, mint Taaffe idejében és megtagadja az alapot. A miniszterelnök és az előadó végszava után megejtetik a szavazás, és a rendelkezési alap az alkotmányhű párti képviselők kisebbségben maradásával megszavaztatik.