Függetlenség, 1940. augusztus (8. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-01 / 173. szám

Csütörtök, 1940 augusztus 1 »Mutuui neláén Délkelet-Európában a közvetlen tárgyalások rövidesen megindulnak — lerenti Berlin Berlin, július 31. Berlinben azzal számolnak, hogy az érdekelt délkeleteurópai álla­mok között a közvetlen tanácskozások rövidesen megindulnak. A ,,Deut­sche Allgemeine Zeitung” szófiai jelentése szerint, bolgár kö­rökben az a meggy­őződés lett uralkodóvá, hogy a Dobrudzsát illető kérdésben már a legközelebbi jövőben sikerül felvenni a kapcsolatokat a román kormánnyal. A Berliner Börsenzeitung ,,A Balkán-szövetség vége” című vezér­cikkében rámutat arra, hogy a Balkán-antantnak semmiféle létjogosultsága többé nincsen.. Románia önkéntes csatlakozása a tengelypolitikához, továbbá a magyar és bolgár szomszédaival küszöbön álló egyezkedési tanácskozá­sai nem jelentenek egyebet, minthogy Románia irányt változtatva, felhagyott eddig folytatott politi­kájával és nem óhajtja többé a Balkán-antant szervezetét sem igénybevenni. Jugoszlávia és Görögország sem fogják megtagadni, hogy a megfelelő konzekvenciákat levonják és minden bizonnyal sajnálkozás nélkül adnak fel egy dolgot, amely nekik a múltban keveset segített és a jövőben csak kárukra lesz. ZATHIRIXI­KY GYUDA­ mányférfiaival való megbeszélések során kifejezésre jutott az a német és olasz kívánság, hogy a délkeleteurópai kérdé­sek rendezése során elkerüljék a nagyhatalmak bármiféle nyomását és hogy ezek az államok önmaguk kíséreljék meg az egymás közötti közeledést. A tengelyhatalmak különben kizárólag baráti tanácsra szorítkoznak s egyáltalán nem akarnak befolyást gyakorolni. A lap szerint Berlinben úgy vélik, hogy Délkelet-Európában bi­zonyos kibontakozás máris észlelhető és az érdekelt államok az összes problémákat megvitathatják. Az ,,Universul” szerint Gigurtu és Manoilescu salzburgi és római látogatásának eredménye az, hogy mindkét tengelyhatalom rábírta őket a balkáni (a lap csak „balká­ni’’ kérdésekről ír) kérdések megol­dására s ezzel a tisztességes együtt­működés jövőjét készít­sék elő. A tengelyhatalmak ilyenformán a legfőbb igazság szellemében akarják, hogy a kérdések megoldást nyerje­nek. Ugyanekkor azonban a lap az etnikai határok kérdéséről írva megállapítja, hogy a lakosságcsere oly kitűnő módszer, amelyet az utóbbi időben igen sok­szor alkal­maztak és amely szilárd etnikai határok megalkotására feltétlenül jó. iBud. Tud.) Korai minden találgatás A „Messaggero” budapesti jelen­tése szerint mértékadó magyar kö­rökben hangoztatják, hogy korai minden találgatás a magyar-román tárgyalások helyéről és időpontjá­ról. Ugyane körök hangoztatják, hogy Magyarország teljesen meg van elégedve az események ala­kulásával. A ,,Stampa“ és a ,,Popolo di Roma” budapesti tudósítója a többi között ezeket írja: „A tengelyhatalmaknak sikerült megértetniük Romániával a Ma­gyarországgal és Bulgáriával való megegyezés szükségességét. Im­már biztosra lehet venni, hogy Bul­gária nemsokára visszafoglalja Déldobrudzsát és lemond Észak­­dobrudzsáról, h hogy ne vágja el Romániát a Fekete-tengertől. A Szófia és Bukarest közötti tárgya­lások közvetlenül küszöbön álla­nak. A Budapest és Bukarest közötti tárgyalások az anyag rendkívül bonyolult volta miatt alighanem nehezebbek lesznek. Magyar kor­mánykörökben egyelőre nem tud­ják, hogy hol és mikor kezdőd­nek meg ezek a megbeszélések és azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy a megbeszélések az egyik erdélyi városban lesznek, amelyet jelképesen kiürítenének, nem erősítik meg. Az egyik hírügynökség értesü­lése szerint mindamellett úgy lát­szik, hogy a román és a magyar kormány közötti megbeszélések a Salzburgban és a Rómában meg­állapított alapokon már a közeli napokban megkezdődhetnek.’’ Ütött a revizionizmus órája • írja a bolgár sajtó SZÓFIA, július 31. A b bolgár sajtó óva inti a közvé­­leményt az idő előtti híresztelések­től és kiemeli, hogy ütött a revi­­zonizmus órája. Hangoztatja, hogy a jogos bolgár követeléseket most már mindenki elismeri. A félhivatalos „Vecser” emlé­keztet arra, hogy egy évvel ez­előtt még senki sem gondolta, hogy a bolgár kérdéseket ilyen hamar vizsgálat tárgyává teszik. .A továbbiakban a lap türelmet tanácsol olvasóinak. (MTI.) A belgrádi sajtó a tárgyalások gyors megindulását várja Belgrád, július 31. A belgrádi sajtó behatóan fog­lalkozik a délkeleteurópai helyzet­tel és megállapítja, hogy el kell távoltani azokat az ellentéteket és meg kel oldani azokat a pro­blémákat, amelyek eddig lehetet­­lenné tették, hogy Magyarország és Bulgária normálissá tegye vi­szonyát Romániával. A „Vreme­’ szerint Románia a salzburgi és római tárgyalások alatt kötelezettséget vállalt arra, hogy hozzálát Magyarország és Bulgária irányában határainak re­­víziójához. Úgy látszik — írja —, hogy Románia egyidejűleg elfo­gadta azt a magyar javaslatot, amely a tengelyhatalmak interven­­ciáját helyezi kilátásba, ha bizo­nyos nehézségek merülnének fel. A tárgyalásoknak azonnal meg kell indulniuk és elsősorban a Bulgá­riával való tárgyalásokra kerülne A „Politika” szerint Bukarest­ben cáfolják, hogy a német kor­mány szeptember 1-ig adott volna haladékot Romániának a területi kérdések rendezésére. A lap sze­rint Románia azonban kötelezte magát, hogy azonal hozzálát a ha­tárok revíziójához közvetlen tár­gyalások útján. (Bud. Tud.) Román K­ormánylap a közvetlen tárgyalásokról Bukarest, július 31. A ,,Romania” berlini jelentést kö­zöl, amely szerint a délkeleteuró­pai államoknak az új dalmi élettérben ,saját­­maguknak kell megtalálniok az együtt­működés lehetőségét és az együttélésnek olyan szilárd alapját, amely számukra mind gaz­dasági, mind kulturális téren a legnagyobb szabadságot és meg­elégedést biztosíthatja. A délkeleteurópai államok kora­ i A magyar könyvpiac eseményei 100 okmány a háború előzményeinek történetéhez Szemelvények a hivatalos német Fehérkönyvből 240 oldal terjedelemben, bekötve ára 2.50­0, vidékre portó 16 fillér, aján­lott küldésnél további 50 fillér PFEIFER FERDINANN­ NEMZETI KÖNYVKERESKEDE­S Kft. Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 5. Telefon 18-57-30, 18-74-00 STADIUM KöNYVKI­adó, V., Gróf Klebelsberg­ utca 29. szám STADIUM KÖNYVKERESKEDÉSItBEN, VIII. József­ körút 5 és minden nagyobb könyvkereskedésben Ikandel és latsai A francia minisztertanács leg­utóbbi ülésén elfogadták azt a ja­vaslatot, amely szerint a háború bűnöseit rendkívüli törvényszék elé állítják. Ide kerül Mandel is és ez­zel kapcsolatban francia körök nem látják éppen vidámnak volt belügyminiszterük jövőjét. Felel­nie kell némely társaival együtt mindazokért, ami történt, holott nemrégen még ő vont felelősségre mindenkit vérszomjasan. Senki sem volt elég megbízható hazafi neki. Amint belügyminisz­ter lett, az intellektuális álarc mö­gé rejtett fanatizmu­ssal vetette magát Franciaországra, hogy­ azt szolgálatába kényszerítse. Fran­ciaországról beszélt, nemzeti érde­kekről, de közben fajtájának ősi céljára függesztette konok sze­mét. Ez az eszmény a szabadkő­műves világszemlélet győzelme, vagyi­s szabatosabban a liberális zsidó nagytőke uralma volt. Pá­holytársainak és milliárdos faj­testvérének uralma a franciákon c­sakúgy, mint mindenfajta népe­ken. Ez az eszme egyazon hévvel lángolt a varsói gettó fülledtségé­ben és némely párisi paloták dús lakosztályaiban. ö, Mandelák szi­ve ö­sszedobbant és egyazon rit­must verte. Keresni a tőzsdén, uralkodni a politikában, mindent juttatni a kiválasztottak cinkosi társaságának. Még a világ fel­­gyújtásának árán is. Mandel elvesztette a játszmát és most egy kietlen marokkói börtön­­cellában várja a felelősségrevo­­nást. Ha a jelek nem csalnak, sor kerül a többiekre is. A többi Man­­delekre, az elődökre és cinkosokra, akik a páholyok sunyi sötétjében, a bankvezéri és minisztériumi szo­bák tapétás ajtói mögött szívósan és alattomosan dolgoztak a háború megindításán. Az új francia rendszer egyelőre csak a háború elvesztése miatt vonja felelősségre Mandelákot, de előbb-utóbb kénytelen lesz szá­­monkérni azt is, hogy uszításuk­kal, vad németgyűlöletükkel, re­­vanspolitikájukkal és hadinyerész­­kedési vágyukkal ugyancsak a Mandelák és csatlósaik miért idéz­ték fel a­ háborút? Az lesz az igazi számonkérés. Harminc napra betiltották a Magyarság Útja" című lapot A belügyminiszter a 144.99.5— 1940. VII. számú rendeletével, a Budapesten, Matolcsy Mátyás dr. felelős szerkesztésében és kiadásá­ban megjelenő „Magyarság útja” című időszaki lap további megje­lenését és terjesztését a lap 1. évi 19-iki számában „Napi 8 óra a po­kolban”, továbbá a július­­16-iki számában „A rendszer figyelmébe” címek alatt közzétett és az or­szágnak 1989. évi H. t.­c. 151. §-nak 3. bekezdésében védett ér­dekeit veszélyeztető közle­m­ények miatt ,80 napi időtartamra, azaz bezárólag augusztus hó 10-ig be­tiltotta. Szünet nélkül tart a népvándorlás Romániá­ból Besszarábiába Berlin, július 31. Az új szovjet-román határon a népvándorlás még mindig tart. Egyrészt a megszállt területről sokan jönnek át Romániába, más­részt tekintélyes azoknak a száma, akik román területről a szovjet fennhatósága alatt álló Besszará­biába költöznek. A Frankfurter Zeitung moszkvai jelentése szerint július 26-ig Romániából 126.000 ember költözött át a szovjet által megszállt területre. (KH) Borzalmas munkás­szerencsétlenség Görögországban ATHÉN, július 31. T­h­é­s a város mellett egy építő­árvány, amelyen 500 mun­kás dolgozott, hogy egy alagút mennyezetét kijavítsa, összedőlt. Hat munkás meghalt, sok meg­sebesült. A munkaügyi minisz­ter a szerencsétlenség szín­he­­lyére utazott. (MTI.) Elítélték a kocsist, aki miatt egyházi tilalom alá került Sajógalgóc Miskolc, július 31. Még mindenkinek emlékezeté-­yk­ben él az egri érseknek intézke­­dése, amellyel interdiktum­ alá ve­tette Sajógalgóc községet, mert húsvét másodnapján Lipták Ber­talan, a plébános kocsisa szidal­mazta és tettleg bántalmazta gaz­dáját és ebben nem akadályozta meg őt a község népe. Az egy­házi tilalmat csak nemrégiben ol­dotta fel az érseki hatóság, Lip­ták Miklós kocsis azonban csak most került a sajószentpéteri já­rásbíróság elé, amely egyhavi fog­házra ítélte. Az ítélet még nem jogerős. Felrobbant egy festék­gyár az amerikai New-Jersey államban NEW YORK, július 31. A newyerses államban lévő Canden­ festék- és lakkgyár fel­robbant. Néhány perc alatt az összes épületek lángokban áll­tak, úgy hogy a bent dolgozó ezer munkás nem tudott kimene­külni. A tűzoltóság a katona­sággal karöltve hosszú küzdelem után utat vágott a lángtengeren és a munkások nagy részét ki­szabadította. A tűzvésznek ed­dig tizenöt halálos áldozata van és számos súlyos sebesültje. (NST.) Miért öregszenek meg némelyek ulyanorsae? A „megrakódott“ vastagbél lehet az oka. Miért őrzik meg némelyek fiatal­ságukat, mialatt mások idő előtt öregszenek? Az élő test szöveteit vizsgáló szakorvosok megállapítot­ták, hogy a fizikai és szellemi erő fokozatos hanyatlása gyakran a szervezetben állandóan gyülemlő mérgekre vezethető vissza. Ha meg­akadályozzuk a mérgek felgyülem­lését, elhalaszthatjuk az öregség kellemetlenségeinek bekövetkeztét. Bebizonyosodott már, hogy az öregedést okozó mérgek egyik fő fészke a vastagbél. A vastagbél az a tág­bélrész, melyben a szervezet által feldolgozott anyagok kb. 12 méternyi vékony bélcsatornán való áthaladásuk után összegyűlnek. A vastagbélnek legalább egyszer na­ponta tökéletesen és könnyen ki kell ürülnie. Csakhogy minél idősebb lesz az ember, vastagbele annál ,,megrako­­dottabbá” válik, akárcsak egy víz­csap vagy fazék, amelynek falára idővel vízkő rakó­­dik le. A felgyü­­j­lemlő bélsár hozz^^r , * ragad a vastafrojjz ajtagbél, ame­­falához, annyi a l'­rakodns, mint romlasn^ yín^ ^ és méuffez^ an^r- iJl.sejé­gokjlffejiAkilj(^^ek bep. ■ áUimdóm wFrísXol-^ " yHatnak ^szetv^eL,/(ohjfi részébe is, aká^ak fog mér-^ gei, a^ngithmfk a. JiKerver.otet^tí^ ro.saf közérzést orrozhatnak^^át­­é^^égtagf^dan^lak léph^tnek fel. a léHCTíjlíarás rtdfKzgii válik, ^ossz anfcy^tökéletilfp^^ifrésztés, állandí^ffllradtsájt y« y/levertsé« kínozza az embírsfg' / / Hogyan tisxHts^n^ a megrakódott V9i^g­­belet! Kísérletek mutatják, hogy a min­den reggel éhgyomorra bevett kis adag Vange Gyógysó kíméletesen, de biztosan megszabadítja a vastag­ bél falát a méregtermelő salakok­tól és állandóan tisztántartja a bél­rendszert. A Vange Gyógysó (Vange-gyógy­­forrás, Essex, Anglia) ,,megneveli” a vastagbelet, úgy, hogy az a maga feladatát mindennap rendesen tel­jesíti. A bélsár órára pontosan ürülhet, természetellenes késedel­mek nélkül. Kövessük a ,,Vange-egész­ség­ sza­­bályt” azáltal, hogy egy fél kávés­kanálnyi Vange Gyógysót veszünk be egy pohár meleg vízben minden reggel. Bizonyára hamarosan fog­juk tapasztalhatni általános köz­érzetünk meglepő javulását. Vange Gyógysó minden gyógy­szertárban és szaküzletben kap­ható. Ki­s üvegje P 2.30, nagy üvegje P. 3.90. A japán sajtó az Angliával való diplomáciai kapcsolatok megszakítását követeli Területi er­gedményeket tesz Japárt a Szov­etuniónak, RÓMA, július 31. A Messaggero tokiói je­lentése szerint ottani diplomá­ciai körökben azt hiszik, hogy a külföldiek, nevezetes angol állampolgárok, tömeges letar­tóztatása Japán részéről, na­­gyobbszabású akció előjele. E nagyobb súlyú politikai fellépés Japánt még közelebbi viszonyba hozná a tengelyhatalmakkal és a Távol-Keleten növelné ellensé­geskedését Nagy brit­anniával. Egyes japán lapok nyíltan köve­telik a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Angliával. A Messaggero sanghaji távira­tot is közöl. Eszerint ottani egyes magasrangú japán katonai személyiségek nyilatkozatából arra következtetnek, hogy Japán esetleg megegyezést létesít Szov­­jet-Oroszországgal. E megegye­zés értelmében Japán bizonyos területi engedményeket tenne Szovjet-Ororszországnak, ami­vel biztosítaná neki Vladivosz­­tok kikötő birtokát, ennek elle­nében pedig Sz­ovjet-Orosz­­országitól teljes cselekvési sza­badságot kapna a dél felé való terjeszkedésre. Ugyan­ e megfigyelők szerint a jap­ánok megszállta kínai terü­leten állandóan fokozódik Japán, ellenséges magatartása az ame­rikaiak iránt és számolni lehet amerikai állampolgárok letartóz­tatásával is. (MTI.) ,,Japán nem törődhet Anglia tiltakozásával** Tokió, július 31. A japán külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Japán nem törődik azzal, ha Anglia tiltakozását jelenti be az angol kém­ek letartóztatása miatt, mert ki kell küszöbölnie mindenféle kémtevékenységet, történjék az bármely nemzet ré­széről. Japán­­sohasem enged­heti meg, hogy más országoak tudomást szerezzenek olyan ka­tonai titkokról, amelyek életbe­vágóan fontosak lehetnek a ja­pán birodalom számára. (MTI.)

Next