Függetlenség, 1942. április (10. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-14 / 60. szám
TeWewwám. 1»4440% Szerkesztőség és kiadóhivatal s Bpest, Vili., k5rftt ft. 7 Az árvízkormánybiztos szemleútja tombat, mi mirdMit. Budapest, X. BO. mxhm. 4njt8FICCEH ?hip Mftfa: A mi első politikánk fegyver volt, most is annak kell lennie SZERKESZTI vrrte KOLOSVARY-BORCSA MStfAt _a#a,, Amt I h4r« t P1 frttEP IXB1VSI BT íj „agyad««,* 5 P 50 fülé» Csütörtökön a hindu hazafiak vezére, Bőse hosszabb rádióbeszédet intézett India lakosságához, amelyben felsorolta Anglia bímeit és a brit politika kétszínű játékait ismertette. Figyelmeztette India lakosságát,hogy az angolok egy pillanatig sem piacoznak majd, hogy Indiában is alkalmazzák a felperzselt föld taktikáját. Ha azonban az indiai nép meg akarja óvni országát a háborútól, akkor neki kell elsősorban az angol katonai támaspontokat eltávolítani Indiából. Ez a legjobb módja annak, hogy megvédje Indiát a háborútól. Az angol győzelem a hinduk öökkévaló rabszolgaságát jelentené. India felszabadítása csakis az angol világi irodalom teljes megdöntésével érhető el Éppen ezért minden hindu, aki most Nagybritanniáért dolgozik, országa igazi érdekei ellen vét és árulója a szabadság ügyének. A hindu hazafianak nemcsak az angolok ellen, hanem azok ellen a hinduk ellen is kell majd harcolniok, akik a brit imperalizmus lakájai. Hangsúlyozta, hogy nevetséges megalkuvásra gondolni olyan világbirodalommal, amely hamarosan eltűnik a föld színéről. Cripps nemsokára Indiába érkezik azzal a megbízatással, hogy a küknböző népáramlatok között egyességet igyekezzék létrehozni. Csak a holdban élő emiber hiheti, hogy India mAo ma is domíniumi rang után áhítozik a Brit birodalom keretében. Taliépan nem akadhat ember, aki ütemne azokban az angol beéretekben, amelyeket csak a háború után akarnak beváltani. Ezért semmiféle jelentősége nincs az angol politikusok Indiai látogatásának. A mostani háború az Angol birodalom feldarabolásával végződik ■— fejezte be Bose felhívását és éppen ezért a hármas egyezmény hatalmai, amelyek ezt a feladatot megvalósítják, a mi természetes szövetségeseink és barátaink. Ha bármi kétség is merülhetne fel e tekinetetben, Tozsó japán miniszterelnök történelmi nyilatkozata egyszers mindenkorra megnyugtathatta honfitársaimat. Bose felhívásának sokkal hamarabb megvolt az eredménye, mint azt várni lehetett. Csütörtökön Indiában kitört a lázadás. Ezek az események igen rossz előjelei Cripps indiai útjának. Hír szerint az indiai kongresszus március 23-án ül össze, hogy a brit kormány áthidaló javaslata felett tárgyaljon. Ezt megelőzőleg a muzulmán liga március 18-án Lahoreban ül össze, hogy állást foglaljon az angol javaslatokkal szemben. Az angol katonai parancsnokság elrendelte Ceylon szigetének kiürítését Ceylon katonai főparancsnoka, hír szerint, utasítást adott, hogy Indazok a polgári személyek, akik nem foglalkoznak hadifontosságú munkával, amilyen gyorsan csak lehet, hagyják el a szigetet. Ezt az intézkedést azzal indokolják, hogy Ceylon szigete igen veszélyes helyzetbe került, amióta a japánok az Indiai-óceán partján megvetették lábukat. Amerikai tudósítók megállapításai szerint lázas sietséggel folytatják Ceylon védelmi kiépítését. Naponta érkeznek csapaterősítések és hadiszállítmányok a szigetre. Az elsötétítést a legszigorúbban ellenőrzik. A Japán hadak Burmában napról-napra közelednek India határához. Jesollájuk egy része pedig már az Indiai-óceánon vadászhat a menekülni próbáló angol gőzösökre és hadihajókra. India, az angol korona diadédja — amint az angolok évszázadokon át nevezni szokták ezt a gyarmatot — közvetlen japán támadás előtt 41. Se Londonban, se Washingtonban még a legsötétebben látók sem gondoltak arra, hogy a kikényszerítő 11 japá n h a d ti zte d e 11 fi 1 számított három hónapon belül az angol világbirodalom legértékesebb birtokáért kell majd rettegniük. Tozso japán miniszterelnök legutóbbi beszéde félreérthetetlenül rávilágított a komor valóságra. India felé rohamléptekben közeledik a háború és a londoni kormány most azon fáradozik, hogy a hinduk milliói álljanak oda verekedni annak az angol rendszernek az érdekében és fenntartásáért, amely évszázadok óta a világ egyik leggazdagabb országát és több mint háromszázmillió lakosát kizsákmányolta. Churchill a háborús kabinet egyik tagját, Sir Crippset, a kommunista érzelmeiről ismert angol politikust bízta meg azzal a nehéz feladattal, hogy erre a kiállásra a különböző hindu pártok vezetőit rávegye. Cripps elutazásáról még nem érkeztek pontos jelentések, de nagyon könnyen meglehet, hogy mire Indiába ér, teljesen felfordult helyzetet talál. Kitört a lázadás Indiában Véres zavargások Indiéban az angol uralom ellen Dantkayban, Madraszban, Új-Delhiben és Kalkuttában katonaság verte szét a tüntető tömeget Eiffelbournet félórán át bombázták a japán repülők Két csapatszállító hajót elsüllyesztettek a bengáli öbölben Északon újabb bekerített ellenséges csapattestet semmisítettek meg a németek Súlyos utcai harcok Ú-Delhiben, Kalkuttában, Bombayban és Madraszban Maguk az angol jelentések is úgy szólnak, hogy Indiában lázadás tört ki. Ezek a felkelések kiterjednek India minden részére és az északi határtól egészen Madraszig húzódnak. Az eddigi jelentések szerint a lázadókkal való összetűzésnek eddig harminchét halottja és többszáz sebesültje van. Az angol forrásból származó táviratok beismerik, hogy Indiában fegyveres felkelés fenyegeti az angol uralmat, de egyelőre igyekeznek ezeket a mind sűrűbb és erősebb összetűzéseket elszigetelt jelenségeknek feltüntetni. Eltitkolják e nagy tömegmegmozdulás politikai hátterét és úgy állítják be a dolgokat, mintha az ipari vidékeken kommunista tüntetései lettek volna. Ennek ellenére nem tudják eltitkolni, hogy New Delhiben, Kalkuttában, Bombayban és Madraszban súlyos utcai harcokká fajultak az angolellenes tüntetések. Madraszban a Buckingham és Carnacique ipartelepeken, miután a munkások nem voltakhajlandók dolgozni, agyártelepek angol vezetői karhatalmat kértek Az elősiető rendőrosztagok minden további nélkül rálőttek a munkásokra és ennek az összecsapásnak nyolc halottja és huszonegy sebesültje volt. A pandzsábi határon szintén nagy harcok voltak, amelyet egy angol hivatalos jelentés jelentéktelen vállalkozásnak tüntet fel. De a táviratokból kitűnik, hogy a brit határőrség képtelen volt a fellázadt Indusokkal szemben tért nyerni és újabb sürgős erősítéseket kért. A harcok során eddig az angolok nyolc halottat és tizenhét súlyosan sebesültet, ismertek el. Az Indiában uralkodó hangulatra jellemző Gandhi kijelentése, amely szerint semmiféle előjelét nem látja annak, hogy a britek az indiai problémát sürgősen és komolyan meg akarják oldani. Gandhi hangoztatta, hogy minden, Angliához való rokonszenv ellenére is, az a véleménye, hogy a brit imperializmus a legnagyobb bűntettet követte el India ellen. Nagybritanniának be kell ismernie hibáit és jóvá kell tenni azokat. De ebben az irányban eddig semmiféle készségnek nem adta tanújelét. Gömbös Gyula útján A szegedi Indulás óta a magyar fajvédő politika, mely Gömbös Gyulával jutott kormányra, változhatatlan. Nem ismer töréseket, ingadozásokat. Ez igazolódott újból tegnap este, mikor Kállay Miklós miniszterelnök bemutatkozott a Magyar Élet Pártjában. A Magyar Élet Pártja szilárd alapja a magyar nacionalizmusnak, felegvára fajvédő eszmének és mind akor maradéktalanul betöltötte a nemzet életében azt a szerepet, amelyet a párthoz intézett levelében legutóbb Bárdossy látszó úgy fogalmazott meg, hogy a MÉP ,,a nemzeti egység nagy boltozatának szilárd és hat a, más pillére, amely alatt biztos, egyformán védelmet nyújtó otthont talál minden magyar, szegény, gazdag, elesett és erős”. Ez a párt ilyenformán nemcsak az alkotmányosság, hanem a mindig egy úton járó, határozott magyar jobboldaliság biztosítéka is. Ami tehát egy pillanatig sem volt kétséges, Kállay Miklós n.iszterelnök úgy mutatkozott be a párt értekezletén, mint a gombosi gondolat reprezentánsa, áld kijelentette, hogy Gömbös Gyula 95 pontjának alapján áll s hogy Gömbös Gyula magyarságának, világnézetének, álmainak harcosa és szolgája kíván lenni. Amilyen határozott, félreérthetetlen irányvonal a belpolitikában a gömbös eszme, épp olyan erőteljes külpolitikai vonatkozásban is. E tekintetben Kállay Miklós szintén teljes világossággal mutatta meg a célt, hangoztatva, hogy itt nincs és nem is lehet változás. A külpolitikában töretlenül állunk azon a vonalon, amelyen soha nem volt bizonytalanság a magyar kormány részéről, hiszen mi voltunk az elsők, akik a tengely oldalára álltunk. Most is a két évtizedes szegedi jobboldaliság jegyében, a Gömbös Gyula által megalapozott tengelypolitika egyre szélesölő ösvényén megyünk és harcolunk együtt .Egy barátainkkal, Itáliával, Is Németországgal, Japánnal, mert —• mint a miniszterelnök kifejezésre juttatta----az orosz mezőkön dől el a mi sorsunk , a magyar becsület nem engedi meg, hogy érezzünk, nélkülünk mások harcoljanak. Nemcsak az egész nemzet mélységes meggyőződése, elszánt akarata képviseli ezt a törhetetlenül férfias állásfoglalást, hanem a miniszterelnök által kifejezett remény is mely szerint Bárdossy László betegségéből felgyógyulva, vissza fog térni a külügyminiszteri székbe, ahol olyan nagyértékű és feledhetetlen szolgálatokat tett nemzetének. Az egyenes Irányt, a nacionalista, szociális, keresztény politika megváltozhatatlan mivoltát a zsidókérdés terén nyomban cselekedetekkel is alátámasztotta Kállay Miklós. A zsidóság meggazdagodásának, gyarapodásának, antiszociális tevékenységének következményeiről szólva, egyrészt átfogó programot adott, mikor kijelentette, hogy a magyarságot vissza kell vezetni a hivatalból a gazdasági életbe, Amerikából és a nincstlenségből pedig vissza a magyar földhöz, másrészt rögtön közölte a legközelebb sorra, kerülő konkrét intézkedést, a zsidó birtokok átvételének meggyorsítását. Nem bizonytalan határidőre ígért, hanem megmondta, hogy a javaslat pontosan egy hét múlva a párt elé kerül. A tettek politikáját mindenkor örömmel és megelégedéssel köszöntette az a jobboldali, fajvédő társadalom, melyet a Hagrer Élet Pártja képvisel a parlamentben Nagyon természetes és magából értetődő, hogy a zsidókérdés ilyen radikális megoldása láttán őszinte bizalom fogadja a miniszterelnök személyét. S nem kétséges hogy a bel. és köz ponttal vonatkozásban GHull hős Óvnia útján követni, a cs’eke.drtek terén pedig teljes vevséi-jel, fegyetemmel támogatnm Halay Miklós kormányát minden gyár ember. ...... A tauioukadoi 50 tonnás amerikai cirkáló, amelyet japán tengeralattjárók az Indiai-óceánon elsülyesztettek