Függetlenség, 1942. október (10. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-21 / 238. szám

­­ő Elemi csapások, emberi k katasztrófák, véres események emléktárgyai a Mentők Múeumában Különös hely ez. Múzeum és egyé­blen kiállítás. Három nagy szoba a Mentőegyesület Markó-utcai szék­házában. A falakon fes­tények, rajzok, fényképek. Mind azt mu­tatják, amit ez az Em­berbaráti in­tézmény ötvenöt esztendős múlt­jában telt, cselekedett. És azok­nak arcképeit, ak­ik előljártak­, védnö­kei, elnökei, orvosai és barátai az egyesületnek. Nevek és arcok, me­lyek közül soknak emlékét már csak a fényképük őrzi. Köröskörül a falak mentén, a szobák közepén üveges vitrínek, öreg szekrények. A bennük őrzött dolgok, szomorú bizonyságai az emberi élet gyarló­ságának. Amiről a mellettük olvas­ható rövid írás beszél, az sóhaj, könny, fájdalmas jajkiáltás. És vér! Vörös rozsdafoltokban: nikán, fe­hérneműn, kertyün, cipőn, kalapon és fegyvereken. Amiket viseltek az emberek. Utcán, műhelyben, vagy otthon. Mosolyogva, talán tö­sztöl­­yön, amíg el nem jött az a pillanat, mely a végzetet diktálta. Egy szé­dület, egy vigyázatlan lépés, elemi kisapás, vagy az életm­asorának ti­zenkettedik órája. Ami AZ ötcélb­ól tűzvészt, a­­jiatorbágyi vasúti robbantást itér. Az egyik szekrényben furcsa da­rabok az egykori Párisi Áruház égéséből. Megszenesedö­tt babák, gyerekkocsik, különböző játékok és egy halom papírpénz, félig elégve, ahogy az oltáskor kaparták ki az égő pénztárfiókból. Itt fekszenek az ököritói tűzvész megszenesedett maradványai. A Tolnai-gidafa­ tető­­tüzénél tönkrement tűzoltósisak, arcvédő maszkok, minek tulajdono­sa súlyos sebet kapott az oltásban. Ugyancsak üveg alatt a bia­­torbágyi v­isúti katasztrófa emlé­kei. A Matuska nevű szernyeteg által felidézett vasútrombolásból: kocsiülés, elgörbült síndarab, egy kézitáskának a csonkja. Amiket az ide is kivonult mentők szedtek össze ■— emlékül. Tovább egy lezuhant sportrepülő­­gép néhány csonka része, azután az első világháborúból sok-sok fur­csa, semmitmondó darab. Egy-e­gy sisak, fegyverrész, srapnellhüvely, vagy repeszs. Távoli harcterek­ről érkeztek, kórházvonaton. Sebesül­­tek, vagy magiak az orvosok, ápo­lók szedték össze s tartották meg. Hosszú asztalokon, üveglapok alatt sok-sok kalap, sisak, sipk­a. Rajtuk vérfoltok, repedések, égési nyomok. Mennyi dráma húzódik meg mögöttük! Egy női kalap, amelynek filckarimáját fölmarta, szinte felolvasztotta a vitriol és egy keménykalap, melyen kard­csapás látható, egy másik kalap revolvergolyó nyom­át őrzi. Egy pár bakancs megszenesedve és ru­hadarabok, melyeket megpörkölt, megégetett egy-egy villámcsapás. A villámütés szeszélyét külön­ben több tárgy­on tapasztalhatjuk. Látunk egy üvegkancsót, melynek felét úgy szelte le a villám, hogy a megmaradt rész még meg sem csorbult. És látunk egy kalapot, melynek karimáját pörkölte le, de tulajdonosának nem történt semmi baja.­­Másik szekrényben különböző re­volverek. Régi mordályok, modern hatlövetűek. Egyik-másikkal me­rényleteit követitek el, a legtöbbjé­vel a lét kérdését oldották meg, önbír­ásk­odó fölénnyel. Méregszekrény és AZ emberi testben talált tárgyak A „méregszekrény”-ben száz és száz kis fiola beszél az élet sok titkáról, befejezetlen regényéről. Csodálatos, hogy mi mindennel pró­bálkozik meg az ember akkor, ha a földi világból kivezető utat sür­­­gősen keresi. Lúgpor, aszpirin, ni­­kotin, növészoldat, patkányméreg, arzén és más ártatlan, vagy ártal­mas szerrel. Látunk üveg alatt sétabotot, mely­ben mérget, csim- t vésztek át a határon és látunk ugyancsak egy sé'tabb'ot, melyben egykori gazdája a házi patikáját­­ rejtegette. Emitt a „talált tár­gy­ak” szek­rénye. Varrótűk, csipeszek, gyűrűk, kis ollók,, szögek, gombok és sok más különböző szilárd anyag, amit a bőr alatt találtak, a test benső útvesztőiben. Amit szándé­kosan, vagy véletlenül nyeltek le az emberek és amit az első orvosi segélynyújtás, vagy komplikált műtét hozott ismét a napfényre. Sok a horgolótű, amit a kézimunkázónő, kislány ruháján keresztül csimpaszkodott a bőrbe és az illető bizonyára fájdalmas kiállással várta a mentőorvos se­gítségét. Külöl a üvegezett fiókban régi pár­­bajok emlékdarabjai. Itt fekszik többek között így kard, melynek hegy­e Kegievich gróf szivét fúrta keresztül egy végzetes kimenetelű párbajban. Negy­ven év­e . Ez a furcsta múzeum bizony nem éppen vndító látványosság és azért nincs is mindig kitárva az ajtaja a nagy nyilvánosság számára. De mindenesetre tanulságos és elgon­dolkoztató. A Mentő Egyesületnek is neves alapítója, Kresz Géza, a tudós, az orvos, az ember megér­tésével, humánus érzésével nagyon szépet cselekedett, amikor negyven évvel ezelőtt megvetette ennek a múzeumnak az alapját. Aki itt jár, az minden katalógus, magyarázó füzet nélkül is rögtön megérti a mentőegyesület emberfeletti mun­. Icáját. Sok-sok érem, mentősapka, men­tőeszköz őrzi itt a régi mentők em­lékét is. A jellegzetes mentősapka véres rongya,, vagy égés­ helye ta­núskodik arról, hogy aki viselte, milyen közelről oirda harcát a ha­lállal, az áldozat megmentése ér­dekében. A kijáratnál ugyancsak egy vitrin üveglapja alatt sok régi könyv, levél, füzet, orvosi jegyzet az egyesület működéséről. És egy régi emlékalbum, sárguló lapjain történelmi nevekkel. Ferenc József aláírása 1888-ból, mikor a mentő­állomás felállításak­or megtekin­tette az intézményt. Aztán alá­írása Károly királynak, Zita király­nénak, Tisza Istvánnak 1914-ből. És jónéhá­ny történelmi név, akik­nek viselői eljöttek ide, hogy’ jelen­­lé­tikkel tisztelegjenek az első or­vosi segély­­yújtás névtelen kato­nái előtt. Lánghy A. István Előre, az első vonalba. Felvitel az ezredparancsnok gépkocsijából A magyar fölök, a magyar lélak, a magya­r csazság harcosa a —3Baneteauái— lumet Emién­ Kivégzés Zilahon Zlah, október 20. A zilahi törvényszék rögtönítélő tanácsa által hatrendbeli lopás bűntette miatt kötél általi halálra ítélt Szilágyi Károly negyvenkilenc éves foglalkozás nélküli zilahi lako­son a halálos ítéletet Bogár János állami ítéletvégrehajtó hétfőn dél­előtt a zilahi törvényszék fogházá­nak udvarán végrehajtotta. . . Székely gazd­agzűlés Székelykereszturon Száznál több község székely gaz­dái vonultak fel szombaton a sé­­kelykereszturi gazdanapra, mie­­lyen Teleki Béla gróf, az Erdélyi Gazdasági Egyesület elnöke, mon­dott nagy beszédet. Megemlékezett arról a kényszerű elkülönülésről, amely Udvarhely vármegyét elzár­ja rossz közlekedése miatt. Rövide­sen megnyílik a szeretfalvai új vas­úti vonal, amely új lehetőséget, de új kötelességet és áldozatot is je­lent Udvarhely megyének — mon­dotta —, mert a vármegyének új vasúti vonalra van szüksége, ha meg akar felelni a termelé­sben rá­háruló kötelezettségnek. Az EGE minden lehetőt elkövet, hogy segít­sen ebben az ügyben. A nagyhatású beszéd után kü­lönböző ismeretterjesztő előadások következtek, ünnepélyesen adták át Rázi Józsefné tizennégygyermekes székely anyának a földművelésügyi miniszter jutalmát és díszoklevelét. Harmin­c kínait éhhalál fenyeget SANGHAJ, október 20. Honan kínai tartományban je­lenleg éhínség pusztít, amely irtó­zatos arányokat öltött. Körülbelül tizennyolcmillió kínai szenved a szárazság és az azt követő áradá­sok következményeitől és mintegy hatmillió lakost egyenesen éhhalál fenyeget.­­ Az orv­osnők gyászünnepsége Hugonnai Vilma grófnő sírjánál. A Magyar Orvosok Nemzeti Egye­sületének orvosnői csoportja vasár­nap délelőtt fél 12 órakor az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófnő sírjánál (rákoskeresztúri új temető, 93. parcella, I. sor, 122. sír) gyászünnepséget rendez. .SZINHÁZLifea,MŰSOR­JEGYRENDELŐ TELEFONOK: Stádium 14—00—00 Kultur 18—99—99 Stádium—Corvin 14—50—56 Díjmentes házhozszállítás. OPERAHÁZ Szella (4): A varázs­fuvola. (I. ifj. előadás). Csütörtök (V26): Othello (B3). Péntek: Nincs előadás. Szombat (5): Lohengrin (D3). Vasárnap délelőtt­(11): Rigoletto; este (6): Ci­gánybáró. NE­MZETI SZINH­ÁZ (V2S, V­7). Szer­da: Felség (K2). Csüt.: Felség (XVII). Pent.: Felség (Bsz). Szombat: Csalóka szivárvány (Bem.) Vasárnap délután: Sasfiók: este: Csalóka szivárvány (1). NEMZETI KAMARASZINHÁZ (3, H7):Minden este és vas. délután: Blöff. Péntek, szombat vasárnap délután és este: Bolond Ásvayné. MAGYAR MŰVELÍtDISS HAZA Szer­da, csütörtök: Nincs előadás. Pén­tek (H 6):Manón (V. 1.) Szombat (Vív): X-ik kívánsághangverseny Vasárnap délelőtt (1/­10): Az­­em­ber tragédiája (Munkáselőadás): este (6): Tangóhar­­monika-est. vígszínház (3, 1/­7): Szerda (6): Elő­adási főpróba, Csüt.: Esküvő (K).Pont.: Esküvő (L). Szomb.: Esküvő (Szomb. bék­.) Vasárnap délután: Christian. este: Esküvő (V). ÚJ MAGYAR színház (3, %?): Minden este és vasárnap délután: Ide­’ gen asszony. FŐVAROSI OPERETTSZINHÁZ (3. 6): ?­Minden este vasár- és ünnepnap dél­után: Mária főhadnagy. MADÁCH színház (3. m): Minden este és vas. d. u Potemkin. VIHÁM színház (3. *^7): Minden este é« va­sárnap» délután: Nemes a rózsa ANDRÁSSY színház (3. y^l): Min­den es­t­e év vasárnap délután: Ártat­lan vagyok PESTI ^VIHAJ (H3. Vs7): Csütör­tökig minden este és vasárnap délután: A bolond Asvayné. KOMÉDIA ORFEGM (H4. W): Min­den este szombat vasár- és ünnepnap délestín» Pép*» orfipcph­. NEMZETI RARSZINJATfiK (V­ 4. V.7) • Szombat és vasárnap este: Az po­w^d és a férje. Szonga»az é­s vp«árnap délután gyermekmesejáték: Terülj, terülj, asz­talkám. ROYAE REVISZTNHAZ (V4. ^7): Szombat, vasárnap délután és minden este: N.'^zze az ember... KAMáPA Pánt-^k V«7. Szom­bat és ’'’7. va®ár- é® ünnepnap 11. VzA és^-V7‘ Vándorkomédi^sok. Vasár­nap (m. Ví8): Ki babája va­fi-irnV íTl. F-nzSfíPETVAPOST SZÍNH.áZ vasár- és ünnepnap 3, 5, 7-kor): Szár nir-ny rózsa J‘'ZSt''FVáROST SZTNTt.AZ (Vi^. ^,7. vasár- és ünnepnap 3, 5, 7): Mágnás Mí®Va. ■ K^SFAErni színház a. 7. vasár- és ünnepnap 3, 5, 7): Zimberi-zombori szépaaszony. ^ Svanholm Set zenekari svéd estje a Vigadóban Egy Stockholmban élő kiváló magyar muzsikus, — aki a közel­múltban betanította Svanholm Set­­nek Kodály Magyar Zsoltárának magyar­­szövegét, — írja elragad­tatással haza, milyen rendkívüli érzéke van a nyelv törvényei iránt és a szavakkal meg sem közelít­hető kiejtési árnyalatokra ennek a nagyszerű svéd énekművésznek. Ezt a megállapítást igazolta Svan­­holm Set hétfői zenekari estje a Vigadóban. A budapesti közönség már megtanulta becsülni rendkí­vüli értékeit a színpadon Wagner- szerepekben. Azonban teljességgel most ismertük meg Svanholm Set kivételes muzikalitását, roppant távlatú kultúráját, amely felöleli az irdatlan ősi időkbe temetkező népi művészetet éppúgy, mint a mai modern muzsika sokrétű, ide­gesen differenciált nyelvezetét. Aligha tuudnánk még sok olyan tenoristát megnevezni, aki annyira le tudna mondani a siker külsősé­­ges jegyeiről, mint Svanholm Set Műsorát teljesen a nálunk alig is­mert svéd komponisták műveiből állította össze, komoly szolgálatot téve ezzel a svéd és magyar zenei kapcsolatok kialakításának. Söder­­mann, Bjögern, Stenhammer, Alfvén, Atterberg, Larsson és Rangström, mindmegannyi ki­tűnő, nagyképzettségű svéd muzsi­kus. Közös vonásuk a hidegre visszanyúló , kései romantika, a bensőséges, komoly,­­sőt néha ko­mor tónus, a rikító színek és ellen­tétek kerülése. Nemesen kiformált páthosz, egészséges érzelmessé,­ és sok erő van ebben az északi svéd zeneköltészetben­, amely ha nem is gazdagítja új hanggal az európai zenekultúrát, a régebbit, a félig már tovatünet ízléssel, kultúrával visszhangozza. Berg Ottó kitűnő rutinnal kí­sérte a Székesfővárosi Zenekar élén Svanholm Set énekét és gon­dosan vezényelte az énekszámai­ közé iktatott kisebb kompozíció­kat. Svanholm Set nemes és fel­­sőbbrendű művészetével a dobogs í­­rói is meghódította ezen az estén a magyar közönsé­get. TÓTH DÉNES Őre ítélSÍÉ&. A Tóth Kálmán­ utcai Hadi­­kórházan a szovjetfrontról visszatért tábori artistére a sebesült katonák számára kebaré­­előadást rendeznek. Az előadás délután 3 órakor kezdődik. ♦ " Murát Lili főszereplésével új magyar film felvételeit kezdték meg a Filmirodában. A film címe: „Az éjszaka lánya” s a többi főszereplők: Perényi U­ászló és Ajtay Andor. Ba­rabás Pál a szerző, a rendező pedig Bán Frigyes. A Kamara Varietéban 50-ed­­szer kerül­­színre a „Vándor komédiások” című revü. A műsor a jubileum után is műsoron marad, a Vaszary János, az Andrássy Színház igazgatója egy sereg nagysikerű darab szerzője most lépett a nyilvánosság elé első regényével. „Szajnaparti kaland” a regény címe, amely a békeévek Pakisába viszi el az olvasót és egy fiatal magyar fiú és egy párisi leány romantikus idillje mögött vidám és szatirikus hangon mesél a francia főváros bohémv­ágáról. A ,,Blöff” című Coubier víg­játékban, amely a Kamara Szinházban kerül színre, Fábry Zoláji vette át Szabó Sán­dor­­szerepét, 1­0­5 m Kod­ály-est a svájci rádióban A beromünsteri­­ rádió vasárnap Kodály Zoltán hatvanadik születés­napja alkalmából Hang Hans ve­zénylésével Kodtíai­-hangversenyt adott. A hangversenyen a Maros­széki táncok, a Nyári est, az Adagi és a Galántai táncok szerepeltek. Kedden nagy hangverseny kereté­ben szintén előadják Kodály Zoltán egyik újabb művét. 000 Así évad é­s5 újdonsága Az Operaházban Szombaton, október 31-én kerül bemutatásra Egri Werner ,,A csoda­­he­gedű‘‘ című 3 felvonásos mese­­operája. Andersen Lajos és Egri Werner Pozzi nyomán készült szö­vegét fordította Lányi Viktor, ve­zényli a darabot Berg Ottó, r­en­­dezte Nádasdy Kálmán. Szereplők: Gáspár, parasztlegény — Hámory Imre, Gréti, kedvese — Osváth Jú­lia, Parasztgazda — Fodor János, Ninabella grófnő — Orosz Julia, Amandus, a költő — Szabó Miklós, Pénzeszsák —■ Maleczky Oszkár, Amália — Németh Anna, Cunerus, a varázsló — Koréh Endre, Büty­kös, Rücskös csavargók — Laurisin Lajos dr., Komáromy Pál. Bíró — ifj. Toronyi Gyula. Lakájok — Bu- Icucs Károly, Mally Győző, Polgár­­mester — Reményi S­ándor. A dísz­leteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Karigaz­­gató Roubal Vilmos. A táncokat ter­vezte és betanította Nádasy Ferenc. Szerda, 1942 október 21 AZ­,Esküvő"házi főpróbája a kígszínházban Csütörtökön este­­bemutató elő­adás lesz a Vígszínházban. Eduard Bourdet ,Esküvő” című új Színdarabja kerül a közönség elé, 1l­­lés Endre fordítá­sában. A darab a­ 3 egyik legnagyobb párisi siker, nem­­csökkenő érdeklő­déssel szerepel és műsoron sorozatos előadásokban a francia fővárosban. A darab alap­hangja a­ dráma és a vígjáték között van, mintegy a két női főszereplő jelenetei szabják meg a játék­ tó­­nusát. Bulla Elma szerepe, illetve, a színésznő alakítása jelenti a drá­mát, Fényes Alice-é pedig a vi­dámabb színeket. Csupa finom írói megfigyelés vonul végig a darab képein, finom és irodalmi s amel­lett leb­incselés, hatásos és érde­kes valamennyi felvonás. Hege­dűs Tibor, a Víg­színház helyett az igazgatója rendezi az újdonságot, amelyből nem tar­tanak főpróbát, a kritikusok a szerda esti utolsó házi fő­próbán tekintik meg az új B­our­det­­darabot. Bulla Elma és Fényes Alice mellett a többi szerepeket Ajta­y Andor, Sándor Iza, Orsolya Erzsi, Ladom­er­­szky Margit, vitéz Benkő Gyula és Vértes Lajos játsszák. 2 000- Három külföldi hír „Ungarischer FHm im WerdSfi” cím alatt magyar filmprodukció­ról Antal I­stván nemzetvédelmi propa­gandaminiszterrel folytatott beszélgetést közöl a Wiener Mittag október 16-i száma-A zsidók kitisztítá­sa Ném­et­­országgal szemben a magy­ar film­­ben csupán egy-két év előtt kezdő­dött meg. A törvény védelme alat­t ma már tehetséges magyar színé­szek, írók és rendezők találnak érvényesülésre. Ennek eredmény-e a magyar filmnek szinte ugrás?-» szerű fejlődése szellemben és mű­­vészi nívóban egyaránt. ♦ Anda Géza magyar zongoramű­vész szombaton este nagysikerűt hangversenyt adott a berlini Beethoven-teremben. A hangverse­nyen jelen volt többek között Sztójay Döme m. kir. titkos taná­­c­sos, berlini magy­ar követ és a német külügyminiszitérnuTi részéről Erdmannsdorff Ottó követ. * Habán Jersi dr., a tokiói m­agyar követség sajtóattaséja a litpán rá­diótársaság felkéré­sére Tiszt Fe­renc szüipi­sna­nia évfordulóján, október 22-én, kedden, greanp­lcM idő szerint e­ste hárommnegyed 8-as kezdettel tízperces magyar mű­sort ad. A magyar műsort « 25. 42 ért 31. -16 méteres rövidhullámon köz­vetítik. A .«ayitóattasé alkalmi be­­széde után Liszt ..Magyar rapszo« triái”-ból játszanak­.

Next