Függetlenség, 1943. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-03 / 2. szám
6 Már csak tizenhat rác él m.".'r ".t —------------------. tsvlári menedékhelyükön, Ráckevén Amiről a történelmi emlékek beszélnek —A gazdag bortermő vidék borkereskedelme keresztény kézbe került Budapestté alig negyven Umétere» távolságtoa», a Cepel-sziget 4® részeiben feltarite közvetlen . •Duna partján a közel ezeréves múlttal rendelkező Ráckeva, régebben Ráckevi, Köv. Eredete még az Árpádok korába nyúlik viasza, miikor a nagy Hónalapitő pihenőhelyül választotta ezt a vidéket, ahol Ábrahámegyháza néven fényes kastélyt tartott. Letelepednek a föluh elől menekültterhek A történeteim folyamán a váróé fsillásjogot is kapott. Tulajdonképpeni fellendülését Zsigmond királynik köszönheti, aki 1405-ben váporjogot adott Budán írt adománylevelében, Kevinek. Azután vészes, zavaros idők következtek be. Lenn a déli részeken már elindultak a török seregek, hogy meghódítsák Középeurópát és hatalmukat Európára kiterjesszék. A törökök hódításai elől a szerbek egy része elmenekült hazájából és királyi enéllyel itt telepedett le. Ekkor esztelték el a helységet Ráckeváiék. A vagyonos rstocie regjacnénekis fejezetet nyitott a város történelmében. Kőházak épülnek s a mindjobban fellendülő kereskedelmet a város hét piacán bonyolítják le. Zsigmond király a rácok részére ia biztosította mindazokat a jogokat és kiváltságokat, amelyek eddig a város többi lakosait megillették. Közben a rácok templomot is építettek, amely még ma is épségben,eredeti formájában áll fenn. Történelmi nevezetességű templom ez, mert 1517-ben épült, a református porbás nemzetség anyagi támogatásával. FMWb a tsmplBW. awrtAn katSn It torony épült el és ma is így áll Több százéves sírkövek Idős anyóka nyitja ki a templom ajtaját, amikor kérem, hogy megtekinthessem. A templom külső fele mentén régi sírkövek és rajta etrelbetűs felírások jelzik, hogy alatta a régi szerb egyház valamelyik neves egyházi férfiúja alussza örök álmát. A mélyen lesüllyedt templomba lefelé vezető lépcsőkön lépek be és ott is egykori síremlékek jelzik a lábam alatt, hogy templom mélyében többszázéves halottak porlanak. Az idős asszony elmondja hogy már csak tizenhat szerb hitű hivő él a városban és környékén. A többiek már régen elköltöztek a föld alá, vagy házasodás révén reformátusokká és katolikusokká váltak. A templom falait kopott, itt-ott vizmarta bizánci stílusú freskók díszítik. Egyetlen négyzetcentiméternyi hely nincsen üresen a templom mennyezetén és oldalain, anynyira elborítják a többszáz évvel ezelőtti mester munkát. Az anyóka megjegyzi, hogy naponta érkeznek látogatók, akik a templomot látni akarják. Ráckeve történelmének feltárásában jelentős része van Appel Mihály neves történésznek, aki a ráckevei polgári iskola tanára. Az első református egyház és zsinat megalakulásának színhelye Az 1500-as évek elején már előrevetette árnyékát egy újabb veszedelem, mert a török nem állott meg az ország déli határainál, hanem egyre jobban nyomult Buda felé. A magyar seregek élén ekkor indult el II. Lajos királyunk Ráckeviből, hogy azután nem sokkal később a mohácsi síkon halálát lelje. Díszes emléktábla hirdeti azon a helyen, ahol a királyi kastély állott, hogy itt búcsúzott el a csatába induló király hitvesétől, Mária királynétól. A mohácsi vész után megrogyott népesség azonban újból megsokasodott, mert Székesfehérvár lakói városuknak a törökök által történt elfoglalásakor ide menekültek. Ebben az időben érkezett Ráckevibe egy derék magyar református lelkész, Szegedi Kiss István, aki a török megszállás alatt sem szűnt meg hirdetni a magyarság felszabadítását az iga alól s ezért a szolnoki bég fogságba vetette. Szabadulása után Ráckevén munkához látott és a reformáció első magyarországi eredményeképpen megalapította az első magyar református egyházat 1564-ben . A Winsead évtan már nagyszabású, da mindvégig czenvedélymentes, emelkedett hitvita színhelye volt Ráckeve, ahol Szegedi Kiss István Pantheus Szeráf pesti baráttal folytatott nyilvános hitvitát. A református pap híre messze földre eljutott és a szolnoki bég is eljött Ráckevére bocsánatot kérni a híres paptól, hogy amikor fogságában tartotta, méltatlanul bánt vele, 1571- ben már dunamelléki püspök volt, azonban nem sokáig, mert 1572- ben már meg is halt. Ma is ott nyugszik a ráckevei temetőben. Munkája nyomán a már megerősödött református egyház később itt tartotta első magyarországi zsinatát is. Az első rendszeres feljegyzések Skaricza Máté református lelkésztől erednek, aki 1581-ben versben írta meg a város történetét és ma is ez az egyetlen hiteles forrás. A ráckevei magyar huszár megmenti VII. Pius pápát A történelem sodra azonban továbra vitte a várost új szenvedések, új megpróbáltatások felé. 1643-ban félelmetes járvány száguldott végig az országon, a pestis, amely Ráckevén is megtizedelte a lakosságot. 1655-ben a rettenetes betegség mégegyszer végigszáguldott a városon, rá két évre pedig tűzvész hamvasztotta el a házakat. A Buda visszafoglalására igyekvő seregek 1684-ben úgy kifosztották a lakosságot, hogy azok más vidékre menekültek. Később a kuruc háborúk idején lelkes támogatója volt a város Rákóczinak. A Napóleoni háborúk alatt három lovast adott a város, akik közül az egyik, Horvát Nepomuki János olyan bravúros tetteket vitt véghez, hogy az egyszerű közlegényt őrnagyi rangra emelték. VII. Pius pápa mellé ugyanis a ráckevei huszár volt beoltva, mikor Napóleon csapatai Róma felé közeledtek, a pápa éjnek idején menekülni volt kénytelen. Ekkor a hideg éjszakában lovasok támadták meg őket, a küzdelemben Horváth János derekasan kivette a részét, sőt később, amikor a pápa a nagy hidegben didergett, a derék magyar huszár mentését levetette és ráterítette a Szentatyára. Hálából a pápa, amikor a zavaros idők elmúltak, gazdagon megjutalmazta a magyar huszárt, az osztrák császár pedig őrnaggyá nevezte ki. Sírja ott domborul a ráckevei temetőben, mert Ráckevén élte le nyugdíjban hátralevő éveit. A temetőben márvány táblán a következő felirat olvasható: Itt nyugszik a boldog feltámadás szent reményében Nagyságos Horvát Nép. János cs. kir. magyar lovas őrnagy, szicíliai Krisztus Rendi, gyémántcsillagos vitéz, bátorsági díszjel és kereszt tulajdonosa. Elhunyt 1817 február 7én, életének 73-ik esztendejében. Görgey törvényt öt a bécsi futár Zichy gróf felett A másik nevezetes történelmi adat a szabadságharc korából maradt. Görgey ugyantamadt ebben az időben Szigetszentmárton alatt táborozott, Lórévnél a Dunán átkelt Zichy János grófot elfogatta, mert mint a király és császár futára, olyan császári röpiratot akart a nemesség körében terjeszteni, amely a nemzetiségekkel történő fegyveres ellenállást lázadásnak minősítette. Az elfogott Zichy gróf felett Ráckevén a Démon féle házban ült törvényt Görgey és vezérkara, amikor is a császárhű grófot kötél általi halálra ítélték és elfogatási helyén az ítéletet végrehajtották. Zsigmond megtiltja a zsidók részletüzletét Az elmúlt századok alatt a város negyvennégy kiváltságos adománylevelet kapott királyainktól, amelyek ma is ott láthatók a községháza tanácstermének falán kifüggesztve. Legérdekesebb Zsigmond király 1436 ban Székesfehérvárott kiadott rendelete, amelyben Kevi városában zsidó kereskedőknek megtiltja az áruk részletre történő eladását. Építészeti szempontból még nagy becsű emlék a Savoyai Jenő herceg által épített kastély, amely ma a volt királyi család tulajdona. A építés» not-ban. Megerősödött nemzeti öntudat viszi előre ma a községet A község, amelyet a múlt században számtalanszor sújtott különféle elesni csapás, árvíz, tűzvész és járvány után újból felemelkedett és dolgozni kezdett Nem hagyta el helyét soha, ahova a magyar sors állította. Bár a város közigazgatásilag községgé fejlődött vissza, mégis egyre erősödik és gyarapodik. Szép, rendezett utcái a példás községvezetést bizonyítják, jól megművelt földjei pedig a dolgos életet. Ma Ráckevén már tiszta magyarok élnek, megerősödött nemzeti öntudattal. Ráckevei látogatásom alkalmával felkerestem Laki József dr. főjegyzőt, aki elmondotta, hogy a község élete a teljes együttműködés jegyében folyik. Legjelentősebb lépés a ráckevei gazdálkodók érdekében az eddig zsidó kézben levő borkereskedelem keresztény vonalra való átállítása volt. A község fejlődése egyre tart, azonban nagyobb lendületet most már csak valamely nagyobb ipartelep letelepedése és a közlekedés megjavítása következtében nyerne. Nagy eredményeket várnak a község lakosai a zsidó birtokok igénybevételétől és hálával gondolnak ezért kormányzatunkra — fejezte be a főjegyző. Budapesthez való közelsége folytán nyáron népes nyaralóhely a község, amelynek partjait a Kis- Duna mossa. Néhány év óta hajójárat is összeköti a fővárossal és a kiskunsági községekkel, Lacházáal, Dömsöddel. K. L. épült. Mi idézi elő az emberi test elöregedését ? L. Albert, a Berlinben megjelenő „Akadémia“ című tudományos szaklapban részletesen beszámol az emberi test teljesítőképességére és elöregedésére vonatkozó tudományos kutatások eredményéről. Értekezésében abból a gondolatból indul ki, hogy nemcsak az életmód gyakorol döntő hatást az elöregedési jelenségek fellépésére, illetőleg lefolyására, hanem mindenekelőtt az öröklött adottság is. Néhány kutató szerint az elöregedést annak a támasztó szövetnek elhasználódása idézi elő, amelybe a véredények be vannak ágyazva. A támasztó szövet elhasználódása, illetőleg megrongálódása akadályozza az anyagcsere salakok szabályos kiválasztását. Ha zsír rakódik le a véredényekre, a zsírpárna összeszorítja a véredények falát, s vérnyomást idéz elő. Volhard professzor megállapította, hogy az elöregedés a vérnyomás fokozódása nélkül is előfordul. Az izomszövetek lassú kiszáradása is tipikus aggkori jelenség, amely pl. a szem esetében csökkenti a szemlencse alkalmazkodó képességét. A miskolci honvédkereset ajándéka a harctéren küzdőknek. A miskolci honvédkerület a karácsonyi ünnepek alkalmából hét vagon, 111.400 pengő értékű szeretetadományt juttatott a hadtest harctéren küzdő katonái számára. Egyedül Gyöngyös városa két vagon élelmiszert adományozott, Borsod megye pedig 43.252 pengőt gyűjtött. A harctérre küldtek egymillió darab cigarettát, 40.000 csomag dohányt, 40.000 doboz gyufát, 800 liter szeszesitalt, 2000 darab mosdó és 2000 darab mosószappant, valamint nagymennyiségű egyéb hasznos ajándékot. __ Az új esztendő kulcsa. Ezzel a címmel közli a „Magyar Katonaújság” legújabb számának vezető cikke azokat az irányelveket és szempontokat, amelyek az új esztendőre való felkészülést szolgálják. Sok érdekes cikk, riport, híranyag és négyoldalas képes melléklet teszi változatossá a legújabb tizenkét oldalas számot is, amelynek ára változatlanul tíz fillér. Kapható mindenütt. Vasárnap, 1943 január 8 • Szombaton volt az Erdélyi Nyereménykölcsön harmadik sorshúzása ki egymilliós nyereményt a 48 sorozat 334 sorszám nyerte Szombaton reggel nyolc órakor tartották meg a pénzügyigazgatóság Szalay utcai palotájában az Erdélyi Nyereménykölcsön harmadik sorshúzását. Az alagsorban honna folyosó végén van a sorsolási terem, amelynek bejáratánál három pénzügyőr igazítja barátságosan útba az érdeklődőket. A termet a padlótól a mennyezetig érő rács választja ketté. A rácson innen ül az érdeklődő közönség, a rácson túl pedig a sorsolási bizottság. Hosszú asztal két oldalán áll a két szerencsekerék , egy-egy tisztviselőnő tölti be Fortuna istenasszony szerepét, aki most máról-holnapra gazdag emberré teszi a szerencsés nyerőket. Az egyik kerékből a sorozatszámokat, a másikból a sorszámokat húzzák ki. Minden nyereménykötvényen ugyanis sorozat és sorszám van feltüntetve, amelyek együttesen adják meg a kötvény számát és a két számból állapítható meg, hogy melyik kötvénynek jutott a nyeremény. A kihúzott számokat egy agy tisztviselő olvasta fel és ellenőrök jegyezték be. A háttérben magas emelvényen álló asztalnál ült a vezető bizottság, amely az egész sorsolást ellenőrizte. Elsőnek a legnagyobb nyereményt húzták ki, amely egymillió pengőről szólt. A szerencsés nyerő kötvényének száma 48. sorozat, 334. sorszám. A 300.000 pengős nyereményt a 166. sorozat 883. számú kötvénye nyerte. Egy-egy 50.000 pengős, szintén igen komoly összeget jelentő nyeremény jutott a 435. sorozat 491. számú és a 373. sorozat 95. sorszámú kötvény szerencsés tulajdonosának. Rózsavölgyi rendezése*: DorgolásaiKasics Ilonka duett és »lest 11-én Beethoven V. Szimf. 13-án. Ferdínandy Mihály eladása 14-én. „Az antik kultúra összeadása és a népvándorlás" Wa!dbsuerékÍBÍg|hoven est 14. F-dur, 59. mfl, 1. se., r/őioU 132, G-lur 18. mű, Kálmán Éjrii hegedűmatinéja 17-én^r Marnitz tánckajádé („Csárdástól a Kongáig") 6-án, a Művelődés Házában, Murát Lili, Bordy Bella, Rév Erzsi, Bilicsi, Csányi, Pethes F., Óváry Tibor, Pécsi öregdiákok stb., stb. közr. Marnitz tangóharminclant 17-én, a Művelődés Házában. Jegyek 17-től Marnitznál, József-körút 37 és a jegyirodákban^/ Koncert rendezései: Failoni-Beethoveit-isé 7-én. B. H. Z. bérlet. I. és VII. filmf., hegedűverseny (Lengyel Gyenella) Wanda Luzzati/sp-én hegedűimatiné Zeneak.ül. Műsor: Tartini: ördögtrillák, Schumann: d-moll szonáta, Sibelius szonatta, Paganini, Hubay,, stb.^r Johann Strauss-ess 10-én B. H. T. bérlet. Vez.i^ Fricsay, közr.: Szabó Ilonka és Nagypál László. VÉGŰ quartett 15-én Mozart, Haydn^ Bartók M. Sztárok vidám dél líziója 17. d. u. 4. Vígadó. Ragyogó szereplőkkel, nagyszerű műsorral, ér Dániel Ernő zongoria 1. 18. Beethoven-tipor-est Zl-én Vez.: Fatloni, közr.: Losonczy György. B. H. Z. bérlet. Szegedi Ernő—Vásárhelyi Magda kétzongorás matiné 24-én. Z. 11. Tokzóvm Balázs-Dóczy-Szi!irt|'est . 6-án, 14-kor, Zeneak. / Magi Izabela, Karácsonyi/ Ékiba, Cselényi, Jűzsahegyi, Pethe^., Orbán, Básthy, Szijjó, Mindstky és a legkiválóbb magyar nótaénekeseink. Bevezeti: Ilaas R. „Szerelem” 3-én fél 7.Mák. Világhírű Ciklus IIL / Balló, Tasnády L, fgtys L v lánczy, Luki/^ Mészárost lehotay, Várkonyij Izofthy Sándor Iza, Balló Elemér, Pataky Jenő, Major Tamás, Szabó Sándor, Gobbi Hilda, bev.: Illés Endre, (Gobbi Hilda rendezése.) Mindenből a lepvár 9-én /é/-kor a Magyar Művelődés Házátlan Murát, Pataky Kalmárt,lojtiloy, Artur, Fényeset Magykovácsi, Somogyi L Bincsi, Fy|effy^ Cselényi, Párfo^Rátonyi,^ Hegyi-Magyarés Forray kaltójorus Szimf. Zenekar Mesék a bécsi erdőhöz 10-én, d. e. 11. Vigadó * Gyurkovics M., Szilvássy, Jok, Udvardy, Somogyi Hv Fö$y Párlos, Köváry,M/sia és a fényes kísérő műsor. * Tessék választani 1O-áfJHor a Magyar Művelődég^£iázában Honthy Hunta, Hagykovájcsu Nagy Izabella, János, _ Hámory, Korét Gr^s., ^ Latabári, Xőváry-Rév,' Iyáry, Kazal, Mednyánszky, Bátorai/ Magyart Solthy György ^ Vez.: Polgár Tibor. Jegyek 1 IVtól Toborzónál^Cossuth Lajos-utcsd&S.. .-félémért, 189—554. Mag^./Müv. akadémia,"lH%jíti, I 111—222 Teréz MOST JELENT REGI STADIUM-KIADÁS! leveldi KOZMA GYÖRGY: A beregmegyei kaszinó százéves története Nem csupán egy társadalmi egyesülés históriáját adja, ez az előkelő ízléssel kiállított kötet, djfe történeti és kultúrtörténei adatok eg£s sz tárházával gazdagítja a vizet! emlékeinket. Külön értéke a könyvnek a sokszáz nevet tartalmazó, rendszeres névmutató, ara díszes kötésben g.B p. Kapható: STADIUM könyvkiadónál Budapest VT. Rózsa utca 111), Pfeiffer Ferdinánd Nemzeti Könyvkereskedésében k. f. t. Budapest IV., Kossuth Lajos u. 5 Telefon 18—57—30. 18—74—00. és minden könyvkereskedésben