Függetlenség, 1943. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-03 / 2. szám

6 Már csak tizenhat rác él m.".'r ".t —------------------. tsvlári menedékhelyükön, Ráckevén Amiről a történelmi emlékek beszélnek —A gazdag bortermő vidék borkereskedelme keresztény kézbe került Budapestté alig negyven Umé­­­tere» távolságtoa», a Cepel-sziget 4® részeiben feltarite közvetlen . •Duna partján a közel ezeréves múlt­tal rendelkező Ráckeva, rég­ebben Ráckevi, Köv. Eredete még az Árpádok korába nyúlik viasza, mi­ikor a nagy Hónal­api­tő pihenőhelyül választotta ezt a vidéket, ahol Áb­­rahámegyháza néven fényes kas­télyt tartott.­ ­Letelepednek a föluh elől menekült­­terhek A történeteim folyamán a váróé fsillásjogot is kapott. Tulajdonkép­peni fellendülését Zsigmond király­nik köszönheti, aki 1405-ben vá­­porjogot adott Budán írt adomány­levelében, Kevinek. Azután vészes, zavaros idők következtek be. Lenn a déli részeken már elindultak a török seregek, hogy meghódítsák Középeurópát és hatalmukat Euró­pára kiterjesszék. A törökök hódí­­tásai elől a szerbek egy része elme­­nekült hazájából és királyi en­­éllyel itt telepedett le. Ekkor esztelték el a helységet Ráckevá­iék. A vagyonos rstocie regjacnéne­kis fejezetet nyitott a város történel­­m­­ében. Kőházak épülnek s a mind­jobban fellendülő kereskedelmet a város hét piacán bonyolítják le. Zsigmond király a rácok részére ia biztosította mindazokat a jogokat és kiváltságokat, amelyek eddig a város többi lakosait megillették. Közben a rácok templomot is épí­tettek, amely még ma is épségben,­­eredeti formájában áll fenn. Tör­ténelmi nevezetességű templom ez, m­ert 1517-ben épült, a református porbás nemzetség anyagi támogat­­ásával. FMWb a tsmplBW. awrtAn katSn It torony épült el és ma is így áll Több százéves sírkövek Idős anyóka nyitja ki a templom ajtaját, amikor kérem, hogy meg­tekinthessem. A templom külső fele mentén régi sírkövek és rajta etrelbetűs felírások jelzik, hogy alatta a régi szerb egyház valame­lyik neves egyházi férfiúja alussza örök álmát. A mélyen lesüllyedt templomba lefelé vezető lépcsőkön lépek be és ott is egykori síremlé­kek jelzik a lábam alatt, hogy templom mélyében többszázéves ha­lottak porlanak. Az idős asszony elmondja hogy már csak tizenhat szerb hitű hivő él a városban és környékén. A töb­biek már régen elköltöztek a föld alá, vagy házasodás révén refor­mátusokká és katolikusokká vál­tak. A templom falait kopott, itt-ott vizmarta bizánci stílusú freskók díszítik. Egyetlen négyzetcentimé­­ternyi hely nincsen üresen a temp­lom mennyezetén és oldalain, any­­nyira elborítják a többszáz évvel ezelőtti mester munkát. Az anyóka megjegyzi, hogy naponta érkeznek látogatók, akik a templomot látni akarják. Ráckeve történelmének feltárásában jelentős része van Appel Mihály neves történésznek, aki a ráckevei polgári iskola ta­nára. Az első református egyház és zsinat megalakulásának színhelye Az 1500-as évek elején már elő­revetette árnyékát egy újabb ve­szedelem, mert a török nem állott meg az ország déli határainál, ha­nem egyre jobban nyomult Buda felé. A magyar seregek élén ekkor indult el II. Lajos királyunk Rác­­keviből, hogy azután nem sokkal később a mohácsi síkon halálát lel­je. Díszes emléktábla hirdeti azon a helyen, ahol a királyi kastély ál­lott, hogy itt búcsúzott el a csatá­ba induló király hitvesétől, Mária királynétól. A mohácsi vész után megro­gyott népesség azonban újból meg­sokasodott, mert Székesfehérvár lakói városuknak a törökök által történt elfoglalásakor ide menekül­tek. Ebben az időben érkezett Rác­­kevibe egy derék magyar refor­mátus lelkész, Szegedi Kiss István, aki a török megszállás alatt sem szűnt meg hirdetni a magyarság felszabadítását az iga alól s ezért a szolnoki bég fogságba vetette. Szabadulása után Ráckevén mun­kához látott és a reformáció első magyarországi eredményeképpen megalapította az első magyar re­formátus egyházat 1564-ben . A Winsead évtan már nagyszabású, da mindvégig czenvedélymentes, emelkedett hitvita színhelye volt Ráckeve, ahol Szegedi Kiss István Pantheus Szeráf pesti baráttal folytatott nyilvános hitvitát. A re­formátus pap híre messze földre el­jutott és a szolnoki bég is eljött Ráckevére bocsánatot kérni a híres paptól, hogy amikor fogságában tartotta, méltatlanul bánt vele, 1571- ben már dunamelléki püspök volt, azonban nem sokáig, mert 1572- ben már meg is halt. Ma is ott nyugszik a ráckevei temetőben. Munkája nyomán a már megerő­södött református egyház később itt tartotta első magyarországi zsinatát is. Az első rendszeres fel­jegyzések Skaricza Máté reformá­tus lelkésztől erednek, aki 1581-ben versben írta meg a város történe­tét és ma is ez az egyetlen hite­les forrás. A ráckevei magyar huszár megmenti VII. Pius pápát A történelem sodra azonban to­­vá­bra vitte a várost új szenvedések, új megpróbáltatások felé. 1643-ban félelmetes járvány szá­guldott végig az országon, a pes­tis, amely Ráckevén is megtizedelte a lakosságot. 1655-ben a rettenetes betegség mégegyszer végigszágul­­dott a városon, rá két évre pedig tűzvész hamvasztotta el a háza­kat. A Buda visszafoglalására igyekvő seregek 1684-ben úgy ki­fosztották a lakosságot, hogy azok más vidékre menekültek. Később a kuruc háborúk idején lelkes támo­gatója volt a város Rákóczinak. A Napóleoni háborúk alatt há­rom lovast adott a város, akik kö­zül az egyik, H­orvát Nepomuki János olyan bravúros tetteket vitt véghez, hogy az egyszerű közle­gényt őrnagyi rangra emelték. VII. Pius pápa mellé ugyanis a ráckevei huszár volt beoltva, mi­kor Napóleon csapatai Róma felé közeledtek, a pápa éjnek idején me­nekülni volt kénytelen. Ekkor a hi­deg éjszakában lovasok támadták meg őket, a küzdelemben Horváth János derekasan kivette a részét, sőt később, amikor a pápa a nagy hidegben didergett, a derék ma­gyar huszár mentését levetette és ráterítette a Szentatyára. Hálából a pápa, amikor a zavaros idők el­múlta­k, gazdagon megjutalmazta a magyar huszárt, az osztrák csá­szár pedig őrnaggyá nevezte ki. Sírja ott domborul a ráckevei te­metőben, mert Ráckevén élte le nyugdíjban hátralevő éveit. A te­metőben márvány táblán a követ­kező felirat olvasható: Itt nyugszik a boldog feltáma­dás szent reményében Nagyságos Horvát Nép. János cs. kir. ma­gyar lovas őrnagy, szicíliai Krisz­tus Rendi, gyémántcsillagos vi­téz, bátorsági díszjel és kereszt tulajdonosa. Elhunyt 181­7 feb­ruár 7én, életének 73-ik eszten­dejében. Görgey törvényt öt a bécsi futár Zichy gróf felett A másik nevezetes történelmi adat a szabadságharc korából ma­radt. Görgey ugyantam­adt ebben az időben Szigetszentmárton alatt táborozott, Lórévnél a Dunán át­kelt Zichy János grófot elfogatta, mert mint a király és császár fu­tára, olyan császári röpiratot akart a nemesség körében terjeszteni, amely a nemzetiségekkel történő fegyveres ellenállást lázadásnak minősítette. Az elfogott Zichy gróf felett Ráckevén a Démon féle ház­ban ült törvényt Görgey és vezér­kara, amikor is a császárhű grófot kötél általi halálra ítélték és el­fogatási helyén az ítéletet végre­hajtották. Zsigmond megtiltja a zsidók részletüzletét Az elmúlt századok alatt a vá­ros negyvennégy kiváltságo­s ado­mánylevelet kapott királyainktól, amelyek ma is ott láthatók a köz­ségháza tanácstermének falán ki­függesztve. Legérdekesebb Zsig­mond király 1436 ban Székesfehér­várott kiadott rendelete, amelyben Kevi városában zsidó kereskedők­nek megtiltja az áruk részletre történő eladását. Építészeti szempontból még nagy becsű emlék a Savoyai Jenő her­ceg által épített kastély, amely ma a volt királyi család tulajdona. A építés» not-ban. Megerősödött nemzeti öntudat viszi előre ma a községet A község, amelyet a múlt szá­zadban számtalanszor sújtott kü­lönféle elesni csapás, árvíz, tűzvész és járvány után újból felemelke­dett és dolgozni kezdett Nem hagyta el helyét soha, ahova a ma­gyar sors állította. Bár a város közigazgatásilag községgé fejlődött vissza, mégis egyre erősödik és gyarapodik. Szép, rendezett utcái a példás községve­zetést bizonyítják, jól megművelt földjei pedig a dolgos életet. Ma Ráckevén már tiszta magyarok él­nek, megerősödött nemzeti öntudat­tal. Ráckevei látogatásom alkal­mával felkerestem Laki József dr. főjegyzőt, aki elmondotta, hogy a község élete a teljes együttműködés jegyében folyik. Legjelentősebb lé­pés a ráckevei gazdálkodók érde­kében az eddig zsidó kézben levő borkereskedelem keresztény vonalra való átállítása volt. A község fej­lődése egyre tart, azonban nagyobb lendületet most már csak valamely nagyobb ipartelep letelepedése és a közlekedés megjavítása következ­tében nyerne. Nagy eredményeket várnak a község lakosai a zsidó birtokok igénybevételétől és hálá­val gondolnak ezért kormányza­tunkra — fejezte be a főjegyző. Budapesthez való közelsége foly­tán nyáron népes nyaralóhely a község, amelynek partjait a Kis- Duna mossa. Néhány év óta hajó­járat is összeköti a fővárossal és a kiskunsági községekkel, Lacházá­­­­al, Dömsöddel. K. L. épült. Mi idézi elő az emberi test elöregedését ? L. Albert, a Berlinben megjelenő „Akadémia“ című tudományos szaklapban részletesen beszámol az emberi test teljesítőképességére és elöregedésére vonatkozó tudomá­nyos kutatások eredményéről. Ér­tekezésében abból a gondolatból in­dul ki, hogy nemcsak az életmód gyakorol döntő hatást az elörege­dési jelenségek fellépésére, illetőleg lefolyására, hanem mindenekelőtt az öröklött adottság is. Néhány kutató szerint az elöregedést annak a támasztó szövetnek elhasználódá­sa idézi elő, amelybe a véredények be vannak ágyazva. A támasztó szövet elhasználódása, illetőleg megrongálódása akadályozza az anyagcsere salakok szabályos kivá­lasztását. Ha zsír rakódik le a vér­edényekre, a zsírpárna összeszorít­ja a véredények falát, s vérnyo­mást idéz elő. Volhard professzor megállapította, hogy az elöregedés a vérnyomás fokozódása nélkül is előfordul. Az izomszövetek lassú kiszáradása is tipikus aggkori je­lenség, amely pl. a szem esetében csökkenti a szemlencse alkalmaz­kodó képességét.­­ A miskolci honvédkeres­et ajándéka a harctéren küzdőknek. A miskolci honvédkerület a kará­csonyi ünnepek alkalmából hét va­gon, 111.400 pengő értékű szere­­tetadományt juttatott a hadtest harctéren küzdő katonái számára. Egyedül Gyöngyös városa két va­gon élelmiszert adományozott, Bor­sod megye pedig 43.252 pengőt gyűjtött. A harctérre küldtek egy­millió darab cigarettát, 40.000 cso­mag dohányt, 40.000 doboz gyufát, 800 liter szeszesitalt, 2000 darab mosdó és 2000 darab mosószappant, valamint nagymennyiségű egyéb hasznos ajándékot. __ Az új esztendő kulcsa. Ezzel a címmel közli a „Magyar Katona­­újság” legújabb számának vezető cikke azokat az irányelveket és szempontokat, amelyek az új esz­tendőre való felkészülést szolgál­ják. Sok érdekes cikk, riport, hír­anyag és négyoldalas képes mellék­let teszi változatossá a legújabb tizenkét oldalas számot is, amely­nek ára változatlanul tíz fillér. Kapható mindenütt. Vasárnap, 1943 január 8 • Szombaton volt az Erdélyi Nyereménykölcsön harmadik sorshúzása ki egymilliós nyereményt a 48 sorozat 334 sorszám nyerte Szombaton reggel nyolc órakor tartották meg a pénzü­gyig­azgató­­ság Szala­y­ utcai palotájában az Erdélyi Nyereménykölcsön harma­dik sorshúzását. Az alagsorban honna folyosó végén van a sorsolási terem, amelynek bejáratánál három pénz­ügyőr igazítja barátságosan útba az érdeklődőket. A termet a padló­tól a mennyezetig érő rács választ­ja ketté. A rácson innen ül az ér­deklődő közönség, a rácson túl pe­dig a sorsolási bizottság. Hosszú asztal két oldalán áll a két szeren­csekerék , egy-egy tisztviselőnő tölti be Fortuna istenasszony sze­repét, aki most máról-holnapra gazdag emberré teszi a szerencsés nyerőket. Az egyik kerékből a so­rozatszámokat, a másikból a sor­számokat húzzák ki. Minden nye­reménykötvényen ugyanis sorozat és sorszám van feltüntetve, ame­lyek együttesen adják meg a köt­vény számát és a két számból ál­lapítható meg, hogy melyik köt­vénynek jutott a nyeremény. A kihúzott számokat egy agy tisztviselő olvasta fel és ellenőrök jegyezték be. A háttérben magas emelvényen álló asztalnál ült a ve­zető bizottság, amely az egész sor­solást ellenőrizte. Elsőnek a legnagyobb nyere­mény­t húzták ki, amely egymillió pengőről szólt. A szerencsés nyerő kötvényének száma 48. sorozat, 334. sorszám. A 300.000 pengős nyereményt a 166. sorozat 883. számú kötvénye nyerte. Egy-egy 50.000 pengős, szintén igen komoly összeget jelentő nyeremény jutott a 435. sorozat 491. számú és a 373. sorozat 95. sorszámú kötvény szerencsés tulajdonosának. Rózsavölgyi rendezése*: Dor­go­­lásaiKasics Ilonka duett és »lest 11-én Beethoven V. Szimf. 13-án. Ferdínandy Mihály eladása 14-én. „Az antik kultúra összeadása és a népvándorlás" Wa!dbsuerékÍBÍg|hoven­ est 14. F-dur, 59. mfl, 1. se., r/őioU 132, G-lur 18. mű, Kálmán Éjrii hegedűmatinéja 17-én^r Marnitz tánckajádé („Csárdástól a Kongáig") 6-án, a Művelődés Házában, Murát­ Lili, Bordy Bella, Rév Erzsi, Bilicsi, Csányi, Pethes F., Óváry Tibor, Pécsi öregdiákok stb., stb. közr. Marnitz tangóharminclant 17-én, a Művelődés Házában. Jegyek 1­7-től Marnitznál, József-körút 37 és a jegyirodákban^/ Koncert rendezései: Failoni-Beethoveit-isé 7-én. B. H. Z. bérlet. I. és VII. filmf., hegedűverseny (Lengyel Gyenella) Wanda Luzzati/sp-én hegedűim­atiné Zeneak.­­ül. Műsor: Tartini: ördögtrillák, Schumann: d-moll szonáta, Sibelius szonatta, Paganini, Hubay,, stb.^r Johann Strauss-ess 10-én B. H. T. bérlet. Vez.i^ Fricsay, közr.: Szabó Ilonka és Nagypál László. VÉGŰ quartett 15-én Mozart, Haydn^ Bartók M. Sztárok vidám dél líz­iója 17. d. u. 4. Vígadó. Ragyogó szereplők­­kel, nagyszerű műsorral, ér Dániel Ernő zongoria 1. 18. Beethoven-tipor-est Zl-én Vez.: Fatloni, közr.: Los­on­cz­y György. B. H. Z. bérlet. Szegedi Ernő—Vásárhelyi Magda kétzongorás matiné 24-én. Z. 11. Tokzó­­vm Balázs-Dóczy-Sz­i!irt|'est . 6-án, 14-kor, Zeneak. / Magi Izabela, Karácsonyi/ Ékiba, Cselényi, Jű­zsahegyi, Pethe^., Orbán, Básthy, Szijjó, Mindstky és a legkiválóbb m­agyar nótaéne­­keseink. Bevezeti: Ilaas R. „Szerelem” 3-én fél 7.Mák. Világhírű Ciklus IIL / Balló, Tasnády L, fgtys L v lánczy, Luki/^ Mészárost lehotay, Várkonyij Izofthy Sándor Iza, Balló Elemér, Pataky Jenő, Major Tamás, Szabó Sándor, Gobbi Hilda, bev.: Illés Endre, (Gobbi Hilda rendezése.) Mindenből a lepvár 9-én /é/­-kor a Magyar Művelődés Házátlan Murát­, Pataky Kalmárt,lojtiloy, Artur, Fényeset Magykovácsi, Somogyi L Bincsi, Fy|effy^ Cselényi, Párfo^Rátonyi,^ Hegyi-Magyarés­­ Forray kaltójorus Szimf. Zenekar Mesék a bécsi erdőhöz 10-én, d. e. 11. Vigadó * Gyurkovics M., Szilvássy, Jok, Udvardy, Somogyi Hv Fö$­y Párlos, Köváry,­­M/s­ia és a fényes kísérő műsor. * Tessék választani 1O-áfJHor a Magyar Művelődég^£iázában Honthy Hunta, Hagykovájcsu Nagy Izabella, János, _ Hámory, Korét Gr^s., ^ Latabári, Xőváry-Rév,' Iyáry, Kazal, Mednyánszky, Bátorai/­­ Magyart Solthy György ^ Vez.: Polgár Tibor. Jegyek 1 IVtól Toborzónál^Cossuth Lajos-utcsd&S.. .-félémért, 189—554. Mag^./Müv. akadémia,"lH%jíti, I 111—222 Teréz MOST JELENT REGI ST­A­DIUM-KI­ADÁS! leveldi KOZMA GYÖRGY: A beregmegyei kaszinó százéves története Nem csupán egy társadalmi egye­sü­lés históriáját adja, ez az előkelő ízléssel kiállított kötet, djfe történeti és kultúrtörténei adatok eg£s sz tár­házával gazdagítja a vi­zet! emlé­keinket. Külön értéke a könyvnek a sokszáz nevet tartalmazó, rendszeres névmutató, ara díszes kötésben g.B p. Kapható: STADIU­M könyvkiadónál Budapest VT. Rózsa­ utca 111), Pfeiffer Ferdinánd Nemzeti Könyv­kereskedésében k. f. t. Budapest IV., Kossuth Lajos­ u. 5 Telefon 18—57—30. 18—74—00. és minden könyvkereskedésben

Next