Függetlenség, 1944. április (12. évfolyam, 74-97. szám)
1944-04-02 / 75. szám
12 Báró Kemény János, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatójának ,Jéter Zoltna Székelyföldön lejátszódó színműve, amelyet áprilisban szándékozott bemutatni a Nemzeti, egyelőre lekerült a Színház műsortervéről. A bemutató azért marad el időlegesen, mert felújítják a nagy magyar népszínplaíró, Tóth Ede egyik legismer.s fyenhes legnépszerűbb darabját, a giFalu rosszá”-t. A felújításra idő- szerűséget az ad, hogy a magyar Színpad irodalom most ünnepli Tóth Ede születésének százéves évfordulóját. Április 21-én kerülszínre a Nemzeti Színház színpadán már régen látott darab éspedig Galamb Sándor rendezéseiben, aki az elmúlt években már több népszínművet vitt stílusos beállításban a Nemzeti, közönsége elé. Feledi Gáspár, Abonyfi Géza lesz, fia Lajos Ujszky László, Bátki Tercsi Somogyi Erzsi, Finom Rózsit Lukács Margit alakítja, Göndör Sándor, a falu rosszát pedig Jasor Pál, Szathmáry Margit, Márkus Tamara és Ihász László játszanak még vezetőszerepet Tóth Ede népszínművében. Az első próbákat már meg is tartották.A Pesti Színházban nagyban készülnek André Picard francia író „Hattyúlovag” című vígjátékénak bemutatására, amely Felkay Ferenc fordításában és átdolgozásában húsvétra kerül a közönség elé. A háború előtti francia politikai erkölcsöket figurázza ki maró szatírával az újdonság, amelynek női főszerepére Simor Erzsit szerződtették le. Az eredeti szereposztásban egyébként változás történt. Simor Erzsi egyik partnerének, ugyanis Dénes György volt kijelölve, néhány nappal ezelőtt azonban kisebb szerepet osztottak ki rá éshelyébeDelly Ferencet szerződtették le az Andrássy Színház együtteséből, akit kölcsönadtak a Pesti Színháznak. Mihályi Ernő, Sármássy Miklós, Pogány Margit és még többen mások játsszanak a francia újdonságban. Jubileum volt Szombaton este a Vígszínházban, ahol csütörtöktől kerül színre Herczeg Ferenc történelmi Színműve, az „Aranyszárnyak”. A Zrínyi Ilona életének drámai epizódjait igen hatásosan megelevenítő színműben, -r- mint ismeretes __ Lázár Mária játssza a női főszerepet, akinek értékes alakítása nagyban hozzájárul a darab sikeréhez. Az „Aranyszárnyak” természetesen első jubileuma után is műsoron marad. Előrehaladtak az előkészületek az Új Magyar Színházban Vaszary Gábor „A mama őfelsége’ című vígjátékának rövidesen esedékes bemutatójára. Turay Ida, aki néhány napig betegeskedett, nem vehetett részt a próbákon, de hogy fennakadás ne történjen, Fülöp Viola tanulta be a szerepét, aki ha szükség van rá, Turay Idát az előadásokon is helyettesíteni fogja. Maga a szerző is részt vesz a próbákon, amelyekAladár vezetésével folynak. Mint már megírtuk, Fedők Sári játssza a címszerepet, egy elképzelt ország, anyakirálynéját, a királykisasszony lesz a fiatal Mednyánszy Éva, Palotás Imre, a zenés darabban Pesten először bemutatkozó ^ új bonvivan pedig mint a trón várományosa lép a színpadra. ^ A Vaszary-vígjátékhoz zenét és énekes betétszámokat Eisemann Mihály írt. A 200-ik jubileumát túlhaladó ,g12 első siikere miatt, a bemutató időpontjáról még nem döntöttek. A Fővárosi Operettszintházban Fényes Szabolcs igazgató most tárgyal „A kiálynő coókjá"-t követő új operett bemutatásáról. Megírtuk, hogy Szilágyi László „Zizi" című, eddig még Magyarországon nem játszott daljátékára esett a választás. Változás állott be azonban az igazgató ág elhatározáséban és úgy döntöttek, hogy Szilágyi László daljátéka hanyott más zrtó darabját hozzák ki. Hogy kiét, abban még nem állapodtak meg, erre vonatkozólag most josak a tárgyalások. Hétfőre azonban már kiderül, hogy mi lesz a színház soron következő operettje. 13 Vasárnap este utoljára kerül színre a Vidám Színházban Jean Letraz ,„allépés jobbra” című zenés vígjátéka. Az évad eleje óta műsoron szerepelt a mulatságos zenés játék és több mint 275 előadást ért meg. Hétfőtől kezdve szünetelnek az előadások a színházban, mert esti próbákon készülnek Bihari Nándor ,„Varjúfészekk című népi hangulatú, vígjátékának bemutatására, nagyszombaton lesz a premier és ekkor látjuk majd viszont hosszú idő után a népszerű magyar nóta énekest, Cselényi Józsefet a színpadon, aki, mintegy tíz évvel ezelőtt vált meg a Nemzeti Színháztól és azóta a Cselényi József magyarnóta kultusznak szentelte képességeit. A szintén már hoszszabb idő óta nem szereplő Dajbukát Ilona játssza mellette a női főszerepet. A szerző Bihari Nándor, Fábry Éva és vitéz Madarász László elevenítenek meg érdekes figurákat a „Varjúfészek“-ben. . . Somogyi Erns! 1Y/M400 SZINHAZIái MOSOR ii ni imii in - niwi - tv** 11 fiiiii iwii um ■ OPERANAZ. Vasárnap (*2): Pillangókisasszony (bérlet stc.). Hétfő: (Y2Q): Az álarcos bál. (VII. 12.) NEMZETI SZÍNHÁZ. Vasárnap d. u. (1): A kaméniás hölgy este (1 6): Hontalan nép. (VIII. 9.) Hétfő (5): A lap. születésnap. (XX. 8.) NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ (2, %6). Péntek, szorbat -kivételiével ,minden este -és vasárnap délután: Fatornyok. MAGYAR MŰVELŐDÉS HÁZA. Vasárnap délelőtt (%11): János ,vitéz (Operaházi., V. 3. 4.). VÍGSZÍNHÁZ (2, %6). Vasárnap délután: A mi kis városunk; este: Aranyszárnyak. Hétfő: A mi kis városunk. PESTI* SZINNÁZ (2, 526). Csütörtökig minden este és Vasárnap délután: Fecske és denevér. MADÁCH SZÍNHÁZ (2, 546). Minden este vasárnap és ünnepnap deuta*: Első Anna és Harmadik Károly. ÚJ MAGYAR SZÍNHÁZ (2, 06) Minden este, vasárnap és ünnepnap délután: RANHKASSY SZÍNHÁZ (2, 1 6). Minden este, vasárnap és ünnepnap délután: A pénz nem boldOGít. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ (2, .,.6) Minden este, vasárnap is ünnep’ nap délután: A királyné csókja. Vasárnap délelőtt (11): Latyi Matyi . VIDÁM SZÍNHÁZ (543. H$). Vasárnap délután és este: Ballépés jobbra. Hétfőtől péntekig nincs előadás. It VCi’AUOTA ('/44, 127). Minden este, hétfő, szombat és vasárnap délután: Automath chí ’ KAMARA-VARIETÉ. Vasárnap és ünnepnap (2, %6. 7), hétfő, szombat (%4, 127), kedd, szerda, csütörtök, péntek (12 7): Schmarnitz-parádé. NEMZETI BABSZINJÁTÉK (%3, V26). Vasárnap és kedd este: Panoptikum. Hétfő szerda, csütörtök és gombát este: Angyalt vettem feleségül. Péntek este: Tölti !. Csütörtök, szombat és vasárnap délután: Gyermekelőadás. ERZSI SBETVÁROSI SZÍNHÁZ (^5, 7. trash- Ünnepnap '^3 *45, 7). Mindennap: Fehérvári huszárok. KISFAM’I)\ SZíNMAZ (W25. 7. vasár 63 ünnepnap !/~3 W&5, 7). Mindennap Keménás hölgy. JÓZSEFYÁIÉHSZ SZÍNHÁZ (W 7. vasfir- és Onnopnen !/7 ’£5,sz). Minden nap: Kata Kilty-Katintyfe * ATRIUM FILMSZÍNHÁZ (Margit-krt. 55 Telefon: 15 -30—34 15—40-24). W, »V26. Yz ’. Sz.. V és-ü.v V22 kor is- Egy nap a világ (Páger. Murát?V Híradó. BELVÁROSI HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (Petőfi Sándor utca 1. Tel.: 181—244) Lángoló hegy (kulturfim a Vezúvről). Rajzos híradó a nagykőt műveletéről. Sziklamászók (kulturfilm). Magyar-, UFA- és Európa-híradók. Folyt, egyórás előadások 10—21 óráig. CORVIN MOZGÓ IV!Heim és József körűt sarok) iVd.( 138—988 339—534.) 3. 5. VIS órakor: És a vakok látnak (Nagy I., Erényi O.) V. d. e. 11-kor: Méltóságos kisasszony. DEÁK (BÉCSI) FILMSZÍNHÁZ (V . Teréz körút 28 Tel.: 121—343 125—952) M 1 2. 1/2 4. V06 V28. V d. e. 11-kor is: Futótűz (Szilassy, Szabó Ilonka). — .Víradó FÓRUM FILMSZÍNHÁZ (Tel.: 139-70?, 139-543). V24. V21, V28. V. és v. 11-kor is: Fedora — 3-ik hétre propagálva! NIÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (Erzsébetkörút 13. Tel.: 222 409). Lángoló hegy (kulturfilm a Vizuvról). Rajzos híradó a nagyház művészetéről. Tava^.7? zsongás (kulturfilm). Magyar-, UFA» és Európa-híradók. Folyt] egyórás előadások 9—21 óráig /1 ' KASZINÓ FILMSZÍNHÁZ (Eskü út 1. Tel.: 383-102 185-329). *M. V*6. V«8. Szombaton ,42kor is. Varár és ünnepnap d. e. 11. d. ti */14. 146. 18 órakor: Futótűz (Szabó Ilonka, SzHassy). NEMZETI APOLLO* VII.. Erzsébet • kon'it 45 Telefon: 222—002) V,4 V9«. ué. Sz Vt.2 s' é« 'I 11 U2-kor ’s És a vakok látnak (Nagy I . Eszenyi O.) Modern'”800' kzserpélyes óvóhely! OMNIA FILMSZÍNHÁZ (Te! : IRQ 125). /*4 V26. Vf° ,Sz V.2 V 11. Vo2 kor is: A látszat esikl ki??mor. T13lm4ssry)B — Híradó — 2-ik létre molongálva! RADN’S (TeV 122—008 120—564) Vjő *48' S? »/. 2 1T,,C*s ü de 11-kor is: Forgószél ,(Kristina Söderjaum) — Híradó SCALA .FILMSZÍNHÁZ (Telefon-11 44 11) Előadások kezdete hétköznap M14 R6 Vj« Sz V fi* ft 1A2 kor I?* A Benedek-ház (Szörényi, Somlay Nagy I.dtvén) SZITTYA (CITY) FTIAISZTNHAZ (Telnf ■» 1 • 1L!—140· 'JA4 *A6 V2S Sz. V és a Uf-Vmr f••RANT A Tel< 146—046) 3 5. Vt8. V fi* t) 11 kor is: Forgószél( (Kristin?' cj;V1orV:?iPn). p 5 T»t ^rpoTr>er«Ti • 4?? 1A4 iAg TA9 órakor • THrkpl az öreg szír O '1- !■»(*-*•*@ nrol O' r* eJ o t SKimiH nisl'UDIO) (T.: 225—276). .0, */22, %4, W, ^8 órakor Kíirbinfa; UAPiTOI. ♦ FILMPALOTA (Telefon: 134-337>. ;/22 V2-* ^6 V28. V . ü. 11 kot is: Tonelii. - 2 ik hétre prolongálva! KAMARA (Tel.: 42-39 91). Eleadások mindennapj a2. ,M14, V26. M28-kor:. Gróf Monte Christo. II. rész: A bosszú. Modern 500 szemétes óvóhely RAKOCZI (PHÖNIX) MOZGO fón: 421—326» 11, 35 V48. (Első mólokért: Rákóczi induló. PEST (PALACK) Telefon: 221—222) M12.A2.A4. V26. V26. (Az első három előadás olcsóbb) Boldog Idők. ADRIA (ADMIRAL) (Te.: 353—707). V.M. V46. Vió. V. ü. és hétfő 11, 1 -kor is: Szalmi-láng. — 3-tól: Akrobatok! ALKOTÁS (Te : 355-374) V 4. V 46. ^8 V. és V. 11, 3/42-kor is: Régi keringő. V. d. e. 11 kor is. — 3-től: Magyar kívánssághangverseny. ANDRASSY MOZGÓ (Tel.: 12 41-27). 1A4. M?6. V28. Ve? és I V22-kor is: Magyar kVínsághangverseny. V. d. e. ■ 11-kor: Carl Petters. 1 ATTILA MOZGO (Telefon- 222 -644) »A4. 1^,6. V28 V. 11. V22 stb . Magyar kívánsághangverseny. — 3-tól: Harmincadik * rfLDAl APOLLO FILMSZÍNHÁZ (Telefon. 351—^00» ^4 Mi6. »A8 V Mi2-kor is: A fekete hajnal. V. de. 11: Kish'Viet a vadonon keresztül. — 3-tól: Boldog ember GLORIA T^i • 427 -521) (A4. MiB »A8 vés tt. *%2-kor is: Rajongás. — 3-tól: Örök álarc \NOMERO« MOZGÓ (Tel.: • 496—178) 1/a4 *4€' .(^8 Vas és O. Vsg kor is: Fekete angyal JÓZSEFVÁROSI (T.: 131-316). IM. %6. F.g. V. és V. Vígkor is: Fekete hajnal. V. d. e. 11-kor: Varjú a toronyórán. KI LTI’R (Telefon 188—120• M*4 VzB. Vas és t) 1/^2-kor is: Magyar kívánsághangverseny. MESE VAR (Tel’: 114—502). Előadások kezdete V24. 4A6. V28, V. %2-kor is: FeVít», ha tudsz. OTTHON (T.: 145—447) *44. V46, *48. V ‘ti? kor is: Akrobatoh! PM.OIA 1 Te; 156 -606) v24. lA6 Sz., V. és V %2 kor is: Magyar kívánság hangverseny — Híradó TUIMN .'Nnrvm^fl 21 T 1^Orf 2 03 f il. 1 2 U4 *46 Vq8. Ahvnhnt fi oh! TTNÓDY (Tel • 225—602) *A4 *A6 *A8 -S’z. Va2. V a 11 és V22 kor is: ^annal ráncS t ^SJ n» ( rTelefon 154 422v •04 ) : 61/Hsj'ícfiT'nnri l'OftvgVn-r j 5-k ív :1m sá ehangverseny V ■ d .e. A béke angyala. — 3-tól: Hamupipöke. ZUanettomia Kétszázadszor ,.ís Pénteken este kétszázadszor futott szét az Új Magyar Színház bordópiros függönye „Az első“ előadása előtt, kétszázadszor telt meg a nézőtér az utolsó szögletig, hogy tapsoljon Kerecsendi Illás Márton népi drámájának és gyönyörködjék Páger Antal, Dayka Margit, Bulla Elma és Juhász József, meg a többiek remek játékában. Nem véletlen, hogy most, ezekben a mozgalmas időkben, amikor minden nap új eseményt hoz,, már hosszú idő óta a közérdeklődés előterében áll ez a drámai. „Az első“ megvívta a maga kemény és elszánt harcát az időközben elnémult zsidó sajtó vicsorgó ellenkezéseivel, gúnyos fölényével és vad indulataival. Nem érdektelen fellapozni a darabról szóló kritikákat, a baloldali sajtó a bemutató után szinte tagjával rontott a szerzőre és a darab rendezőjére, Páger Antalra. „Hogy juthat eszébe egy falusi tanítónak, hogy darabot írjon?“ — olvastuk az egyik „magasröptű“ elmemében, amelynek szerzője a maga körúti észjárásával képtelen volt felfogni, hogy a színházi publikumot más is érdekelje, mint a századik jelentésben feltálalt szerelmi háromszög, vagy pedig valamely divatos külföldi giccs, amelynek sokszor méga szerzője sem bizonyos. Az egyszer már a startnál megbuktak a nagyhangú jósok. „Az első“ a premier tomboló sikere után a szezon nagy eseményévé nőtt. Ő, nem a zsidóság karolta fel tévedésből, ez a darab száz százalékig a keresztény publikumnak köszönhette sikerét. S ez a publikum levizsgázott, mégpedig kitűnően. Ez a kétszáz előadás mutatta meg, hogy a zsidóság nemcsak a színpadon felesleges, hanem a nézőtereken is. Csak üljön be bárki egy este a színházba és látni fogja, hogy ebben a színházban az igazgatótól a legkisebb jegyszedőig, a nézőtéren pedig a pástolysortól a karzati ülőhelyig mindenki egy világnézetet vall s ha a színészek játékára illik ez a jelző, hogy az igyekezetüket a lelkesedés fűti, ugyanezt a lelkes szellemiséget láthatjuk a nézőközönség soraiban is, amikor kipirult arccal figyelik a színpadról felhangzó mondatokat. Ez a kétszáz előadás több, mint siker, próbatételét jelenti a keresztény magyarságnak, amely egyetlen fenntartója és felvirágoztatója a magyar színházi kultúrának. (U. V.) Vasárnap, 1944 április 2 Kertay Lili, Haász Joli és Serényi Éva a „Gyanú“ című új magyar film főszereplői. . •tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiituiiimiiiniliiiiiiiiiiiiiiiíHiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiuiiiniiiiiiiiiiimiiriiiin Kiket zártak ki a Színészkamarából a zsidó tagrevízió soráéi? A hét végén megjelent egyik kormányrendelet — mint ismeretes —, úry intézkedik, hogy a Kamaráknak, így a Színészkamarának is, zsidó tagja nem lehet. A rendelet értelmében nyomban megindult a tagrevízió az egész vonalon és a zsidókat a tagok sorából „haladéktalanul kizárják. . A Színművészeti és Filművészeti Kamarában dr. Cziffra András miniszteri biztos hajtotta végre a tagrevíziót. A tagok származási lapja mellett a fennálló törvények értelmében mellékelve vannak az eredeti okmányok, illetve azoknak hiteles másolatai, így tehát mindenkiről megállapítható volt a vizsgálat során, hogy a tag származásamegfelel a m a fennálló rendelkezéseimért. Több mint háromszáz tagot töröltek a közel ötezres taglétszámból éspedig százhetvenöt zsidót és százharminckilenc zsidószármazás is — a régi zsidótörvények szerint kereszténynek számító tagot. A töröttek legnagyobb része már hosszabb ideje nem működött, mert a kamara volt elnöke, Kiss Ferenc működése alatt a zsidótörvényt nemcsak bely szerint, hanem annk szellemében is végrehajtották. A legutóbbi időkben azonban a most kizárt tagok egy része már ismét megpróbált közeledni a színházi és filmvilághoz és szinte ugrásra készen .Viták abban a hiszemben, hogy rövidesen ismét elfoglalhatják elvesztett pozícióikat. Most, hogy ezek az egykori színházi és filmnagyságok véglegesen nyugalomba vonultak, nm érdektelen egy kis seregszemle, kik azok, akik a közelmúltban még a magyar művészvilág fontos őrhelyein állottak. A törölt tagok között találjuk Básti-Berger Lajost, az operáit orrú hősszerelmest, Gombaszögi Ellát, Lendvai-Leopold Andor operaénekest, Törzs Jenőt, Bársony Erzsit, Gőzön Gyulát, Székely Mihály operaénekest, Nádor Mihály zeneszerzőt, Belle Gabriellát, Revers Gyulát, Rubinyi Tibort, Szigeti Jenőt, Sziklai Szerénát, Halász Gittát, Rálkai Mártont, Fleischer Antalt, Gódi Sándort, Kondor Ibolyát, Kondor Annit, Lóránt Vilmost, Z. Molnár Lászlót, Svépcs Liát, Bánóczi Dezsőt, Dénes Oszkárt, Fodor Artúrt, Hetényi- Heidelberg Albertet, Erdélyi Gézát és még egy sereg kevésbé ismert, de egyidőben sokat szerepelt színésznevet. Az igazgatói tagnévsorból törölték a az eddig nemzsidónak tekintendő névsorban szereplő Földi Aurélt, Brédi Pált, Wertheimer Elemért, Jóp Dánielt, Bárdos Artúrt, a filmesek közül Szatmári Jenőt, Renner Endrét, Szilas Lászlót, Engel Györgyöt, Csuszár Lászlót, Rákosi Tibort, Tuchten Jenőt, Rajk Mihályt, Kovács Emilt, Sándor Tivadart, Gál Bélát, Vitéz Miklósnál, Boros Mihályt és még egy sereg, főként csak a szakma körében ismert filmest. A tagrevízió azonban a mostani törlésekkel még nem ért véget, a tagok soraiban még vannak szegio.sáp, akiknek okmányaik nem kielégítőek és ezért további igazolás válik szükségessé. A mostani revízióval azonban általánosságban megtisztult a kamara a zsidó befolyástól, a magyar színpad és a magyar fim ezután százszázalékosan keresztény magyar alapon működik. Benfficivül meleg, és bensőséges ünneplésben részesítették Csortos Gyulát, az Andrássy Színházban pénteken este 40 éves színészi jubileuma alkalmából. A kiváló művész ugyanis 1604 március 31-én szerezte meg színi akadémiai dplomáját és ekkor indult sikerekben gazdag karrierjének útjára, amelynek egyegy állomását emlékezetesen nagyhatású alakításai jelzik. Vaszary , János köszöntötte az első és második felvonás szünetében a színház nevében a jubiláló művészt és kollegáinak megbízásából egy értékes pecsétgyűrűvel lepte meg. Csortos Gyula öltözőjét a babérkoszorúk tömege árasztotta el, a Színművészeti Kamara, a Színpadi Szerzői Egyesülete, az Új Magyar Színház igazgatósága, azonkívül még sok más intézmény és Csortos Gyula tisztelői küldték babérkoszorú formájában elismerésüket a művésznek. Sokszáz távirat pedig jelét mutatta a nagy népszerűségének. Legérdekesebb ajándékát a Vígszínház küldötte, egy régi fotográfiát, amely 1914-ben készült a ,,Zsuzsi kisaszszony” című darab egyik jelenetéről, amelyben Csorton Gyula bóbitádfrizurával női szerepet alakított.