Gazdák Lapja, 1902. augusztus (1. évfolyam, 32-35. szám)

1902-08-07 / 32. szám

Addig is azonban, a­míg ilyen módon az istállótrágya mennyiségét szaporítani lehetne, a legmelegebben ajánlható, hogy pillangós virágú növényekkel zöld trágyákat termeljünk és azok­nak alászántása után kálifoszfát-trágyákat al­kalmazzunk, miáltal homoki gazdaságaink ter­mőképességét igen jelentékenyen fokozzuk.­ ­ Termesszünk homoktalajon pillangós nö­vényeket. Jövedelmező gazdálkodás kiterjedt állatte­nyésztés nélkül ma el sem képzelhető. Látjuk is, hogy e tekintetben mindenütt javulás ész­lelhető, csak éppen a homoki gazdaságokban stagnál az állattenyésztés. Pedig épen ezekben volna szükséges igen sok állatot tartani, mert nagy állattartás nélkül homoki gazdaságok fel­virágoztatása nem lehetséges, azonban bő ál­lattartással és sok trágyával homoki gazdasá­gok a legszebb és a legállandóbb takarmány és magtermést adják. Köztudomású dolog, hogy a szerves trágya nemcsak tápláló anyagot visz a szegény homokba, hanem annak humuszát is szaporítja, s fokozza ezáltal a homoknak víz­­felfogó képességét is.­­ A homoknak tehát első­sorban is istálló trágyára van szüksége, majd azután a kálifoszfát-trágyák — a­melyek a homoknak tudvalevőleg speciális trágyái — kitünően és biztos hatással alkalmazhatók. Hogy homok­talajban kevés a humusz, az onnét van, mert a homokgazdaságok takarmány­­hiány miatt rendesen igen kevés állatot tarta­nak. Ilyen esetben a gazda mindenesetre csak zöld trágyázással segíthet magán , amidőn te­hát e buján fejlődő növényeket kellő időben alászántja és kálifoszfáttrágyákat is alkalmaz, ezáltal mindazt megadja a talajnak, aminek arra szüksége van. Másrészt azonban okkal és móddal az állattenyésztést is lehet fokozni, csak helyesen kell megválasztani a termesz­tendő növényeket és nem egyedül luczerra és lóherére fektetni a súlyt, mert sem ezek, sem a zabosbükköny nem homok talajra valók és ott kielégítő termést nem adnak. A homoki gazdáinknak az a bajuk, hogy egészen úgy akarnak gazdálkodni, mint azok a gazdák, akik kötött talajon gazdálkodnak. Pe­dig ha bepillantunk Németország gazdasági vi­szonyaiba, azt fogjuk látni, hogy homoktalajon egészen másként gazdálkodnak, más növénye­­ket termesztenek, mint kötött talajon.­­ A mi homoki gazdáinknak is tehát változtatni kell a rendszerükön és az előbb említett takarmá­nyok helyett át kell térniük a homoki borsó, szöszösbükköny és nyúlszapuka termelésére, mely pillangós növények itt e hazában megem­­­tett kísérletek szerint is homoki talajon kitü­nően válnak be és sokalla nagyobb termésátla­gokat adnak a lóhere vagy luczernánál. Csak egyetlen kifogás tétetett egy néhány termesztő részéről e növények ellen, az t. i. hogy az álla­tok nem szívesen eszik, ez azonban csak esetben áll, ha a nyúlszapukát elfásultan, az homoki borsót és szöszösbükkönyt pedig el­ a vénüb­en akkor etetik, amikor azoknak alsó le­velei megsárgultak. Ha azonban idejében hasz­nálják, a­mikor azok még nem vénültek el, ak­kor minden állat szívesen eszi. Ezen növények természetesének felkarolásával tehát lényegesen lehet homoki gazdaságokban a takarmány men­­­nyiségét fokozni és ezáltal az állatok létszámát szaporítani. HÍREK: A gazdasági munkás és cselédsegélypénztár intézményének ismertetése érdekében a főispán úr intézkedése folytán a legközelebbi vasárna­pon, aug. 10-én következő községekben és idő­ben fognak nyilvános előadások tartatni: Iriny­­ben d. e. 8 órakor, Szaniszlón d. e. 10 és fél órakor, Hiripen d. e. 11 órakor, Dengelegen d. u. 1 órakor, Oroszfaluban d. u. 4 órakor. Uj megyei virilis. A br. Vécsey József ha­lálával megüresedett érték-képviselői helyre Em­ber Elek nagybányai gyógyszerész póttag lett beld­va. Uj gazdasági tudósitó. A földmivelésügyi mi­niszter Dienes Lajos nagydobosi lakos földbirto­kost a mátészalkai járás gazdasági tudósitói tisz­tével bízta meg. Az ecsedi­ láp lecsapoló társulat választmá­nya Bernáth István elhunyt társulati pénztáros helyét választás útján Fogarassy Károly mér­nökkel töltötte be. A Szatmármegyei Lóverseny Egyletnek azon kérelmét, hogy a lóverseny czéljaira eddig is minden évben megadott 800 koronát a város ez évre is szavazza meg, a f. hó 1-én tartott gaz­dasági szakbizottság azzal az indokkal, hogy a kért összeg a költségvetésbe fel van véve, aján­­lólag terjesztette a közgyűléshez. A gazdasági munkás és cseléd­segély pénztár érdekében vármegyénk főispánja megkereste a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületet; átiratá­ban nagy súlyt helyez arra, hogy a munkás­­segélypénztárt a nép minden rétegében ismertté, népszerűvé tegyük s az önként belépő tagok száma egyre nagyobb legyen; sociálpolitikai szempontból fontosságot tulajdonit annak, hogy a birtokosok az 1902. XIV. t.-cz. 20. §-a által lehetővé tett módon gazdasági cselédeiket ma­guk biztosítsák. Amennyiben az új törvény immár előnyösen eltérve az eddigi szabályok­tól, lehetővé teszi, hogy a gazda jelentékeny megterhelés vagya koczkázat nélkül gondoskod­jék jó cselédeiről s a biztosítás most megálla­pított új módja a cselédváltozások gyakorisága ellen is orvosszer lehet : annak a reménynek ad kifejezést, hogy ha az Egyesület kezébe veszi a dolgot, a gazdasági cselédek biztosítá­sára vonatkozó akczió kívánatos sikerrel fog járni. Egyesületünk a segélypénztár fejlesztésé­­nek ügyét különösen szívén viseli s belátja, hogy e kérdés szocziálpolitikai szempontból teljes és állandó figyelmet valóban meg is kí­­­vánja, azért ezúttal is felkérjük cselédtartó gazdáinkat, szíveskedjenek e kérdést figyelemre méltatni s különösen most, midőn a kedvező terméseredmények is legalkalmasabbak arra, szíveskedjenek cselédeiket a pénztárba leendő belépésre buzdítani s a tömeges belépést előse­gíteni. A búza összehordása alkalmából Tankóczi Gyula, h. főkapitány fölkérte a szatmárnémeti birtokossági elnököket, hogy a telepek kijelölé­sénél szíveskedjenek figyelemmel lenni arra, hogy azok a házaktól és más épületektől leg­alább 100 méterre helyeztessenek el. Ezen kívül adják szigorú utasításba, hogy a telepen 10 osz­­tagonkint vagy kazalonként történjék a rakó­dás, azok között meghagyván a gépnek a ké­nyelmes elhelyezkedésre szükséges távolságot, (hosszúságban minden 10 asztag között, miután sugárzó hőnél a tűztávlat 9—10 méter , legalább 12 méter szabadtér hagyandó); feltétlenül elke­rülendő azonban, hogy szokás szerint az aszta­­gok vagy kazlak mellé oldalt oly kisebb aszta­­gok rakassanak, melyek az asztagok közt való közlekedést megakadályozzák. A szalmával való fűtés, amennyire kikerülhető, mellőzendő s uta­sításba adandó a géptulajdonosoknak, hogy a mentőeszközöket a munkálat megkezdése előtt már szerezzék be; a tűz ellen való biztosabb védekezés czéljából legalább egy 30­­ 40 mt.2 területű vízhatlan ponyvát szerezzenek be s tart­sanak állandó készenlétben. Óriási vihar. F. hó 3 án, vasárnap d. u. 3 — 4 óra közt óriási vihar dühöngött. A jég­darabok a galambtojás nagyságot is meghaladták. A jég vármegyénk több pontján óriási pusztí­tást okozott, különösen a tengerikben. Szerencse, hogy a Szatmárhegyen, hol rendkívüli pusztí­tást okozhatott volna, a jég aránylag gyér volt. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület telepén sem tett kárt, e területet kikerülte.szőlő- Gazdasági téli tanfolyamok. A földmivelés­ügyi miniszter úr utasítván a Szatmár megyei Gazdasági Egyesületet, hogy a tél folyamán rendezendő gazdasági tanfolyamok tervezetét nyújtsa be, lapunkban közzétett felhívás útján felkértük azokat a vidéki földbirtokos, tanító, jegyző urakat, kik ez ügy iránt lelkész, érdek­lődnek, hogy a községeikben rendezendő tanfo­lyamok szervezése végett javaslataikat a neve­zett Egyesület titkári hivatalánál szíveskedje­nek beterjeszteni. Minthogy mindeddig egyetlen javaslat sem érkezett be, most sürgetve ismételjük ké­résünket, nehogy a határidő leteltével a terve­­zet egyoldalúkig készíttetvén el, egyes­­ekben, hol pedig az indokolt, sőt esetleg közsé­fel­tétlenül szükséges volna, a tanfolyam rende­zése az előttünk álló tél folyamán kivihető ne legyen. Állategészségügyi hírek: Homokon a lo­vaknál uralkodott rühkór megszűnvén, a zárlat fel­oldatott. Egriben egy tulajdonos két lován a járási m. kir. állatorvos rühkórt­ állapitott meg s a zárlatot elrendelte. Sárközön járványszerüen lépett fel a lép­­fene, ennélfogva a zárlatot az összes szarvasmar­ A Várm. Gazd. Egye­sület megnevezése 1899.1900.1901.1902. I.­II.I.II.I-11. I. fé­lév beKI Arad4 7 9 3­4 3 4 Szatmár 4104 5 3 5 3 N­yitra8 4105 2 1 1 Pozsony1 8 8 5 5 3 1 Pest2 2 5 2­ 3 4 Liptó4— 2 2 2 6 1 Sáros3 1 5—2 4 2 Bihar2 1 52 3 1 2 Zemplén2 1 4 2 5 2 — Bars3 1 2 3 1 2 2 Somogy6 1 4 — 1 1 Torontál1 1 3 2 3— 3 Vas— 1 1 4 1 5 1 Borsod2 2—1 3 2 2 Sopron— 2— 4 2 3 1 Szolnok-Doboka2 2 1— 1 4 2 Abaúj-Torna3 2 2— 1 2 — Temes ...1 2 3 3 — Szolnok2 1— 1— 1 3 Tolna1— 4— — 1 2 Veszprém1 1 ‘ 1— 1 3 Békés2— 1 1 2— 1 Heves 1—1 — 2 1 3 Zala— 1 1 1 2 1 1 Baranya1—3— 2— Szilágy —— 1— 2 2 1 Alsófehér2 1 1 1— — — Hunyad —— 4—­­1 Komárom2 — 1 2— — Moson1­ 3— 1— __ Csanád1— 2 1—— — Gömör-Kis-Hont 2— 2— — — — Krassó-Szörényi 2 — 1— — Maros-Tordai 1 1— 1— Torda-Aranyos 3 1—— —— — Bács— 1 1— — 1 — Csongrád—— 1— 1 1 — Fejér 1­— — 2— — Szepes —— 2 — 1 — Ung —— 2 1—— — Csiki—— — — 1 — Háromszék Hont1—— 1 1 1 Mármaros —— — 1 1 .... Nógrád—— — 2 — Udvarhely —— 1—— 1 ~ Győri — — — — Hajdú—­­— 1— — — Nagy-Küküll­ő —— 1 — — Szabolcs— — --1— — 05­/>C 05N</­CO O 34 34 31 31 18 17 17 16 16 14 13 13 13 12 12 12­­0 1112222223333 3 4 4 4 4 4 5 555 6 6 7 7 78889 1

Next