Gazdák Lapja, 1903. február (2. évfolyam, 6-9. szám)
1903-02-05 / 6. szám
>i í íis ralizza fel, melyben a különben halált okozó baktérium érvényre jutni nem képes. Mig ezen tartós szérum beoltása a védojtott állatot csak immunizálja, addig a lépfene és orbáncz ellen van már vetett rapid szérumunk is, melynek úgyneazonnali beojtása a már lépfenében és orbánczban megbetegedett állatra gyógyitólag hat. A rapid-szerum a beteg állat vérében felszaporodott baktériumok fertőző termékét (a taxint) egy ellenméreggel (antitaxin) semlegesíti és igy a baktériumok megakasztja s azok életképességét fejlődését tönkre teszi. Minthogy ezen rapid szérum a beteg állatok meggyógyitása után csak 10 napig immunizál, elengedhetően szükséges hogy a gyógyulás után 10 napra az állatot a tartós szérummal is beoltsuk. Ezen szérumok anyagát Dr. Petrik Ottó egyetemi ny. r. tanár felügyelete alatt álló budapesti „Jenner-Pasteur Intézet“ készíti, melynek megbízhatóságára elég azt felhoznom, hogy 1901 augusztus 15 től 1902. augusztus 15-ig 100860 darab juh, 10665 darab szarvasmarha, 3880 darab ló és 302335 darab sertés ojtatott bebízhatósága a legjobb eredménnyel; megmellett tanúskodik azon körülmény is, hogy az államkincstár tulajdonát képező állatok is ezen hazai készítésű szérummal ojtatnak be. Reméljük, hogy gazdáinknak a kiszámíthatatlan kárt okozó sertésvész mihamarább szérumoltással lesz ellen is módokban védekezni. Somogyi Mátyás, m. kir. állatorvos. Az állatbiztosítás a tejgazdaságban. Az állatbiztosítás Magyarországon még mindig nem örvend annak az általános elterjedésnek, amely megilleti és amint ez közgazdasági fontosságánál fogva kívánatos volna. A biztosításnak ezen uj ágát az érdekelt körök el nem képzelhető hidegséggel fogadják, amit csakis annak tulajdoníthatunk, hogy gazdasági életünkben mindentől irtóznak, ami csak modern haladás jellegét viseli magán. A reforamáló törekvések elé a maradi gondolkozásmód sokszor leküzdhetetlen akadályokat gördít és sok minden czélszerű újításnak okozta korai halálát gazdaosztályunk elfásult közönye. A kulturállamokban, a művelt nyugaton az állatbiztosítás már rég idők óta nélkülözhetetlen szükségletét képezi a gazdálkodásnak. Németországban, Svájczban, Franczia- és Olaszországban, Belgiumban és a szomszédos Ausztriában már olyannyira meggyökeresedett ez az üdvös intézmény, hogy annak esetleges megszüntetése az egész állattenyésztés fejlesztésére és felvirágoztatására kiható, káros következményeket hozna.kiszámíthatatlan Az állatbiztosítás elsősorban az állattenyésztés anyagának javítását célozza, de közvetve a nemzeti vagyonosodás biztos kúlforrását képezi. Az állatbiztosítás legmeggyőzőbb segítségére szolgál az állattenyésztés intenzív terjedésének, növeli az országos állatállományt és emeli a nemzetgazdasági jólétet. Ha már általánosságban is elismert tény, hogy az állatbiztosítás az ország állattenyésztésére jótékony hatású, a határozottan nélkülözhetetlen tejszövetkezeteknél A nagy tejgazdaságok, ahol nagyobb mennyiségű tejhozamról van szó, vagy a nyerstejnek a fogyasztókhoz és illetve tejkereskedőkhöz való szállítása, vagy pedig a tejnek feldolgozása útján értékesítik tejtermékeiket; kisebb gazda a tejet — egyes esetek kivételével —■ nyers állapotban nem képes értékesíteni, tehát annak feldolgozására van utalva, amit szövetkezeti alapon kormányunk bölcs intézkedései folytán létesített tejszövetkezeteink útján elérni számos helyen már sikerült is. Ezek a szövetkezetek mai állapotukban természetesen csak a jövedelmezőségre vannak alapítva, de a tagok anyagi károsodása nincsen megóva. A termelés hasznosítása tehát biztosítva van, de nem történt még eddig gondoskodás arról, hogy a szövetkezeti tagok vagyonát, az állatokat ért baleset, elhullás vagy kényszervágás esetére is megmentsék. Kis emberek féltve őrzött vagyonkájáról van szó, hol az állatbiztosítás alkalmazása megbecsülhetetlen szolgálatot teljesíthetne. Tejelő marháknál nagyobb a koczkázat a könnyen fellépő belső betegségek, ragályos bajok, gümőkór, lépfene folytán, de nagy a koczkázat különösen az ellési bajok folytán. Hány jó tejelő tehén, a gazda büszkesége és kincses bányája ment már tönkre ellés folytán ; mindennap hallani ily eseteket. Hogy az állatbiztosítás különösen a tejszövetkezeteknél mennyire szükséges, azt legjobban mutatja azon körülmény, hogy az állatbiztosításhoz hasonló intézmények spontán létesültek is egyes tejszövetkezeteknél, melyek olyformán kártalanítják a károsult szövetkezeti tagot, hogy a kényszervágott állat húsát a tagok között, egy előre megállapított árért szétosztják (húsváteli kényszer), vagy pedig az elpusztult állat megbecsült értékét a tagokra tehénlétszám szerint kivetik. Már ezen primitív a biztosítási mód is bizonyos mérvben üdvösnek,.. mondható addig, amig az illetőjét nagyobb károsodás nem érte; tejszövetkezede mihelyt csak egyszer beáll egy nagyobb károsodás, akkor ezen primitív módja a biztosításnak már nem üdvös, hanem káros, mert túl magas mérvben sújtja az egyes szövetkezeti tagokat, sőt sok oly tagnak vagyoni romlását is képes előidézni, akiknél állatok elpusztulása egyáltalán nem fordult elő. Hogy ezenkívül ily biztosítás számos más hátrányok mellett, különösen azon hátránnyal is jár — hogy akár a husértékesités, akár a kivetés folytán beszedendő csekély összegek azonnal nem folynak be és igy a károsult nem képes az elpusztult állat helyett azonnal másikat beszerezni — szintén felemlítésre méltó. Az állatbiztosítás ezen primitív szervezetével szemben áll a szövetkezeti alapon álló országos állatbiztosítási intézmény. Néhány évvel ezelőtt megalakult Magyarországon az első komoly alapokra fektetett állatbiztosító-társaság. Önzetlen, országos nevű emberek álltak az intézet élére és nevükkel, múltjukkal fedezték a bizalmatlanságot, amelyek az új alkotásokat általában beárnyékolják. E kiváló férfiak azóta csüggedetlenül, legdicséretesebb buzgalommal és eltekintve minden anyagi előnytől fáradoznak azon, hogy az állatbiztosítás közhasznú intézményét tessék, népszerűvé tegyék. A néhány megkedvelési működés már nagyszabású eredményekről számolhat be és biztos kilátás van arra, hogy az eddigi küzdelmek nem fognak hajótörést szenvedni és az állatbiztosítás bevezetéséhez és nélkülözhetetlenné tételéhez fűzött már a közeljövőben teljesülni fognak.remények Elismerés és dicséret illeti e részben földmivelésügyi kormányunkat is, amely csak erkölcsileg támogatja az intézetet, nemhanem ismervén annak messzeható közgazdasági fontosságát, anyagi támogatást is nyújt neki olykop, hogy a községeknek általa nyos áron kiosztott tenyészállatokat kedvezmén szövetkezetnél bebiztosítja Ennél jobban semmi sem bizonyítja az állatbiztosítás létjogosultságát, annak szükséges voltát. Hogy pedig"az intézmény a belé helyezett bizalomnak megfelelt, kitűnik abból, hogy az utolsó év leforgása alatt 205 községnek 211 drb 5030825 kor. értékű bikáért tesz és a kárliquidálásnál nem nyújtott kártértragaszkodik a biztosítási feltételek rideg betűihez, hanem mindig méltányosan jár el és nem zárkózik el a gyakorlati élet követelményeitől. Ezen intézmény szövetkezeti alapon áll, mi által módot nyújt minimális díjtétel megállapítására. Minden szövetkezeti tag részt vesz a szövtkezet hasznosító munkájában és részesül az eredményes gyümölcsöztetésben, mert ha a jövedelmek szaporodnak, ez lehetővé teszi a díjtételek időnkénti leszállítását. (Folyt. köv.) HÍREK A Szatmármegyei Lóverseny Egyesület f. hó 18-án dr. e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében ülést fog tartani, melynek tárgysorozatát lapunk jövő számában fogjuk közölni Felhívás tagdíj fizetésre. Úgy a Szatmármegyei Gazd. Egyesület, mint a Szatmármegyei Lóverseny-egylet tagdíjai előre levén fizetendők, felkérjük mindkét egylet tisztelt tagjait, szíveskedjenek tagdíjaikat a folyó évre befizetni. Helyreigazítás: A Szatmármegyei Gazd. Egyesület I. évi jan. hó 28-iki I. igazgató választmányi üléséből múlt számunkban egész terjedelmében közölt jegyzőkönyv 16. pontja alól, mint újonnan felvett egyesületi tagok, tévedésből kimaradtak : Bencze Gedeon gazdáik. Gacsály, Lichtmann Jeremiás bérlő Sonkádi Tanya és Sepsy Mór gazdáik. Egri, évdijas tagok. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület évi 2 kor. tagdijat fizető évdijas tagjai közül, az igazgató választmány múlt évi határozata szerint, hivatalos közlöny csak azoknak s csak attól az időtől lesz expediálva, akik s amidőn tagdíjaikat befizették. Akik ezen kötelezettségüknek febr. hó végéig eleget nem tesznek, a hivatalos közlöny expediálása azoknak be lesz szüntetve. Állategészségügy. A ráhkór több helyen a lovak között szórványosan fellépett, amely körülményt a mostani lóvizsgálatok alkalmával a járási m. kir. állatorvos állapította meg : Aranyos-Megyesen, Görbédén, Józsefházán, Sárköz- Újlakon, Sárközön és Egriben. Sajnálatos dolog, hogy egyes állatbirtokosok eltitkolják a betegséget, nem jelentik be, nehogy lovaik zárlat alá kerüljenek, s nem veszik számításba, hogy az ilyen eljárások a ragályos betegségek elterjedését mozdítják elő. IRODALOM: Magyar mezőgazdasági közigazgatás czimmel jelent meg a m. kir. földmivelési miniszter kiadványai között a legújabb munka, mely a mezőgazdaság körét érintő összes döntvényeket, kormányrendeleteket és intézményeket ismerteti. Úgy a gazdáink ügyes-bajos dolgaikban, mint a közgazdasági tisztviselők, a gazdasági életet érdeklődő, ma már számos törvény alkalmazásánál ez ideig nem egyszer csak hosszas fáradozás és utánjárás után szerezhették meg s akkor sem mindig a kellő tájékozást. Ezen a hiányon segített most Darányi földmivelési miniszter a jelen munka kiadásával, mely minden tekintetben a gyakorlati életnek megfelelően van összeállítva. A köny szerkesztésének munkáját Lestyánszky Sándor miniszteri tanácsos és Lekky István min. titkár végezték, az anyagot pedig a mű számára a minisztérium szakemberei dolgozták fel. A hazai vadászat múltjából és jelenéből. Ez a czime annak a kis munkának, a melyet dr. Rodiczky Jenő ismert közgazdasági iró irt. A