Gazdák Lapja, 1903. július (2. évfolyam, 27-31. szám)

1903-07-02 / 27. szám

‘2. oldal. GAZDÁK LAPJA. 27. szám. végre is gazdasági érdekkel csak mellékesen foglalkozó lapnak így is csak egyik számát, tehát a számok folytatólagossága nélkül expe­­diálhatta. Különben is felmerült több ízben az a viszás eset, hogy az egyesület hivatalos közlönye czimet magán viselő lap olykor téve­désből az Egylet érdekeivel ellenkező közle­ményeknek adott tért E hátrányokon részben segítve lett ké­sőbb azzal, hogy az expediált számban az Egyletet érintő hivatalos rész külön rovatban nyert helyet. A mezőgazdasági érdekek utóbbi időben azonban mind hangosabban kértek érvényesü­lést, aminek természetesen főként a sajtó kínálkozott hatalmas eszközeként. így született meg a Gazdák Lapja ed­digi kis formájában, mint a Szamos csütörtöki számának állandó melléklete. Ennek kiállítása azonban a kiadó részé­ről terhes volt, az Egyesület pedig megfelelő­­leg nagyobb áldozatot nem hozhatott, holott a kis 4 oldalas lap mind szűkebbnek bizo­nyult, ugyannyira, hogy utóbb a hivatalos részeken kívül érdekeinkért mind ritkábban emelhette fel szavát. Ezek a körülmények vezették tavaszi közgyűlésünket arra az elhatározásra, hogy e lap spec­iális előnyeinek — így első­sorban ki­váló alkalmasságát a gazdák kezébe szánt hirdetményekre — kihasználásával a gazda­sági ügylet eddiginél nem nagyobb megter­helése mellett már júliustól önállóan adja ki a Gazdák Lapját. Ez az eredmény fejlődésünknek annál jelentékenyebb mértékéről tesz tanúságot, minthogy ez idő szerint hasonló kerületű gaz­dasági egyesületek közül egyetlenegy önálló heti szaklappal nem rendelkezik. E jelentékeny fejlődés Egyesületünk erős életképességéről, mozgékonyságáról tesz tanú­ságot, s viszont egyesületünknek és gazda érde­keink még tovább fejlődésének garancziája. Irányáról ez­úttal már írni felesleges. Másfél éves múltja kis alakban is bebizonyí­­totta, hogy helyes uton tud járni. Politikával nem foglalkozik, társadalmi ellentéteket nem szít, de viszont nyílt sisakkal, bátran lép fel mindenkor, ahol a gazdaérdekek veszélyeztetve vannak. Állandóan hozott eddig is általános társadalmi téren mozgó vezérczikket, aktuális ismeretterjesztő czikkeket, eleven hírrovatot, hasznos tudnivalók rovatát, kiváló figyelemmel összeállított vásári jelentése, stb. stb., ami ez után is megmarad, azzal a különbséggel, hogy a tér szűk voltával küzdeni többé nem kell, s így minden irányban körültekintőbb, több oldalú, részletesebb és alaposabb lehet. A Gazdák Lapja, mint már eddig is volt, hivatalos közlönye lesz nemcsak a Szatmár­­megyei Gazdasági Egyesületnek, de az Észak­keleti vármegyei szövetkezetek szövetségének, a Szatmármegyei Lóverseny egyletnek és a Szatmármegyei Agarász Egyletnek, s így a vidék, a gazda érdek, a szövetkezeti eszme és a nemes sport specziális közlönye. A Gazdák Lapjának hasábjain ezek előtt az érdekek előtt mindég nyitva állnak s ha azt azok, kiknek szolgálatába állt, figyelemmel kisérni, közleményekkel, kérdéseikkel felke­resni, ismereteik közlésével támogatni fogják, az a lap, mely a gyermek­ruhából kivetkőzve, mint erőteljes férfiú áll most ki a nagy­világ elé, tekintélyt fog szerezni magának úgy, mint a szolgált érdekkörnek is. A kender és len feldolgozás állami támogatása. bodó Mezőgazdasági termelésünk folyton súlyos­jelenségei között nem csekély fontos­ságú az olyan termelési ágak felkarolása, melyek egyrészt a gabona­termelés korlátozására s az üzemi koczkázat csökkentésére, valamint mezőgazdasági termelés körébe bevont új terü­­­letek előnyös hasznosítására alkalmasak, másrészt pedig a gazdaközönségnek újabb jövedelmi forrást s közgazdaságunknak lényeges kiviteli czikket biztosítanak. Ezen czélra a fennforgó viszonyok s a külföldi kereslet tekintetbe vételével legalkal­masabbnak látszik a kender és len termelése, a­mely ipari növények termelésének fokozottabb mérvű felkarolása, a velejáró mezőgazdasági előnyökön kívül, közgazdasági szempontból is különös figyelmet érdemel, mert amellett, hogy ezen czikkek kivitelre is kiválóan alkalmasak, nálunk nagy mértékben nélkülözött iparnak adhatnak hathatós lendületet. Jóllehet a kender és len termesztésének a viszonyok nálunk általában kedveznek, mégis azt a sajnos tapasztalatot kellett tenni, hogy a kendertermelés terjedelme és minősége a leg­utóbbi időkig évről-évre csökkent, a lenterme­­lés pedig egyáltalán nem lépett túl a házi ipari czélokra való termelés korlátain s az ennek minőségéhez fűzött igényeket sem elégíti ki.

Next