Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1904-07-01 / 27. szám

III. évfolyam. Szatmár, 1904. július KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMAR­MEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. 27-ik szám. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint az Északke­­eti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövet­kezetek díjmentesen kapják. Meghívó: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület jú­lius hó 6-án, Szerdán, Szatmáron a városháza tanácstermében d. e. 10 órakor igazgatósági, folytatólag 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a választmány, illetve az egylet összes tagjait tisztelettel meghívom. • Szatmár, 1904. junius 29. Domahidy Sándor elnök. Az igazgató választmányi ülés tárgysorozata : 1. Múlt ülés­­könyvének hitelesítése. 2. Hivatalos leiratok és átiratok. 3. Társegyletek átiratai. 4. Tagsági ügyek. 5. Bika kölcsön hátralékok ügye. 6. A közgyűlés tárgyainak előkészítése. A közgyűlés tárgyai­ gyában.1. Intézkedések az aranka elleni védekezés tár­a. Intézkedés az aratás zavartalan lefolyása ér­­­dekében. /­­­ fv] Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Bercsényi­ utca 19. sz., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megren­delések, reklamácziók és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Parasztszocialismus gyökereid (6.) Nyíltan megmondjuk s azt hiszszük nem is tévedünk, hogy parasztszocialismusunk gyökere mai jogunk öröklési rendjében van, melynek intézkedései a földbirtok természetével ellentétben állnak sok tekintetben. Nincsen terünk ezen állításunk bizonyítá­sára sok szót vesztegetnünk, azért csak rövi­den egy pár tulajdonságát emeljük ki a föld­birtoknak, főkép parasztbirtoknak, melyek az­tán kézzel­foghatólag mutatják, hogy a mai jogunk öröklési rendjét nem tűri, de mert en­nek mégis érvényesülnie kell, megboszulja ma­gát a gazdáján. A földbirtoknak, illetve parasztbirtoknak ilyen lényeges sajátsága, hogy a földbirtok for­mája megváltoztathatlan, nem úgy mint az ingó tőke, mely lehet készpénz, értékpapír, áru, drágaságok stb. — termelése hosszabb időt kíván — egy évet; a tulajdonosát röghöz köti; az összes földbirtokok adják a haza földjét; állan­dóságot kíván, hogy a befektetések fokozato­san tökéletes lebnttessenek s így több jövedelmet hozzon, szilárd alapja a családnak, melyet el­tart, viszonylag oszthatatlan, m­ert minden egyes birtok önálló gazdasági életre van utalva, mert közös termelésre nem egyesülhet s nem is egyesül soha másokkal; ebből folyik a legfon­tosabb tulajdonsága, hogy csak bizonyos nagy­ság mellett lehet haszonnal művelni, melyen alul a tulajdonos ráfizet a gazdasági üzemre s igy van bizonyos birtokminimum, mely önma­gában egy gazdasági egészet alkot, egy csalá­dot jólétben eltart, de ha felosztatik, a részek már nem képesek egy családot kellőleg eltár­olni, a munka hasznot nem hoz, a gazda rá­fizet, vagyis adósságot csinál, annál többet, mi­nél tovább gazdálkodik e feldarabolt birtokon. E­z tehát tönkremenése egészen bizonyos. Nézzük öröklési rendünket. Ha a gazda­­ nem végrendelkezik, fiai törvényeink értelmé­ben egyenlően és természetben osztoznak a­ ha­gyatékon. Ha tehát volt az örökhagyónak 20— 25 hold földje, háza s van 4 gyermeke, ezek egyenlően osztoznak, megkapja mindenik a maga 5—6 holdját, a házat vagy eladják s az árán osztoznak, vagy átveszi egy s örököstár­sait készpénzzel elégíti ki, de mivel pénze épen nincs, vesz a bankból s rákebelezteti örökré­szére s ezzel sorsa meg van pecsételve ; 100 eset közül 99 esetben tönkre megy. És örökös­társai­m szinte­­ öt-hat hold földön egy család, a mi eksztenzív gazdálkodási rendszerünk mellett

Next