Gazdák Lapja, 1904. augusztus (3. évfolyam, 32-35. szám)

1904-08-05 / 32. szám

III. évfolyam.V Szatmár, 1904. aug. 5. 32-^kíí ^-''''' \ | '!Zyr> GAZDáK LAPJA. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ­­EGYLET­ ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Bercsényi­ utca­­ 9. sz., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megren­delések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület­, valamint a Szatmármegyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Kisbirtok: cikkünkben már érintettünk. Mert mi legfőbbké­pen abban találjuk a kisbirtok eladósodásának okát, hogy az egyenlő öröklési osztály folytán annak stabilitása úgyszólván a nullával egyenlő, az ál­landó cserebere, vétel s osztozkodás szinte ingóvá tették a földet s ezek meg lehetetlenné teszik az intenzív gazdálkodást, a tervszerű s költségesebb befektetéseket, melyek nélkül olyan jövedelmet, melyből a kiadások után még fölösleg is ma­radna, produkálni képtelenség; a mai általános extenzív gazdálkodás pedig a fokozódó közterhe­ket s magántartozások törlesztését meg nem bírja. Ebből pedig világosan következik, hogy a­míg a kisbirtokot oly helyzetbe nem hozzuk, hogy az áttérhessen az intenzív gazdálkodásra és an­nál meg is maradhasson, sőt ily irányban fej­­lesztessék is, addig mindig meg van a lehető­sége, sőt kényszerítő szüksége, hogy a kisbirtok eladósodjék; s ha ma sok-sok millióval meg is szabadítjuk a fojtogató huroktól, 10—16 év múlva, ha talán nem is egészen, de nagy rész­ben ott leszünk, a­hol ma vagyunk, s kezdhet­jük a mentési munkát előlrül, de hihetőleg még nagyobb áldozatokkal, mert hiszen az élet ös­­­szes viszonyai alá vannak vetve a fejlődés tör­vényének, mely megállást nem enged, és fá­­tumszerű, de úgy áll a dolog, hogy nálunk az adósság nőm­ szokott s nem apadni. Az elmondottak félig-meddig úgy hangzanak, mintha mi a tehermentesítés most tervbe vett iránya vagy módja ellen beszélnénk. Szó sincs A Szatmár Vármegyei Takarékpénztár r.-t.­galom részére, a szatmári vasút­állomás szomszédja- TnrmAm/ Ao Ami­roHÓ Elfogad beraktározásra termény árukat és más romlásnak ki­gában épült * “l f N­“ M y ” Cb dl U“l drVldl dl. nem tett termesztményeket kiöntött állapotban legalább 50 m.­­mázsát,­­zsákba vagy csomagolva kevesebbet is. Előleget ad a beraktározott árukra azok 31. rész értékéig 6 százalék kamat mel­lett.­­ A termény és áruraktár iparvágányok által van szoros kapcsolatban úgy az államvasút minden irányával, valamint a Szat­­már-Erdődi h. é. vasút­vonalaival, úgy hogy a közeli megyék minden vidékéről vasúton is küldhetők a beraktározásra szánt termények és áruk a raktár címére. — Raktári szabályzat és díjszabás díjmentesen kapható a raktárban és az intézet hivatalában, kívánatra postán. ((!) Sok szó esett mostanában a költségve­tési vita folyamán a kisbirtok tehermentesítésé­ről. A felszólalók mind elismerték, hogy a kis­­birtokok túl vannak terhelve; hogy e tehertől a kisbirtok csupán önmaga erejéből meg nem sza­badulhat s itt a törvényhozás közbelépése mal­­hatlanul szükséges. A magunk részéről e gon­dolatfolyamatot bátran kiegészíthetjük azzal, hogy e közbelépésnek mielőbb be kell következnie, ha csak azt nem akarjuk, hogy a késedelem feltar­­tóztathatlanná tegye a pusztulást. Beszédekben, újságcikkekben sokféle módját ajánlották a mentésnek, de, — bár nézetünk szerint is e részleges eszközök helyesek lehet­nek pillanatnyi sikerek elérésére, — a bajt — a kisbirtok eladósodását és az eladósodás lehe­tőségét, — gyökeresen nem gyógyíthatják meg. Mert hiszen régi igazság, hogy a­míg a beteg­ségnek okát meg nem szüntetjük, hosszabb-rö­­videbb javulást elérhetünk ugyan a betegségben, de teljes gyógyulást nem remélhetünk, így van ez ennél a kérdésnél is. Az ajánlott eszközök hozhatnak pillanatnyi sikereket; egy időre lát­szólag meg is szüntetik a bajt, de tartós gyó­gyulást aligha hoznak, mert e szerek hatása nem ér a bajok gyökeréig. Miért? Erre a kérdésre csak úgy felelhetünk, ha mélyebb figyelemre méltatjuk azokat a momen­tumokat, melyeket „Paraszt socialism­us“ cimü

Next