Gazdák Lapja, 1904. szeptember (3. évfolyam, 36-40. szám)
1904-09-02 / 36. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szept. 2. megyék bizottságainak adatai alapján a helyzet szanálását veszi a kezébe. Sokkal általánosabb, és sokkal súlyosabb a baj, semhogy a leggyorsabb és legbuzgóbb intézkedés nélkül komoly eredményt remélhetnénk. Hisszük tehát, hogy e bizottság, amely a veszedelmet felismerte, a módot is meg fogja keresni és találni arra, hogy segítsen. A baj elhárítását senkitől nem várhatjuk, de ha bizottság vállalkozott, ennek feladata, sőt kötelessége mindent elkövetni legalább a baj enyhítésére. Ennek a bizottságnak pedig, mely nagyrészt nagy uradalmak tulajdonosaiból áll, feladata annál nehezebb, mert a baj a kis és közép birtokosoknál a legnagyobb, s így ha e bizottság intézkedéseiben eléggé önzetlen lenni nem tudna, és a segélyforrásokat a közép és kis birtokosok elől épp a latifundiumok részére foglalná le, még nagyobb bajba döntené éppen a legjobban rászorultakat, azokat, kiket az idei veszedelem teljesen elsöpörhet. Azért vettük örömmel az országos bizottságot megalakító ülés néhány oly irányú intenciójának megnyilatkozását, melyben a kisbirtokosok érdekeit láttuk kidomborodni, így a legnagyobb elismeréssel fogadjuk azt a törekvést, hogy a szállítási kedvezmények 10,000 kgron aluli mennyiségekre is terjesztessenek ki. — A takarmányfeldolgozó gépek szállítási kedvezményében ugyancsak azoknak a törpe birtokosoknak az érdekeit látjuk kiemelve, kiknél e gépek kevésbbé vannak még elterjedve. E néhány ily intencióju javaslatot azonban példának vesszük csak, s várjuk, hogy oly üdvös intézkedések egész sorával fogunk mielőbb találkozni, melyek célja elsősorban a veszedelemnek legjobban kitett közép és kisbirtokosok érdekeit szolgálni. A segítésre elsősorban nem az erős, de a gyenge szorul! Lombszéna. A földmivelési kormány megengedte, hogy a kezelése alatt álló összes állami és egyéb erdőkből a takarmánynak alkalmas lombokat a kisgazdák ingyen vághassák és felhasználhassák. A lombszéna nem valami kiváló elesége ugyan az állatnak (még legjobb a kecskének, juhnak), de elég jó arra, hogy mint pótlék a szükségben marhának s lónak is adassék. S mert ilyen, érdemes az emlékezetbe visszaidézni e szénának készítési módját a következőkben. Az ember nekiáll erős kaporral, vagy jóféle kerti késsel, esetleg sarlóval s levagdossa kivált a nyár, jegenye, fűz, juhar, nyír, bükk, akác, nagy szükség esetén a tölgy és cser vagy más fáknak is fiatal, lombos hajtásait, de lehetőleg csak a ludtollvastagokat, mert az erősebbek takarmánynak már nem igen valók s kár azoktól a fákat megfosztani is. Ha aztán ebből valami 5—6 kilóra való együtt van, búza módjára kévébe köti az ember s erjedni és száradni boglyákba rakja. A boglyakészitésnél célszerű előbb leverni egy erős karót s azt rakni körül 30—40 lombkévével, úgy, hogy vágott részük a föld felé nézzen s ezekre kell ráfektetni a többi kévét, úgy, hogy lombos részük a karó felé álljon. A boglyának egyébiránt, meneteles tetőt czélszerű csinálni, hogy az esetleges eső belsejét túlságosan át ne járhassa, az őszi gyakoribb esőzésektől pedig befedéssel, vagy valamely fedett helyre való behordással lehet és kell megvédeni. Két ember, ha igyekszik egy nap alatt 50—60 ilyen kévét is összehordhat s egy pár boglyát gyűjtve, kevesebb aggállyal tekinthet állatai téli s kivált kora tavaszi táplálása elé. Ezt az eleséget a gazda a rossz szalmánál jobbnak tekintheti ugyan, de azért ne tartsa elegendőnek, hanem nyújtson mellette egyebet is s vegye csak a szükség parancsolta pótléknak, kisegítőnek, mert aztán, hogy mint ilyen, igen nagy figyelemre méltó, az bizonyos. Ez Monostori Károly tanár javaslata. Berendy Béla erdőmester pedig így nyilatkozik e kérdésről: A falevelek ugyanazokat a szerves anyagokat tartalmazzák, mint a füvek. A fiatal de már kifejlődött levelek több legenyt és kevesebb ásványi alkatrészt tartalmaznak, ennélfogva az állatok által legkönnyebben, emészthetők. A fagy következtében hirtelen lehullott s már félig száraz leveleket a marha nem szereti, de minthogy az tápláló és nehogy kárba vesszen, azért jó minőségű és zamatos takarmánnyal szokás keverni. A lombtakarmányt különösen hízó jószágnak adják, tejelő állatoknak nem tanácsos, mert a tej különös izt kap. A falevelek a legtöbb tápláló anyagot julius hónapban tartalmazzák, hovatovább ősz felé mindinkább kevesbkedik tápláló anyaguk. Az 1893. évi rendkívüli szárazság alkalmával a franciaországi megyék mezőgazdasági osztályához intézett miniszteri körrendelet szerint 100 klg. széna egyenértékű: a) az akác-, gyertyán-, tölgy-, bükk , kőris-, szil-, nyár-, fűz- és hársfának 150 kilogramm zöldlevelével ; b) ugyané fanemek S0 klg. száraz levelével és c) az erdei fenyőnek 275 klg, zöld tűivel. A faleveleket vagy legalyazással, közvetlenül a levélhullás után gyüjthetjük,vagy pedig Az összegyűjtött levelek eltartására kétféle mód van gyakorlatban, az elvermelés és a szárítás. Az elvermelés alatt, a mint a szó is már kifejezi, földbe . Legolcsóbb árban n kaphatók : ___:___~~ Rajzeszközök, vonalzók, jegyzökönymindenféle rajz- és fes$a £ jp Uj könyv- és papirkereskedés! könyv- zenemű és papirkereskedésében kaphatók----------------------------------Az összes intézetekben U . . „ ^ „ A ! Q már használt tankönyvek * ‘ UOZ til rA.Cividl Deák-tér 12. szám. (§| Szatmáron, @ (dr. Lengyel Márton ház) Zrl.í».aa3ao3.xld szálló mellett. ^ Használt tankönyvek és szótárak — jó állapotban — félárban kaphatók rajztömbök, vek, valamint papír-, író-, fószerek. —