Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1-4. szám)
1905-01-06 / 1. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA jan. 6. hullámok dacára is higgadtan mérlegeljük a jövő esélyeit és elbíráljuk, hogy éppen a mezőgazdaság boldogulása szempontjából küszöbön álló legfontosabb kereskedelmi szerződések tárgyalásainak eredményei lehetővé fogják-e tenni helyzetünk állandó javulását. Mert ha a zavaros politikai viszonyok dacára képes egy erőteljes alakulni — mint az olasz gazdaközvélemény kibervámzáradék eltörlése tárgyában kialakult — akkor azzal kormányunk kénytelen lesz leszámolni és gazdasági érdekeinket a megkötendő szerződéseknél megoltalmazni. Vámháborút erőszakkal nem akarhatunk , de inkább maradjunk szerződés nélkül, semhogy oly szerződést kössünk bármely külföldi állammal, amely neki érdekeink megkárosítását szerződés alapján biztosítja. Ezért követelnünk kell, amit már évek óta sürgetünk, hogy Szerbiának, Romániának és az Orosz birodalomnak a mostani szerződéseink felmondassanak. Követelnünk kell, hogy kormányunk tanul gondoskodjék új kiviteli piacok haladéktameghódítására alkalmas kiviteli szervezkedésről, mert ez kárba veszni nem fog, még ha a legjobb kereskedelmi szerződéseket fogjuk is megköthetni. A vigasztalannak látszó helyzetből a kibontakozás útját csak erős, egészséges gazdaközvélemény kialakulásában látom. Ha valaha, úgy most van a legnagyobb szükség a gazdatársadalom minden egyes tagjának egyetértő összetartásra, most van szükség, hogy érdekeink megvédelmezésére rendelkezésünkre álló társadalmi szerveinket megerősítsük, hogy hatályosan és a siker reményével léphessünk sorompóba. A hagyományos magyar hazaszeretet, mely erőinket mindig a legnagyobb veszélykor fokozta , és acélozta meg legjobban, most is él kebeleinkben. Ez adja meg a vigasztaló reményt arra, hogy a boldogulásunk elé tornyosuló akadályokat le fogjuk küzdeni és a jövő fejlődés alapjait meg fogjuk szerezni. Budapest, 1904. karácsonykor. Dessewffy Aurél gróf. A tejgazdaság tisztasága közegészségügyi szempontból.*) Irta Anjeszky Aladár dr. állatorvosi főiskolai magántanár. Régi idő óta ismeretes, hogy a tej igen tápláló és könnyen emészthető eledel, amely éppen e jó tulajdonságánál fogva a gyenge gyomrú, beteg ember asztalán is kiváló helyet foglal el és a kis gyermekeknek is egy ideig kizárólagos tápláléka. Ámde bármily becses eledelünk is a tej, nem szabad felednünk, hogy bizonyos körülmények között ártalmunkra is lehet , akkor t. i., ha nem kifogástalan minőségű, hanem bizonyos hibái következtében egészségünkre károsan ható tejet fogyasztunk. *) Mutatvány az Egészség naptár 1905. évfolyamából. (Lásd irodalom.) Szerk. Nem célunk ez alkalommal mind e hibákkal részletesen foglalkozni. Hogy a tejet különféleképen hamisítják és a hozzáadott különböző idegen anyagok emésztési zavarokat okozhatnak, hogy a beteg állat teje a tejet fogyasztókat is megbetegítheti, hogy a fémedényben tartott tej az edény falából esetleg valamely, az egészségre ártalmas fémet vehet magába, mindezek közönségesen ismert dolgok. Éppen azért most tekinteten kívül is hagyjuk őket és a tejnek csupán ama hibáival foglalkozunk, amelyek a tejnek tisztátalan kezelése, a fejőskor való elégtelen tisztaság, az istálló szennyes volta, szóval: a tejgazdaság hiányos tisztasága következtében fenyegetik egészségünket. Miért rendkívül fontos, hogy a tejjel való minden foglalkozást a lehető legszigorúbb tisztasággal végezzük? Azért, mert a tej fölötte kitűnő tenyésztőanyaga, szaporítója különféle apró szervezeteknek, az úgynevezett baktériumoknak. Ha ezek belejutnak a tejbe, ebben a nekik is kedves táplálékban annyira elszaporodhatnak, hogy a tejet megrontják és az egészségre ártalmassá tehetik. Már pedig minél kevesebb a tisztaság az istállóban s a tejjel való mindenféle foglalatosságban, annál több szenny s e szennyel annál több tejrontó baktérium jut a tejbe. Az élelmiszervizsgáló intézetek, midőn a tej jóságát ellenőrzik, tekintettel vannak a tej szennytartalmára is. Ezt a szennyet a hozzátapadt baktériumokon kívül leginkább szőr, hámsejtek és kazeincsomók, sőt trágyarészek is alkotják. Az e tárgyra vonatkozó vizsgálatokból kiderült, hogy amíg a berlini piaci tej szennytartalma literenként átlag 1<>-3 mgr., a müncheni tejé 90 mgr., a drezdaié 60 és a leipzigié 38 mgr., addig a budapesti tejé 27 mgr., vagyis a budapesti tej sokkal szennyesebben kerül forgalomba, mint az említett németországi városok teje. Ez pedig azt bizonyítja, hogy nálunk kevésbbé tisztán kezelik, mint ott s ebben nem szolgálhat nagy vigasztalásunkra az a körülmény, hogy : a hamburgi piaci tej (a melyben 1901-ben literenkint 358 mgr. és 1902-ben 32,1 mgr. szennyet találtak) még a miénknél is tisztátalanabb. Hogy a tejbe jutott baktériumok milyen óriás gyorsasággal szaporodhatnak el ebben az ő életüknek fölötte kedvező élelmiszerben, a következő példák is igazolják. Bujwid professzor vizsgálataiban az a tej, melynek egy köbcentiméterjében a fejés után néhány óra múlva 400.000—700.000 baktérium volt, 24 óra múlva két és fél millió, 36 óra múlva pedig 25 millió baktériumot tartalmazott. Egy másik kísérletben, melyet Freudenreich dr. végzett, abban a tejben, mely kevés idővel a fejés után grammonkint 9000 csirát tartalmazott s amely tej O-on (tehát nem is meleg helyen) tartatott, 2 óra múlva 32 000, 4 óra múlva 40.000, 7 óra múlva 60.000 9 óra mula 120.000 és 25 óra múlva öt millió baktérium jelenlétét lehetett megállapítani. Így magyarázható meg azután, hogy a piaci tejben néha meglepő nagy a baktériumok száma , hogy például Renk dr. a hallei piaci tejben grammonkint 6—30 millió baktériumot talált. (A jó tej — Flagge professzor szerint — grammonkint legfölebb 100,000 baktériumot tartalmazhat.) Hogy a tejben elszaporodott baktériumok milyen változásokat idéznek elő a tejben s hogy azt egészségi szempontból mennyire teszik ártalmassá , attól függ, hogy milyen baktérium fajok szaporodtak el benne. Vannak baktériumok, amelyek a tejet megsavanyítják, mások keserű ízt adnak neki, ismét má