Gazdák Lapja, 1905. január (4. évfolyam, 1-4. szám)

1905-01-06 / 1. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA jan. 6. hullámok dacára is higgadtan mérlegeljük a jövő esélyeit és elbíráljuk, hogy éppen a mezőgaz­daság boldogulása szempontjából küszöbön álló legfontosabb kereskedelmi szerződések tárgyalá­sainak eredményei lehetővé fogják-e tenni hely­zetünk állandó javulását. Mert ha a zavaros politikai viszonyok da­cára képes egy erőteljes alakulni — mint az olasz gazdaközvélemény ki­bervámzáradék eltör­lése tárgyában kialakult — akkor azzal kormá­nyunk kénytelen lesz leszámolni és gazdasági érdekeinket a megkötendő szerződéseknél meg­oltalmazni. Vámháborút erőszakkal nem akarha­­tunk , de inkább maradjunk szerződés nélkül, semhogy oly szerződést kössünk bármely kül­földi állammal, amely neki érdekeink­­ megkáro­sítását szerződés alapján biztosítja. Ezért köve­telnünk kell, amit már évek óta sürgetünk, hogy Szerbiának, Romániának és az Orosz birodalom­nak a mostani szerződéseink felmondassanak. Követelnünk kell, hogy kormányunk tanul gondoskodjék új kiviteli piacok haladékta­meghódí­tására alkalmas kiviteli szervezkedésről, mert ez kárba veszni nem fog, még ha a legjobb keres­kedelmi szerződéseket fogjuk is megköthetni. A vigasztalannak látszó helyzetből a kibon­takozás útját csak erős, egészséges gazdaközvé­­lemény kialakulásában látom. Ha valaha, úgy most van a legnagyobb szükség a gazdatársada­lom minden egyes tagjának egyetértő összetar­tásra, most van szükség, hogy érdekeink meg­­védelmezésére rendelkezésünkre álló társadalmi szerveinket megerősítsük, hogy hatályosan és a siker reményével léphessünk sorompóba. A hagyományos magyar hazaszeretet, mely erőinket mindig a legnagyobb veszélykor fokozta , és acélozta meg legjobban, most is él kebeleink­­­­ben. Ez adja meg a vigasztaló reményt arra, hogy a boldogulásunk elé tornyosuló akadályo­kat le fogjuk küzdeni és a jövő fejlődés alapjait meg fogjuk szerezni. Budapest, 1904. karácsonykor. Dessewffy Aurél gróf. A tejgazdaság tisztasága közegészség­­ügyi szempontból.*) Irta Anjeszky Aladár dr. állatorvosi főiskolai magántanár. Régi idő óta ismeretes, hogy a tej igen tápláló és könnyen emészthető eledel, a­mely éppen e jó tu­lajdonságánál fogva a gyenge gyomrú, beteg ember asztalán is kiváló helyet foglal el és a kis gyerme­keknek is egy ideig kizárólagos tápláléka. Ámde bár­mily becses eledelünk is a tej, nem szabad felednünk, hogy bizonyos körülmények között ártalmunkra is le­het , akkor t. i., ha nem kifogástalan minőségű, ha­nem bizonyos hibái következtében egészségünkre ká­rosan ható tejet fogyasztunk. *) Mutatvány az Egészség naptár 1905. évfolyamából. (Lásd irodalom.) Szerk. Nem célunk ez alkalommal mind e hibákkal rész­letesen foglalkozni. Hogy a tejet különféleképen ha­misítják és a hozzáadott különböző idegen anyagok emésztési zavarokat okozhatnak, hogy a beteg állat teje a tejet fogyasztókat is megbetegítheti, hogy a fémedényben tartott tej az edény falából esetleg va­lamely, az egészségre ártalmas fémet vehet magába, mindezek közönségesen ismert dolgok. Éppen azért most tekinteten kívül is hagyjuk őket és a tejnek csupán ama hibáival foglalkozunk, a­melyek a tejnek tisztátalan kezelése, a fejőskor való elégtelen tiszta­ság, az istálló szennyes volta, szóval: a tejgazdaság hiányos tisztasága következtében fenyegetik egészsé­günket. Miért rendkívül fontos, hogy a tejjel való min­den foglalkozást a lehető legszigorúbb tisztasággal végezzük? Azért, mert a tej fölötte kitűnő tenyésztő­anyaga, szaporítója különféle apró szervezeteknek, az úgynevezett baktériumoknak. Ha ezek belejutnak a tejbe, ebben a nekik is kedves táplálékban an­nyira elszaporodhatnak, hogy a tejet megrontják és az egész­ségre ártalmassá tehetik. Már pedig minél kevesebb a tisztaság az istállóban s a tejjel való mindenféle fog­lalatosságban, annál több szenny s e szennyel annál több tejrontó baktérium jut a tejbe. Az élelmiszer­vizsgáló intézetek, midőn a tej jóságát ellenőrzik, te­kintettel vannak a tej szennytartalmára is. Ezt a szennyet a hozzátapadt baktériumokon kívül leginkább­­ szőr, hámsejtek és kazeincsomók, sőt trágyarészek is alkotják. Az e tárgyra vonatkozó vizsgálatokból kide­­­­rült, hogy a­míg a berlini piaci tej szenny­tartalma literenként átlag 1<>-3 mgr., a müncheni tejé 9­0 mgr., a drezdaié 6­0 és a leipzigié 3­8 mgr., addig a buda­­­­pesti tejé 27 mgr., vagyis a budapesti tej sokkal­­ szennyesebben kerül forgalomba, mint az említett né­metországi városok teje. Ez pedig azt bizonyítja, hogy­­ nálunk kevésbbé tisztán kezelik, mint ott s ebben nem szolgálhat nagy vigasztalásunkra az a körülmény, hogy : a hamburgi piaci tej (a melyben 1901-ben literenkint 35­8 mgr. és 1902-ben 32,1 mgr. szennyet találtak) még a miénknél is tisztátalanabb. Hogy a tejbe jutott baktériumok milyen óriás gyorsasággal szaporodhatnak el ebben az ő életüknek fölötte kedvező élelmiszerben, a következő példák is igazolják. Bujwid professzor vizsgálataiban az a tej, melynek egy köbcentiméterjében a fejés után néhány óra­ múlva 400.000—700.000 baktérium volt, 24 óra múlva két és fél millió, 36 óra múlva pedig 25 millió baktériumot tartalmazott. Egy másik kísérletben, melyet Freudenreich dr. végzett, abban a tejben, mely kevés idővel a fejés után grammonkint 9000 csirát tartalmazott s a­mely tej O-on (tehát nem is meleg helyen) tartatott, 2 óra múlva 32­ 000, 4 óra múlva 40.000, 7 óra múlva 60.000 9 óra mula 120.000 és 25 óra múlva öt millió bakté­rium jelenlétét lehetett megállapítani. Így magyaráz­ható meg azután, hogy a piaci tejben néha meglepő nagy a baktériumok száma , hogy például Renk dr. a hallei piaci tejben grammonkint 6—30 millió bak­tériumot talált. (A jó tej — Flagge professzor sze­rint — grammonkint legfölebb 100,000 baktériumot tartalmazhat.) Hogy a tejben elszaporodott baktériumok milyen változásokat idéznek elő a tejben s hogy azt egész­ségi szempontból mennyire teszik ártalmassá , attól függ, hogy milyen baktérium fajok szaporodtak el benne. Vannak baktériumok, a­melyek a tejet meg­­savanyítják, mások keserű ízt adnak neki, ismét má­

Next