Gazdák Lapja, 1905. szeptember (4. évfolyam, 35-37. szám)
1905-09-01 / 35. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szeptemberi számban vesznek részt s azt mentül nagyobb érdeklődéssel kisérik, aminek előmozdítása körül számítok pedig a kis emberekkel is állandó közvetlen érintkezésben levő tanító és tanítónői kar buzgalmára. Kérésem ennélfogva oda irányul, szíveskedjék e kiállítást a saját részéről is meleg érdeklődéssel kísérni s odahatni, hogy környezetéből a kiállításon mentül számosabban részt vegyenek s azt mentül számosabban felkeressék. Akik érdeklődését pedig ily formán felkelteni sikerült, azok neveit szíveskedjék a kiállítás rendező-bizottságával közölni, lentő lapok küldendők legyenek,hogy nekik bejem csatolt bejelentő lap részletesebb felvilágosítást ad, de ha mégis közelebbi tájékozásra szükség lenne, azzal a kiállítási iroda megkeresésre haladéktalanul szolgál. Az a számtalan előny, amit a kiállítás nyújt, bizonyára busásan fedezni fogja azt a csekély fáradságot és költséget, melyet e kiállításon való részvétel okoz. A tanító urak és tanítónők fáradságát pedig jutalmazni fogja az a büszke tudat, hogy hazánk arra leginkább rászorult osztályának helyzetén jelentékeny lépéssel előmozdítani segítettek. A mi hazafias tanítói és tanítónői karunk buzgalma részint számuknál, részint a kis emberekkel való állandó érintkezéseknél fogva oly hatalmas tényező egy ily mozgalom sikerre vezetése körül, hogy csekély érdeklődés mellett a siker felől előre meg lehetünk győződve. — Fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítását. Szatmár, 1905. augusztus 30. Bodnár György, kir. tanfelügyelő, előtt a vetőmagnak valót válasszuk ki és azt úgy alak, mint súly, mint nagyság szerint is a legtisztább állapotba hozzuk. A vetőmag tisztításánál sem időt, sem pénzt, sem munkát ne sajnáljunk, mert az bizton megtérül a jobb, nagyobb, szóval megfelelőbb terméseredményekben. A gabona tisztítására ma már tökéletes és jó terménytisztító gépeink vannak, melyeknek helyes megválasztásával képesek vagyunk a vetőmagot megfelelő módon előállítani. A vetőmagnak való gabona tisztítása után, válasszuk ki a piacra valót. A gabona minél jobb és tökéletesebb tisztítását az eladásra szánt magnál és úgy, mint az eröltetésre fordítandónál is, mindenkor figyelembe kell venni és arra nagy gondot kell fordítani. A rozs műtrágyázása. Ha a széles körben termelt rozstermés eredményeit figyelemmel kísérjük, igen sok esetben azt tapasztaljuk, hogy azok meglehetős csekélyek és ép hogy kifizetik a termelési költséget. A rozstermés átlagait növelni kell! A mesterséges trágyák közül mind a három legfontosabb tápanyagot tartalmazókat, u. m. foszfor, káli és nitrogén tartalmunkat eredménnyel alkalmazhatjuk, annál is inkább, mert a homoktalajok rendesen mindhárom tápanyag pótlását meg is hálálják. A rozs alá, mint korán érő gabonaféle alá, a mesterséges trágyaféléknek együttes alkalmazása igenis tekintetbe jöhet, mert az a szárazságtól kevesebbet szenved, mint a későbben lekerülő gabonafélék. A foszfor, káli és nitrogén trágyák alkalmazásával nemcsak terméstöbbletet érhetünk el, de a minőséget is javíthatjuk. A műtrágyák alkalmazásával a rozsnak úgy a szem termését, mint szalmatermését is körülbelül egyenlő arányban fokozhatjuk. A minőségre gyakorolt befolyása a műtrágyáknak a rozs nagyobb hektoliter súlyában nyilatkozik meg, mert a trágyázott a trágyázatlannal szemben majdnem minden egyes esetben nagyobb lesz 1—2 kgm mal. Azonkívül a rozs érését is sietteti ,a műtrágyázás, amit szintén figyelembe kell venni. És ami a fődolog, hogy a műtrágyák alkalmazása kifizeti magát, amint azt a növénytermelési kísérleti állomás eredményei is igazolták. Irodalom: A gabona tisztításáról. A cséplés után a gabona igen sok esetben nem jut olyan tisztán ki a gépből, hogy azt egyenesen őröltetni lehetne, piacra vinni, vagy pláne vetőmagnak lehetne használni. A gabonát a benne levő por, gyommagvak, törött szem és más egyéb kisebb-nagyobb tisztátalanságoktól meg kell tisztítani. Különösen nagy gondott kell arra fordítani akkor, ha vetőmagot készítünk elő. A vetőmagnak mindenkor a legjobb, legszebb és legegészségesebb magvakat kell kiválasztani. Hiába készíti elő a talajt megfelelően a gazda, hiába a legmegfelelőbb módon a műtrágyákat alkalmazza, ha tisztátalan vetőmagot vet abba a talajba. A gabona tisztításánál ép úgy, mint más egyéb termények tisztisztításánál mindig arra törekedjünk, hogy mindenek közgazdasági irodalmunk fejlődése. Kormos Alfréd, a „Magyar Pénzügy“ és a „Magyar Kereskedők Lapja“ szerkesztője, akinek a közgazdasági és pénzügyi szakirodalom terén kifejtett munkássága és az ország kereskedelme és ipara javára szolgáló, 25 éves hírlapírói tevékenysége lapunk olvasói előtt sem lehet ismeretlen, most „Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója és illetéke“ címmel hézagot pótló gyakorlati kézikönyvet rendez sajtó alá. Tekintettel a a munka szükséges voltára és arra, hogy Kormos Alfréd a magyar pénzintézetek és részvénytársaságok, gazdálkodók szives figyelmükbe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, ujTM dúsan felszereltem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikekkel és igy legkényelmesebben, teljes bizalommal együtt fedezhető a szükséglet. B ifju i «orpi ííz QFP- fűszer- és csemege-üzlet pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel l u 1niuc. n Jui. oc. rzatmár, Deák-tér 17. sz.«sg Seltsxy gyári »agy raktár!