Gazdák Lapja, 1905. november (4. évfolyam, 44-47. szám)

1905-11-03 / 44. szám

2-ik oldal GAZDAK LAPJA november 3. Gyakorlati szempontból egyáltalán csak két rend­szerről lehet szó ; az egyik a régi rendszerű mele­gített levegővel való keltetés, a másik az újabb rendszerű melegített szilárd testekkel való keltetés. Tehát a két rendszer röviden mint j­é­g­k­e­l­­tető és vízkeltető külömbözik egymástól. Hogy a légkeltetőknél a tojást kikeltendő levegő direkte vagy vizes üst segélyével vagy más hasonló módon bevittetik, hogy a fűtés villany, légszesz vagy­­ petróleum segélyével történik, az nem változtat a lég­fűtés rendszerén semmit. Ez az ősrégi, már 4000 év óta szokásos, az egyptomiak és kínaiaknál legprimití­vebb formájában még ma is alkalmazásban levő rend­szer lehetővé teszi a konstrukció bizonyos egyszerű­ségét. Nem követel mást, mint a vízszintesen fekvő to­jásokra 33—34 ° C-ra hevített levegőnek felülről való hozzávezetését. Ez részben az által éretik el, hogy a tojások feletti levegőréteg egy, a tojások felett alkalma­zott sütőkamra hőkisugárzása, vagy forralt víztartó, avagy csőrendszer által lesz hevítve, vagy egy a tojá­sokra ereszkedő légáramlattal, melynek melegítése kályha, lámpa vagy villany által történik. A szilárd testekkel való keltetés­­ rendszere ettől lényegesen külömbözik annyiban, hogy a melegség egy a tojásokon nyugvó test által, azok felső részének kis helyére vezettetik és a keltetésnek az a módja a ter­mészet adta törvénynek inkább megfelel, mint a lég­keltetés. Itt meg kell jegyezni, hogy vannak szakemberek, a­kik a már mindenütt célszerűnek elismert felülről való hevítést nem tartják a tulajdonképeni keltetési eredmény feltételének. Szerintem azonban bármely természeti folyamat utánzásánál mindig annak legtökéletesebb formáját kell mintául vennünk. Szükségszerű­leg tehát a keltető tojásoknak felül­ről való hevítését kell, úgy mint eddig is, jobbnak és helyesebbnek tekinteni, annál is inkább, mert ezt a­­ tojás belső szerkezete is megkívánja. Mindenek előtt már a kikeltetlen tojás székében a képzősárga és tápsárga között mutatkozó éles ha­tárolás súlypontját a tápsárga csomója képezi, úgy, hogy a székperipherián a képzősárgát körülövező ka­nális torkolatánál nyugvó csirahólyagocskát a tojás bármely fekvésénél egyensúlyban tartja. Azonkívül a tojás székének azon tulajdonságánál fogva, mivel faj­lagosan könnyebb, mint a fehérnye, azon igyekezete van, hogy a tojás bármely fekvésénél a tojáshal felül lévő oldalához közeledjék. Hogy a tojás lényeges al­kotórészeinek ilynemű rendelkezése egy elérendő cél alapját képezi, ezt nem lehet kétségbe vonni és az embryó fejlődésének tana ahhoz a következtetéshez vezet, hogy első­sorban a csirahólyagocska és az eb­ből képződő embryó az, a­melynek életkeltő és élet­­fenntartó melegét — természetben a tojásokon nyugvó anyai test — nyújtja. Minthogy továbbá a madár­­embryónak nem az anyai szervezet nyújtja a képző éltető anyagokat, mint pl. az emlős állatoknál, ennél­fogva mindezen anyagoknak a tojásban magában kell lenniök. Ezekben a tojás csírasejtjében létező képző és éltető anyagok 75 °/o-át a víz képezi, minden oldalról megközelítőleg egyformán melegíttetik, ettől a fokozott elpárolgás következtében több víz lesz elvonva, mint a természetes keltetésnél, hol a tojás felületének csak körülbelül egy harmadrésze lesz he­vítve. Ebből következik azután az a körülmény, hogy a légkeltető gépeknél —­ tehát a tojások megközelítő­leg egyforma melegítésénél — a túl gyors kipárolgás, illetőleg a tojások kiszáradásának meggátlására, a to­jások m­egnedvesítésének szüksége mutatkozik. Ezen kisegítő eszköz elégtelenségét jövő fejeze­tünkben fogjuk kimutatni. Mahler Károly: A rézműtrágyázás utóhatásáról. A műtrágyák alkalmazásának ellenségei felhoz­zák a műtrágyák elle­n azt, hogy azoknak az alkal­mazása nem fizeti ki magát, mert hatásuk legfeljebb egy évre terjed ki és azoktól a következő években egyáltalán semmi hatást nem várhatunk. Ezt ilyen alakban elfogadni nem lehet, mert a műtrágyák legtöbbjének hatása nem egy, hanem több évre terjed, mert azt az ez irányban végzett kísérle­tek fényesen igazolták és igazolják is, hogy a műtrágyák legtöbbjének az utóhatása a második és harmadik év­ben is tapasztalható, még­pedig nemcsak a termés mennyiségében, hanem a növény fejlődésében és a ter­més minőségében. Ezen utóhatás úgy a szántóföldi termelésben ré­szesített kultúrnövényeknél, mint a réteknél is szokott mutatkozni. A réteken végrehajtott réttrágyázási kí­sérletek ugyanis azt bizonyítják, hogy azoknak a ré­teknek a lengéshozama nemcsak az első évben múlta felül a nemtrágyázott rétek terméseredményét, hanem kihatásuk volt a második, sőt harmadik év termésmen­­­nyiségére is. A műtrágyázott réteknél tapasztalták azt, hogy nemcsak a széna­termés volt nagyobb, de a sarjúter­­més is biztosabb volt, sőt olyan helyeken, a­hol a műtrágyázás előtt sarjut csak elvétve tudtak ka­szálni, a műtrágyázás után rendesen le tudtak megfe­lelő mennyiségű sarjut is takarítani. A rétek növényzetére a műtrágya szintén gya­korol h­atást. Gyakorlati tény és tapasztalat az, hogy a műtrágyázott rétek növényzete előnyösen megválto­zik. A rét növényzetének eme megváltozása abban áll, hogy a rét értéktelen növényei, savanyú füvei eltűn­nek és helyüket az értékesebb fűfélék és herefélék foglalják el; ezt pedig a műtrágyák által a rétek nö­vényzetének minőségére gyakorolt jótékony hatásnak kell betudni. A műtrágyák elősegítette fejlődéssel kapcsolato­san tapasztalható az is, hogy az ilyen rétekről leke­rült takarmányt az állatok szívesebben és kevesebb szék nélkül is eszik. A műtrágyáknak az utóhatását tehát a réteknél fentebbiek elmondása után el kell ismernünk. A gyümölcsök csomagolásáról. Nálunk is kezdik már méltányolni ama fontos szerepet, amit a gyümölcsök czélszerű és mutatós cso­magolása játszik a kereskedelemben. Eltekintve ezen Világos tehát, hogy azon esetben, mikor a tojás A t. gazdálkodók szives figyelmükbe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszerel­tem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikekkel és igy legkényelmesebben, teljes bizalom­mal együtt fedezhető a szükséglet. B. i ff 1/ I M­B­E­R I ff 7 Q­F­F fűszer- és csemege-üzlet­­pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel l­uc.ii J U «- v. C­r Szatmár, Deák-tér 17. sz. iggT Kékkő silma (réagian­e) iöö kgr, 64 kor. 'IBQ

Next