Gazdák Lapja, 1906. április (5. évfolyam, 14-17. szám)

1906-04-06 / 14. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA Zord idők: Itt van egyik tátongó sebünk, melyet ha nem gyógyítunk, menthetetlenül elvérzünk rajta! Itt van bajaink egyik kiapadhatatlan forrása, melyet ha ideje korán be nem tömünk, egy irtózatos gazdasági válságnak áradata sodor el bennünket. Ismerjük, látjuk bajaink eredetét, és mégis ! — mintha átok súlya nehezedne reánk, — öl­be tett kezekkel várjuk az idők jobbrafordulását, bízva a magyarok Istenében, a­ki nem hagy­hatja el az ő népét! Nézünk tétova a körülöt­tünk sötétlő éjbe s csöndes türelemmel mondo­gatjuk: megvirrad még valaha! bizonyára meg ; csak későn ne találjon pirkadni hajnalunk, mi­kor álomkórságból elernyedt karjaink képtele­nek lesznek a munkára már. És mire várunk hát? Csodára, mely rög­tön megnyitja számunkra a földi paradicsom ajtait ? Elmúltak a csodák! Azaz hogy még­sem : naponkint ismétlődnek azok és pedig tömege­sen ott, a­hol az emberi értelem és akarat szívós munkával teremti számunkra millió vál­tozatban az élet minél szebb és kényelmesebb eltöltésére az eszközöket. Hejh ! de mily messze vagyunk mi e bol­dog tájaktól! nem annyira a külvilágban, ha­nem bent lelkivilágunkban, a­hol a messze vi­dékek kulturtermékei nem gördülnek elénk fé­nyes sínpárokon, hanem a­hol magunknak kell fáradságos, de gyönyörködtető munkával meg­szereznünk azokat. Lelki világunk az, mely elválaszt bennünket ama csodatermő másik vi­lágból, a­hol már az emberek annyira előreha­ladtak, hogy megérteni és értékelni tudják e szót: munka ! Nálunk még csak egyesek agyá­ban dereng homályos fogalma e szónak; keve­sen talán értik is; értékelni tudja talán — egy­néhány. Embertársaink és magunk javára fordított munka, hogy az földi boldogságunkat rejti magában ? minek magyarázni ? a­ki nem érzi, nem érti ; a­ki nem érti, nem hiszi. De eljön ennek is az ideje, de csak akkor, ha befogadá­sára lelkünket előkészítettük. Erre szenteljük mi is magunkat. Eljön, mert el kell jönnie an­nak az időnek, mikor álomkórságunkból öntu­datra ébredünk s újra kezünkbe vesszük az elszakgatott kötelékeket fáradságos munkaáron ápril. 6. is, belátva azt, hogy m­ig szivünket a népével s vele együtt magunkat véráztatta régeinkhez újból oda nem kötözzük, jólét, boldogság nem fakad számunkra sem csonthalmos harcmeze­inken ! A baromfi tenyésztés, az ipari növény­termesztés és ezzel kapcsolatban a mező­gazdaság szolgálatában. III. A német piacokon a nálunk nagy garral első­rangúnak hirdetett sárga héjú tojás és fehér csőrű­, bőrű és lábú baromfi keresése ismeretlen fogalom. Sőt, hogy ezt előttük, a hazánkban keletkezett orping­­ton láz miatt, üzleti érdekből hangoztattuk, még ki is nevettek bennünket és rögtön az orrunk alá dör­zsölték ám, hogy a franciák kiváló finom husu Hou­­danja s az angoloknak a legjobb husu Dorking tyúkja is fehér héjú tojást tojik, hozzá még szép nagyokat és igy súlyra nézve is kiadókat; hát ez nem első rangú tojás nekünk ? Íme a nálunk nagy garral eről­tetett eszmék a fő fogyasztó piacunkon hogy töret­nek pozdorjává. Tojásainkat a németek mint piaci árut szeretik, de nem azért mert sárga héjú tojás is van már esetleg közte, hanem azért, mert az ottani piacra a bécsi tojásbörze utján már osztályozva ke­rülnek, míg az orosz tojás ára apró, osztályozásán és selejtes és ennek folytán sok közte a romlott is. Mi­vel pedig nekünk mint tudjuk, még a mostani váza mellett is a német piac lesz a legjobb kiviteli piacunk, azért felesleges olyannal lármáznunk, amit a fogyasztó piacunk tőlünk nem kiván, mert ezt mi reá nem ok­­trojá­lhatjuk. Szedjük most már össze sátorfánkat a városok piaci szemle­útjaiból,­­ de mielőtt Hamburgban ha­jóra szállnánk, nézzünk még szét néhány faluban és telepen is, ahol a korai, úgynevezett hamburgi csibe nevelését és hizlalását űzik, hogy hát voltaképen minő is az, amelyből német sógorok oly szép pénzt tudnak a tavasz folyamán keresni. Okulva azonban a többi német telepeken és falvakban szerzett tapaszta­latokból, hogy bir német sógorok féltékenyen őrzik tenyésztési és nevelési rendszerük titkait, és bennünk ajánló leveleink dacára mindenütt konkurrenseket lát­tak csak, és ezért alig lehetett belőlük némi reális tapasztalatokat kihúzni, ez okból itt már a sógoron kifogva, cselhez fordultunk és vevőként léptünk fel, így azután a tulajdonos már bőbeszédű lett és fel­tárta telepei előnyeit, etetési és nevelési rendszerét és egyes dolgokat velünk gyakorlati módon is meg­ismertetett. A hamburgi korai csibéket falvakban a falusi gazdáknál és a telepeken is egyes vidékeken kender­magos szinü tollas lábú mechelni tyúktól, — egyes vidé­keken pedig p. o. Harburg és Hitzfeld vidékén a fő-Állami és egyesületi aranyéremmel kitüntetett törzsektől származó fehér orpingtonoktól, to­vábbá kiváló finom hasú elsőrendű fehér aylesburgi kacsáktól keltető tojások darabonkint 1 kor., valamint Vesz­prémben, Budapesten, Pancsován és Belgrádban első dijakkal kitüntetett kendermagos Plimutok keltető tojásai darabonként 50 fillérért kaphatók. — Fajtisztaságért jót-állás. — Vitkay Im­réné Budapest, III. ker. Vihar-utca Korócky-villa.— Félvér orpington tojás darabonként 60 fillér 364 10—6. kaphatók részletfizetésre WERTHERIR LIPQTNÁL Szatmáron. Legjobb varrógépek Kazinci-utca 17. sz. a Zárdával szemben.

Next