Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9-13. szám)
1907-03-01 / 9. szám
2-ik oldal. GAZDAK LAPJA üdvözöljük a gyors lépésekkel haladó mezőgazdasági kamarai intézményt, ha aggodalmunk alaptalan, s a kamarák alatt a megyénként létesitendő szervezeteket érthetjük. március 1. Egy város a kartelek ellen. A pozsonyi fűszerkereskedők egyesülete a cukorkartel ellen foglalt állást és felkérte a városi törvényhatósági bizottságot, hogy felirati uton keressen orvoslást a kormánynál és az országgyűlésnél. E mozgalomnak sikere is volt s Pozsony város közönsége feliratot intézett a magyar kormányhoz és a parlamenthez. A felirat kifejti, hogy általános a panasz a fogyasztók és kereskedők részéről egyaránt, nemcsak amiatt, hogy általában a jelenlegi cukorárak a mostani közgazdasági viszonyok között aránytalanul magasak, hanem különösen amiatt is, ami egyúttal több és több indokolt okot adt a panaszra, hogy a szomszédos Ausztriában jóval olcsóbb a cukor, mint nálunk. Ebből a hazai kereskedőkre nézve az a visszás helyzet áll elő, hogy a fogyasztó közönség könnyen arra a nézetre hajlik, hogy a mi piacunkon a cukrot a kereskedelem drágítja meg, holott a közvetítő kereskedelemnek semmi része sincsen a cukorárak között fennállló különbség előidézésében. A felirat a következő kéréssel fordul a törvényhozáshoz, illetve kormányhoz: A cukorártaxe elv végleg töröltessék el. Intézkedjék a törvényhozás, hogy a cukorgyárosok által kötött, a fogyasztókra káros kartelek megszüntessenek, s ilyenek a jövőben való megkötése egyszer s mindenkorra lehetetlenné tétessék. A kormányt fölhívni addig is, míg törvényhozásilag intézkedés történik: a rendelkezésre álló minden eszközzel tegye lehetetlenné az ország cukorrépatermelőinek és cukorfogyasztóinak a cukorgyárosok részéről való kizsákmányolását. Tekintettel arra, hogy a brüsszeli egyezmény folytán a magyar kincstár megtakarítja a cukorkiviteli jutalékokat, hazai cukoripar és a vele kapcsolatos cukorrépa termelés és ezeknek nagyobb fellendülése érdekében a cukortermelési adó leszállíttassék. A feliratot pártolás céljából Pozsony városa az összes törvényhatóságoknak megküldötte. Pozsony város törvényhatósága legközelebb a gyújtógyárak kartelje és a rongykartel ellen is állást fog foglalni. A sör árpa termelésről. A gazdák folytonos panasz helyett sokat segíthetnének magukon, ha arra törekednének, hogy szakértelem és lelkes kezeléssel olyan, terményeket vigyenek a piacra, melyért többet fizetnek, így vagyunk az árpa termeléssel. Addig, amíg a rendes takarmány célra termelt árpa métermázsájáért alig kapnak átlag 12 koronát addig a sörárpát 20 koronával is értékesíteni lehet. Pedig akkor, hogy sörárpát termelhessünk, kevésbbé tényező a talaj és időjárás, mint a gazda szakértelme és jóakarata. Mindenesetre befolyással vannak azok is, mert nem tanácsolhatnánk a sörárpa termelést ott, ahol a talaj ehhez szükséges kellő megmunkálásra alkalmatlan, vagy ahol gyakori esők és ködök szoktak lenni. Legfontosabb azonban a talaj helyes megmunkálása, az aratás idejének helyes megválasztása s a termény kezelése. A régi jó világ. A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. Emeljünk le a vén idő hátáról vagy 300 évet nézzünk körül, milyen volt nálunk akkor a gazdasági élet. Az bizony nem volt valami gyönyörű. Országszerte hol török, hol német csapatok portyáztak és sokszor elharácsolták a magyar gazda minden jószágát, minden termését. Ha csak ezeket vitték volna el! De Karaffának, a császár megbízottjának mészárlásai s ordosokként dühöngő német zsoldosai nemességünknek szine-virágát is pusztították paraszt népünkkel együtt. A jó magyar nép úgy megfogyott, hogy vagy kétezer falu pusztává sülyedt le; a munkás kéz megfogytával a dúsan termő magyar alföld meddővé lett, és egyik ínséges esztendő a másikat követte. Elsorolhatnék itt azt a sokféle szorgalmat és legalább 15 fajta adót, melylyel a földmíves népet nyúzták; elmondhatnók, mint loptak a német és cseh hivatalnokok (sokszor a magyarok is) a koldustarisznyából is; a tetejébe pedig elmesélhetnők azt a rémséges boszorkányhistóriát, hogy az egyik ínséges esztendőben Torna vármegyében az éhezők emberhúst ettek, amiből aztán Európaszerte az a hír terjedt el rólunk, hogy kannibálok vagyunk. Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszHSzSH gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidő szerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztításhoz berendezett különleges gépeket, szerelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról sziveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmárjegyi Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim : Kalmár-rostagyár. Nagyon sok embernek a vágya és reménysége annak a kornak visszaidézése körül forog, melyet általánosságban „régi jó világnak“ szoktunk nevezni. Kivált az öregek hozakodnak vele elő, hogy az ő fiatal korukban, hej, más volt a világ képe, szebb is, jobb is, meg boldogabb is volt az élet. A sorsüldözte ember élte alkonyatán rendesen azzal csitítja el elégedetlenségét, hogy el-elábrándozik a múltról s annak képét rózsás színekben jeleníti meg lelki szemei előtt. A magyar gazda a mai nyomasztó viszonyok közt bizony sokszor visszaábrándozza a múltat s azt gyönyörűségesen kifestve képzeletében, fölkiált a költővel : „Nem úgy van már, mint volt régen.“ Mi is visszaszállunk a letűnt századokba, hogy bemutassunk olvasóinknak néhány érdekes képet a régi magyar gazdaéletből, a sokszor visszasírt régi jó világból.