Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31-35. szám)

1907-08-02 / 31. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA augusztus 2. A munkások gazdasági és poli­tikai harca. A legutóbbi 5—6 esztendő különös módon ked­vezett a szocialista izgatók munkájának. Az időjárás ennyi idő óta nem kedvezett egyszer sem a földmű­velésnek, már­pedig egy olyan ország, mint amilyen a mi hazánk, amelynek legfontosabb létalapját a mező­­gazdaság képezi, hamar megérzi a kedvezőtlen időjá­rás hátrányait. Ez esztendők folyamán annyira meg­drágult az élelem és evvel olyannira fokozódott az elégedetlenség azok között, akiknek nem adatott az a belátás, mel­lyel e változások tulajdonképeni okát fel­fedezhették volna, hogy ez elemek igen alkalmas tala­jává váltak a szocialista agitációk megtévesztő mun­kájának. S mióta a szocialista párt felszívta magába az elégedetlenkedőket, azóta szünet nélkül való csata szinterévé változott az ország. Sztrájk sztrájkot ért. És e sztrájkok mindegyikét oly célzattal szervezték, hogy a munkásosztályt így mentsék ki abból a sanyarú helyzetből, amelybe a megváltozott viszonyokkal ju­tott. S mit törődtek a sztrájkszervezők, — akik abból busás hasznot láttak, — mit törődtek és mit törődnek még ma is azon bebizonyosodott tén­nyel, hogy a sztrájk nemcsak hogy nem javította, de határozottan nehe­zebbé tette a munkásság helyzetét. Mert hiszen na­gyon természetes dolog az, hogy amikor kétszeresére csigázzák fel például a munkás fizetését, akkor a munkaadó is kénytelen két olyan áron adni el áruját. Ez a megdrágulás minden téren bekövetkezett. Nálunk tehát a munkás megélhetés megnehezebbülését jelen­tették a megindult munkásmozgalmak, míg más orszá­gokban minden ilyen ténykedésből a munkásosztály jobbléte fakadt. Ez igazság kapcsán nem érdektelen megismer­kedni azokkal az okokkal, melyek miatt két azonos irányban haladó törekvés ily ellentétes eredményhez vezetet. Sok okot lehet itt felsorolni. A helyes gon­dolkozás mindjárt oda vezet bennünket, hogy itt a küzdő tömegekben volt a különbség. Tehetségtelen, önző, a munkásság kívánalmairól tájékozatlan, a célhoz vezető eszközök megválogatá­­sában járatlan elemek vezetik a munkásmozgalmakat, de azért el nem felejtik, el nem mulasztják azt az ön­csinálta jogot érvényesíteni, melynél fogva minden munkást a maguk táborába kötnek. Látjuk ezt különösen a mezőgazdasági munkások között helyenkint kiütött sztrájkoknál, hol az izgatta fel hangzatos, könnyelmű frázisokkal a jó, becsületes arató munkást, aki úgyszólván aratni sem látott, aki a búzát a rozstól megkülönböztetni sem tudja, nemhogy ismerné a mezőgazdasági mukás viszonyait, annak baját, keser­vét. Hej pedig nem jó a gyufával játszani, mert kön­­­nyen meggyűl, s akkor pusztít, rombol s megemészt mindent, mi útjában áll. De természetesen azok a lelketlen vezetők vagy nem akarják, vagy ami való­színűbb, nem képesek felfogni, hogy mily helyrehoz­­hatlan hibát követnek el akkor, amikor a becsületes magyar parasztot kiforgatják annyira, hogy még nem­zetiségét is megtagadja. Belátja ennek káros voltát a munkás, de rendszerint már késő, akkorra már meg­­hasonlott földes­urával, önmagával, családjával, sőt mi több, igen gyakran szülőhazájával is s fejével megy, rohan a falnak. Mindennek oka a szakszervezetekben rejlik, mely nálunk a munkások minden rétegét maga köré gyűjti. Mily másként alakultak a viszonyok külföldön ! A külföldi munkás nem rohant vakon és meggondo­latlanul az után, aki feléje vörös kendőt lobogtatott. Ez azt eredményezte, hogy a munkásság öntudatosan választotta meg azt az utat, a­melyen előnyeit kereste. S itt még az sem veszedelem, ha a szocialista tábort gyarapítja a munkás. Nem veszedelem egyrészt azért, mert ott a mun­kásság egyetemessége és nem az egyének irányítják a párt tevékenységét, másrészt pedig azért nem, mert a mozgalom tisztán társadalmi jellegű és erősen nem­zeti alapon nyugszik. És a külföldön mindjobban ki­domborodik a munkásmozgalmak társadalmi jellege, ami a politikai vonatkozások háttérbe szorítását ered­ményezi. És ez helyes irányzat, sőt akkor sem mon­dunk valótlant, ha azt állítjuk, hogy a munkásérdekek diadalának oka legnagyobbrészt ebben az irányzatban rejlik. És ezt megérteni is könnyű. A létért való küz­delem tisztán csak társadalmi mozgalom. Mi köze le­het ennek a politikához?! Hiszen a politikának soha sem szabad osztályérdekeket szolgálni, — már­pe­dig a munkáskívánságok teljesülése, amelyet idehaza nálunk hangoztat a szocialisták pártja, akárhogy csűr­­jük-csavarjuk is a dolgot, osztályérdek. Ennek külön, a politika színteréről távol álló helyeken, magában a nép tömegében kell a megvalósulását keresni. Külföldön is vannak szakszervezetek, de men­­nyire elütő ezeknek minden működése a hazaiaktól! A külföldi nem politizál, nem izgat, nem szítja az osztálygyűlöletet, nem akar irányítója és megakadá­­lyozója lenni a nemzeti törekvések politikájának, mert tiszta tudat alakjában él közöttük az, hogy a politikai izgatás csak elégedetlenséget okoz és ellenséggé teszi a munkást és munkaadót, akik pedig nagyon is egy­másra vannak utalva. Az angol szakszervezet egy munkásügyi hivatal számba mehet. Ez­ a hivatal épp úgy kiszámítja minden intézmény jöve­delmét és kiadá­sait, akár a tulajdonos és abból tárgyilagosan ítélve szabja meg a munkabér nagyságát, amelyett a munka­adó rendszerint el is fogad. És békés egyetértés nyo­mán közelebb jutnak egymáshoz. Kezdik egyenlő mér­tékben érezni, hogy egymásra vannak utalva és hogy érdekeik azonosak. A legelső lépés ehhez a kibékülés­hez az volt, amikor a munkásság leszokott azon jog­talan jelszó használatáról, mely a „Le a vagyonos osztál­lyal!“ céltalan kiabálások között hátráltatta a munkások helyzetének megjavulását. S ez az irányzat az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezete és legolcsóbb. jfllMett pzttasapatt ttu­pioznemlett­eSZl­070l| eredeti Kalmár-rostáK. Uu is heremagtisztító­gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidő szerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztításhoz berendezett különleges gépe­ket, szerelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre­­ azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci­ utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám: 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.

Next