Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36-39. szám)

1907-09-06 / 36. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szeptember 6. közönségünk körében nem lett általánossá, tel­jes virágzásnak indul. Folyó hó 3-án és 4-én a gazdakongres­­­szus következett, melynek első napján mindjárt két főtárgya volt: a börzereform és a mező­­gazdasági érdekképviselet. A kongresszus fon­tossága már abból is kitűnik, hogy azon meg­jelent Darányi Ignác m. kir. földmivelésügyi miniszter és Mezőssy Béla államtitkár is. A börzereform terén különösen a gaboná­ban űzött fedezetlen határidőüzlet eltörlésére irányult a gazdák törekvése. A mezőgazdasági érdekképviselet tárgyá­ban, melyben egyesületünk még múlt évben körvonalazta állásfoglalását s már akkor hatá­rozottan kimondotta, hogy az érdekképviseletek létesítését csakis a meglevő vármegyei gazda­sági egyesületek működési és hatáskörének ki­­terjesztésével tartja célhoz vezetőnek, nagy vita merült fel, s abból, hogy ebben a kong­resszus nem döntött, hanem azt határozta, hogy a Gazdasági Egyesületek véleménye a földmi­velésügyi minisztériumhoz felterjesztessék azt látjuk, hogy az OMGE­-nek a nagykiterjedésű kamarák iránti javaslata a kongresszuson sza­vazás esetén kisebbségben maradt volna. Állat-kiállitás. Vasárnap reggel nyílt meg a f. hó 9-ig lát­ható állat-kiállitás. Az ezredévi kiállítás óta ily nagy­szabású állatkiállitás nem volt az ország­ban, minőség tekintetében pedig a most be­mutatott anyag, messze fölülmuja még az ez­redéves állatkiállítás anyagát is. Általános a vélemény, hogy a kiállítás a magyar állatte­nyésztésnek oly mérvű fejlődéséről tanúskodik, mely fényesen igazolja gazdáink érzékét az iránt s egyszersmind a legközvetlenebb tanú­bizonyság a mellett, hogy vezetőink az állatte­nyésztésre vonatkozólag, a rendeletek kibocsá­tásánál nemcsak a legnagyobb szakértelemmel jártak el, de az egyes állat­fajok meghonosításánál, első­sorban is figyelembe vették, a vidék ter­melési és éghajlati viszonyait, melyek lehetővé tették azt, hogy a gazdák s különösen a kis­gazdák ma már nemes fajú állatállomány felett rendelkezhetnek. Igaz hogy e kiállításon főként az otthon­levő, vagyis a dunántúli uradalmak és gazda­ságok vettek részt, s azoknak sikerült első­sorban is ez alkalommal bemutatniok azt, hogy mit tanultak s mennyit haladtak az állattenyész­tés terén, ezzel azonban a kiállítás országos jellegéből nem veszít, valamint nem érinti azt a felfogásunkat sem, hogy a magyar állatte­nyésztés egész egyetemére vonatkoztassuk azt a fényes eredményt s azt a kitüntető elismerést, mel­lyel a pécsi kiállításon résztvevők talál­koztak. Nem, már azért sem, mert kormányunk intézkedései nem egyes megyékre, nem egy vidékre, de az egész országra s annak ös­­­szes állattenyésztésére vonatkoznak, s büszkén látjuk ma nemcsak a dunántúli kerületben lakó s jelen alkalommal kitüntetéssel levizsgázott gazdáink állatállományát, hanem jóleső öröm­mel nézzük a tiszamenti kis községek gulyáit is, mert ezeknél is tapasztaljuk, hogy az utolsó évtized alatt, a fajok nemesítésére vonatkozólag tett intézkedések nem voltak hiába­valók. Hisszük s reméljük, hogy ha országunk más vidékének hasonló alkalma lesz, mint volt jelenleg a Dunántúlnak állattenyésztését bemu­tatnia, fényesen be lesz igazolva, hogy nálunk az álattenyésztés fejlettsége általános. Köszönet s hála kifejezése illeti ezért mind­azokat kik bölcs intézkedéseikkel e gazdasági ágnak újabb lendületet adtak, de másrészt elismeréssel kell adóznunk gazdáinknak is, kik eme intézkedések előnyös voltát belátva, nem riadtak vissza semmi költséges befektetéstől sem. A pécsi kiállítás után mindkét tényező büszkén tekinthet vissza az elmúlt 15 eszten­dőre s megelégedetten élvezheti munkája anyagi és erkölcsi gyümölcsét. Tejgazdasági kongresszus szept. 1-én és 2-án. A nagygyűlést Benyovszky Móric gróf, Baranya­­vármegye főispánja nyitotta meg. Megnyitó beszé­dében vázolta a kongresszus célját, egyúttal örömét fejezte ki, hogy a kongresszus védőjéül Darányi földmivelésügyi minisztert sikerült megnyerni. Me­leg szavakkal üdvözölte a miniszter képviseletében megjelent Pirkner János országos állattenyésztési felügyelőt, valamint a törvényhatóságok, egyesüle­tek megjelent képviselőit. Azután Pirkner János mondott köszönetet a szíves fogadásért, egyúttal a miniszternek azt a kijelentését tolmácsolta, hogy a kongresszus határozatait a legnagyobb jóindulattal és érdeklődéssel várja. Nendtvich Andor, Pécs város polgármestere üd­vözölte ezután a vendéglátó város közönsége nevé­ben a kongresszus tagjait, szép szavakkal méltatva a nagygyűlés gazdag programjának jelentőségét, ki­jelentette, hogy Pé> városa a legteljesebb érdeklő­déssel van a nagy­­­s iránt. Az elnök Ind­­iára azután a kongresszus üdvözlő táviratot írt a kongresszus védőjének, Darányi Ignác f­elésügyi minszternek és We­kerle Sándor m .^elnöknek. Az üdvözlő táviatok fölolvasása után megala­kultak a szakosztályok. Az első szakosztály délelőtti ülésén Balogh Jó­zsef laskafalusi esperes-plébános, a Baranyamegyei Tejszövetkezetek Szövetségének elnöke tartott nagy érdeklődéssel hallgatott előadást a tejszövetkezetről. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a tejszövetkezetek kivonatnak a kereskedelmi törvény hatásköre alól és a m. kir. földmivelésügyi minisz­ter hatásköre alá utaltatnak.

Next