Gazdák Lapja, 1908. április (7. évfolyam, 14-17. szám)

1908-04-03 / 14. szám

2-ik oldal GAZDÁK lapja mi is e helyütt vármegyénk gazdaközönségét a mielőbbi szervezkedésre s az agrárpárt megalakítására. április 3. rek mellé. Amint rossz van bőven, de jó emberek is akadnak még, kik jó szóért, avagy mézért szívesen adnak helyet méheinknek. Gondoskodásunknak, kevés fáradságunknak mézes bödönökkel teli kamara lesz édes jutalma. Kisgazda boldogulása. Jól esik olvasnunk egy kecskeméti gazdának tollából, hogy milyen szépen boldogulhat egy 40 holdas bérlő is a mai drága napszámbér mellett belterjes gazdálkodást véve tekintetbe ; az az anyaföld tehát még mindig kárpótolja megmunkálóját. De álljon itt a cikk, mely többet ér minden kommentárnál : Hogyan kell egy 40 holdas bérgazdaságot beosztani, hogy az minél többet jövedelmezzen. Vándorméhészet. Rovatvezető: Csiszéri Nagy Samu. Felveszem legutolsó írásom azon figyelmeztetését, hogy okszerű méhész lehet kis gazda is, a nagy is: okszerűen azonban csak az méhészkedhetik, ki a hordási viszonyokkal számot vet. És ez nagyon természetes is. Hiába fektetem én kis avagy nagy tőkém mindenségét a bármilyen szaktudós javasolta állatvilágbeli legnemesebb teremtménybe, ha nélkülözi a tápanyagot, melynek életösztönszerű felhasználásával nyerheti meg csak azt a fizikai erőt, hogy nemzedékében faja kiválóságait is megörökíthesse. Hiába a legszebb és legnemesebb tulajdonságokkal bíró anyaméh, hiába övezi ezt akármennyi — számban gazdag — munkáshad, ha nincs miből táplálkoznia, ha nincs virány. Hisz’ a gyár is beszünteti üzemét, ha nincs nyersanyag, mely a különben veszteglő munkaerők állandó foglalkoztatását szolgálja. Igen! Legelőről kell gondoskodnunk, hogy a kis méhek jövedelmezőségünkhöz fűzött reményeinket megvalósítani képesek legyenek. Teremtenünk kell ott, hol nincs — mesterségesen is, a meglevőt pedig ápoljuk, gondozzuk. Sajnos azonban, de úgy van, hogy bármily gazdag is hazánk flórája, csak ritka szerencsés hely az, hol a méhek felállítási helyükről minden beavatkozás nélkül ismételt főhordásban részesülhetnének. Főhordás alatt értjük ugyanis egyes növénynemek oly tömegvirágzását, melyből kis bogaraink nemcsak népben erősödnek föl, nemcsak éléskamrájuk telik meg, de a pergető megzörgetéséhez mézfölösleget is tudnak nyújtani. Az első és természetes főhordást az akácvirág, másodikat az őszi tarlóvirág (tisztes fű) nyújtja. Csakhogy, míg az első — a tavaszi — főhordásnál inkább a család népbeli megerősítésére, fajfentartási ösztönének kielégítésére, tehát a rajzásra törekszik minden törzs: kevesebb mézfölösleget bocsájt gazdája rendelkezésére. Ezért kevés és drágább az akácvirágméz. Viszont ősszel a telelésre gondol mindegyik s lázas munkakedvvel halomra gyűjti a csillogó nektárt, hogy existentiáját föltétlen biztosítsa. Ezért több mindig a tarlóvirágméz, de még azért is, mert míg az akácvirágzásnak nyolc nap véget vet, a tisztes fa kedvező idő esetén 2 hónapig tartó hordást is biztosít. Főhordást nyújthatnak még a virító repcetáblák, a hársfaerdők, igen szerencsés helyzetben van az a méhész, ki repcére viheti méheit, mert nemcsak az újabb pergetésre nyílik alkalma, de a törzsek is népben meggazdagodva teljes erővel aknázhatják ki a következő akácvirágzást. Hogy tehát mennél több főhordásra nyújtsunk alkalmat méheinknek, vándoroljunk velük virágtengeMikor én egy 40 holdas bérgazdaságot akarok berendezni, először is meg kell választanom a földet és mivel nekem belterjes gazdaság a célom, olyan földet keresek, amelyik városhoz közel s jó út mellett fekszik és ha látom, hogy az a föld céljaimnak megfelel, kiveszem. A tulajdonossal úgy egyezkedem, hogy csináltasson nekem egy zöldséges kutat is és én a földjének homokos részét minden 2-dik, fekete részét minden 3-dik évben letrágyázom, ez ugyan nekem is, de a tulajdonosnak is haszon, mert a földje jó kezelés mellett értékesebbé válik. A szerződést 12 évre kötjük meg és pedig azért, hogy az általam megjavított földnek ne más vegye hasznát. Ha megvan a gazdaság, akkor csinálok erről a földről egy kis térképet, és azt a föld mérete, talajának fekvése és minősége szerint osztom fel. A homokos 20 holdat jó homoki vetésforgóra osztom és pedig az I-ső friss trágyázásu táblába 4 hold zabosbükkönyt 1 hold kapás csalamádét vetek; a Ilik táblából, amely szintén friss trágyázásu, 3 holdon krumplit, 2 holdon pedig takarmánynak zöld rozsot termelek és ha a rozs lekerül, kölest vagy muhart vetek a helyébe, a következő két táblába rozs jön. A fekete 9 hold földet 3 részre osztom föl: az I-ső friss trágyázású táblába 2 hold répát, 1 hold kukoricát, a Il ik táblába árpát, a Ill ikba búzát vetek. A vetések ebben a sorrendben váltják fel majd egymást. Ezek után kiszámítom, mennyi trágya kell nekem erre a földre egy esztendőre és ehhez képest rendezem be az állattenyésztést. Az állattartás és az evvel járó vásárra való járás (kupeckodás) jövedelmezőbb ugyan, mint a tenyésztés, azért én mégis tenyésztésre rendezem be ezt a gazdaságot. A tenyésztés leköti az ember figyelmét és bizonyos élvezetet nyújt, mikor már rámondhatjuk egy-egy szép állatra, hogy ez a magam nevelése, akkor már hasznos is és öröm vele foglalkozni és jövendőbeli boldogulásunk reményében örömmel, nagy munkakedvvel és körültekintéssel fogunk a tenyésztéshez. JKindee gazdaságig« ifltlUzkricttai gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidő szerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztításhoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmanegyei Gadasági Egyesület Fogyasztási és firt. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám: 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.