Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14-18. szám)
1909-04-02 / 14. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA április 2. alá vetve, addig az alacsony állatárak az eseményekre egyáltalában nem reagáltak. Eltekintve az igás állatok árának emelkedésétől, amit a megindult tavaszi munkálatok megokolnak, egyéb árhullámzás nem volt tapasztalható. Maga ez a tény is igazolja a tőzsdei játék káros hatását, mely jogosulatlanul befolyásolja a terményárak alakulását. Háború esetén a mezőgazdaság úgy növényi, mint állati termékei árának arányos változáson kellene keresztülmenni. A külpolitikai helyzet hozta háborús készülődés egyéb tekintetben is kiszámíthatatlan károkat okozott. Megakadályozta azt, hogy közvélemény a felszínen levő fontos gazdasági a kérdésekkel behatóan foglalkozzék s azok megvalósulását visszavetette A szerb és bolgár kereskedelmi szerződést még nem kötötték meg. Élénken emlékezetben van a gazdatársadalom azon ellenállása, melyet ki kellett fejteni, hogy mezőgazdasági érdekeinket ellentétes érdekkörök akciójával szemben megvédje, hogy keleti szomszédunknak a szerződés kapcsán jogosulatlan előnyöket ne nyújtsanak. A szerződések sora még korán sincs elintézve s előre látható, hogy gazdasági érdekképviseletünknek a szerb kereskedelmi szerződés megkötése alkalmával is síkra kell majd szállani a mezőgazdaságunkat fenyegető veszély ellen. S ebbe a harcba sajnos nem indulunk a siker biztos reményével. Ha az eddigi kárt és veszteséget tekintjük, melyet az előkészület okozott, annál jólesőbb megnyugvással konstatálhatjuk a békés hangulat uralomra jutását. Szeretnénk, ha ezt nemcsak a külpolitikára, hanem gazdatársadalmunkra nézve is konstatálhatnánk. Első gazdatársadalmi egyesületünk elnöki állása még betöltetlen s a Köztelek csendes falai nemsokára visszhangozni fognak a választásra összegyűlt, pártokra bomlott gazdaközönség lépteinek zajától. A széthúzás tehát ismét előállt. Késik az egységes agrárpárt megalakulása, melynek szükségét már hangoztattuk, mely hivatva volna arra, hogy a felszínen levő fontos gazdasági kérdéseket, a mezőgazdasági érdekképviselet, gazdasági népoktatás, birtokpolitikai törvényjavaslat ügyét felszínen tartsa s törvényhozási elintézésüket siettesse. Egyetértés, egység kell gazdatársadalmunkba, hogy kivívhassa az őt megillető vezető szerepet! Az álom. A Gazdák Lapja 1. díjjal kitüntetett tárca pályázata. Irta : Krón Dénes gazd. intéző. Hajnali 4 óra. Vízpárával telitett, nehéz levegőjű, afféle igazi novemberi idő van. Lassan, többszöri kulcsforgatás után kinyílik a gazdatiszti lak egyik ajtaja, a legszélső és kilép félálmosan, bosszúsan mormogva a fiatal írnok úr, Szabó Elemér. S ahogy ez a nyomott, nehéz levegő arcába csapódik, szeretne valami cifrát, nagyot mondani, de még mindig nincs annyira ébren, hogy ezt megtehesse. Nehéz, fáradt léptekkel megy a göböly istálló felé. — Odabenn már készen a kritrágyázással, várják jöttét az Írnok urnák, mert nála van a lezárt takarmánykamra kulcsa. — Megkezdődik az etetés. Elemér odatámaszkodik egy szarkalábhoz, egy darabig elnézegeti, amint a keveréket széjjel hordják, amint a göbölyök mohón hozzálátnak és tele szájjal falják a darás pácot, majd elunva ezt, gondolata másfelé kalandozik: A gazdász élet változatos örömeire. — Bizony nem ilyennek gondolta ő a praxist, az életet ! Mikor a vizsgák előtt a könyvek mellett ülve, tervezgette, építgette a jövő légvárait, máskép festette magának a jövő életet. Naponta 2—3 órát lovagolni, amikor nagyjában megnéz mindent, azután haza az ebédhez, utánna kártyázás a principálissal, vagy ledőlni egy órára, azután újra egy kicsit széjjel nézni a gazdaságban , majd jó ozsonna, miközben a szép házi kisasszonynak fogja a szelet csapni, utána újságolvasás, vacsora végeztével pedig behajtani a közeli mezővároskába, ahol majd csak verődik össze valamire való vig társaság, mely előtt brillírozhat a praxi élet alatt tanult különféle képességeivel s melytől azonban tekintettel állása komolyságára még éjfél előtt fog elbucsuzni hogy reggeli 8 óráig kialudhassa magát. És milyen a jelen ? Lova nincs, gyalog járhat, házikisasszonya sincs, csak a 40 év körüli tisztartóné, aki épugy, mint ura, törve beszéli a magyar. Principálisa : a tisztartó úr, mogorva cseh ember, roppant pedáns, valahol Németország egyik egyetemén szerezte meg a diplomát és így nem sokra becsüli Elemér elméleti „ képzettségét. És amellett még milyen szigorú! Pontos, mintegy vasutas, könnyen lobbanékony, mint egy haragos kapitány, kevés beszédű, de azért folyton mormog, mint egy medve. Nem elég, hogy ott kell lenni Elemérnek a reggeli etetésnél, ellenőrzéskép még neki adta a takarmánykamra kulcsát, — sokat beszélve az etetésnél való jelenlét fontosságáról és a cselédek megbízhatlanságáról , hogy csak akkor kezdhessék meg az etetést, ha Elemér künn van. Micsoda megalázás ! Azt kell tenni neki ezután, amit eddig a magtáros végzett. Keserű iróniakép óraláncára akarta fűzni azt a zsíros, a sok fogdosástól már piszkos fekete-barna zsinóron Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenőolajat raktáron tart és legjutányosabb áron szállít v Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatmár, Rákóci u. 36