Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)

1850-05-16 / 39. szám

dó gazdasági intézetekbe, mint természetes ren­deltetésük helyére leendő beolvasztása által, nem­csak költségkímélést, de egyszersmind biztosabb, és méltóbb sikert eszközölhetne. E tárgynál a czél érdekébe vágónak tartja a választmány. VII. Felhívni egyúttal a kormány figyelmét, az egyesület által a mezőgazdaság érdekében külföl­dön utaztatott egyénekre, kiket a mezőgazdasági oktatás terén a kormány hasznosan alkalmazhatand. Választmányi ülés május 10-én 1850. 1) Az előbbi ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hely­ben hagyatott. 2) Szinte felolvastatván a kiküldött alválasztmánynak érdekes munkálatai, azokat egész terjedelmükben helyeslé, s köszönettel fogadá a vá­lasztmány , s azoknak a kormány elejébe mielőbbi felterjesztését a maga utján szorgalmazandja. U­­gyanazért 3) a választmány egy közgyűlés tartha­­tása iránt kérelmezését felfüggesztendőnek határoz­ta mindaddig, mig arról, valljon az egyesület jöven­dőjének megalapításához a kormány milly mérték­ben kíván segédkezet nyújtani ? az értesítés felsőbb helyről le nem érkezendik. Péterfy József vál. jegyző. Egy 135 h­old­as tagosított birtok gazdasági rendszerének, és hasznai­nak előleg­es felvetése. (Folytatás.) 14. §. Termékenység. Előre látom, hogy ha a haszonmarha említett mennyiségét tartom, any­­nyi trágyám leend, mi nemcsak a felvett termékeny­séget fentartja, hanem még azt évről évre neveli is. A trágya-mennyiséget tehát a birkáktól ekképen szá­mítjuk fel. T h­a e­z azt mondja, hogy az elfogyasz­tott száraz takarmány 2,3 sokszorozva , adja a trá­gyamennyiséget. Van pedig Széna természeti rétről 50X5= 250 m­m. 12­^-5 Burgonya és bükköny = 307896 205264 lesz a trágya­mennyiség = 2360,536 Ehhez jő még a nyári trágya 2 m. 1 birkától 252,28X2. . . 504,56 „ összes trágyamennyiség 2865,09 „ Egy-egy tábla 18,27 m­., s igy ha évenkint 2865,09 egy tábla trágyáztatik, jut 1 p. m. földre 18,27 =156,7 mázsa a 10 m. 1 szekérre =15,67 szekér trágya. Ez egy mérős földre igen sok, minthogy 100 m. is már az erős trágyázáshoz számítható. De különben is a trágya homokos földben nem tartana tovább 3 évnél (agyagosban 4, sőt 5 év múlva is látni a föld színén trágyapotyadékot) az V-ik őszi tábla trágya szűkében kevés termést adna. Tehát az ugartáblára veszek 10 szekérrel, a takarmány­táblára, melly őszi alá következik, 5,60 szekérrel. A szokott háromvetési gazdálkodás mellett, mit haszonbérlőim követtek, 10—12 év alatt sem trágyáztak meg egy földet; mégis ha 4—6 p. mé­rőt arattak, egy 600 □ öles térről, azt mutatja, hogy a föld természeti termékenysége nem meg­vetendő. Ha én a tartható haszonmarhák trágyájá­val földeimet 10 évenként 156,7 m. trágyával javít­hatom , nagyobb termésekre számíthatok, mint mit jelenleg kapnak haszonbérlőim. Ha pedig azt is szá­mítom, hogy az ugar, a zölden kaszált takarmány, és a legelőül­ hagyás a földet pihenteti, tápszereinek fel nem használása által, azokat a szemes gabona termésére megtakarítja, jogoltatom több termést várni földeimtől. De mennyit ? Ez a kérdések kér­dése !! A kérdés nemcsak nehéz, sőt tökéletes meg­oldása lehetlen is. Azonban némi tapasztalások se­gítségével, a valóság diametrumát megközelítni nem lehetlen. Mert tudni való, hogy a föld termékeny­sége, a jó megmunkáláson kívül, ám ezen tényezőktől függ, bármi keverésű földben : a.) Az ugarlás szá­mától ; b.) a földre hordott trágya mennyiségétől. Az ugar kétféle, u. m. egész v. tiszta ugar, mellyben a föld 3-szor vagy 4-szer szántatik nyá­ron által, és semmi szemes jószágot nem terem. Félugar az, ha a föld zölden kaszált, és magba nem eresztett takarmánynak használtatik. Vagy sze­mes gabnatermés után ősszel felszántatik s magas barázdákban hagyva, egész tavaszig pihentetik. Ha tehát kitanulható volna, hogy egy tiszta ugar sikere mi legyen? s mi legyen ismét egy 10 mázsás szekér jó trágya sikere, ismét mennyi sikert használ fel a­­ búza , rozs, árpa, zab, repcze, kukoricza, kolom­pár, bükköny, lóher, stb. nyáron által közép­szer­rel? akkor mégis találnánk némi alapot, mellyből a jövendő közép termékenységet hozzávetőleg kiszá­míthatnék. Közép jóságú, s keverésű föld, ugar után trágya nélkül megad középszerrel 4 p. m­. rozsot. Ha egy vézes földre ugarlás nélkül hordok 5 szekér trágyát, akkor terem 4 p. m. rozsot. S igy 5 szekér trágya­­ egy egész ugar, közép jóságú földben. A gabonanemek analysiséböl kijö, hogy táp­­erő vagy siker van 1 p. mérő Búzában .... 70 font Rozsban . . . . 58 „ Árpában . . . . 38 „ Zabban . . . . 28 „­ 8,5X18,27„ .... 155,29 „ Leher 9,14X12, . . . 109,68,, Repcze.............................................116,93 „ Buzaszalma .... 82,17 ,, Rozs dto 100,43 „ Árpa dto ... 54,78 „ dto dto ... 54,78 „ Z­ab...............................................51,13 „ dto ..... 51,13 „ összesen 1026,32 m. Ezt sokszorozva 2,3

Next