Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-05-23 / 41. szám
.................................... ..................... ......■ ............——r Pest, május 23. 41 GAZDArábi LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM: A vízmosta árkokról, vonatkozólag a földszin oltalmazására. Folyt. (Horváth). — VI. Az éjszakamerikai egyesült statusok mezőgazdaságáról. (Parányi.) — Buza-üszög és aranyka (Id. Irinyi János) — Gazdasági tudósítás Tokajból. — Pénzkelet és termény-ár. — Hirdetések. 1850. A vizmosta árkokról, vonatkozólag a földszin oltalmazására. (Folytatás.) Ki nem látott iszonyú mélységre , szélességre és hosszúságra, tömérdek oldalágzattal kimosott számtalan egyes árkot, mellyek a legszebb földtáblákat rendetlenül összehasogatják, és a földek mivelhetését nehezítik, mennyiben nagy kerüléssel, vagy hidak által teszik lehetségessé az átkelést, és a földekhez férhetést. Illy árkokat tudok olly szelíd lejtü földezetet is keresztül kasul hasítani, melly semmi vizadó tájkörnyékkel nem bir, sőt mellynek felszínén még a vízfolyás jeleinek sem kellene láthatóknak mutatkozni. Folytatólag elsorolhatnék számos eseteket, hol a határ úrbéri rendezésekor 40 —50 néha több holdnyi területű földet egy testben, mint szántóföldekül végkép haszonvehetetlent ki kellett hagyni az úrbériségből, annyira összeroncsolva lévén a vizszaggatta árkoktól. Meg máshol az úrbéri házhelyek számát szerfelett le kellett szállítani , a néha több száz holdakra menő elárkosodott földek miatt, minthogy az úrbériség alapjául csak használható földek vétettek. Alkalmilag nem mulaszthatom el megemlíteni a legmegrovandóbb régi szokásos eljárásaink egyikét, miszerint a határbeli elárkosodott szántóföldek csak igen könnyedén, és minden taglalat nélkül rövid úton a haszonvehetetlenek rovatába soroztatva végkép elhagyattak. E szerint a helyett, hogy az olly elárkosodott téreknek akkor, midőn azokat a szántóföldek osztályából kivettük, orvoslatát, vagy ha azok földszint igen meredek lejtőségük miatt, a szántásra elettől fogva egyátalán alkalmatosak nem voltak, erdővé visszaültetéseket kellő intézkedések által elrendeltük volna , azokat egyszerűen a természetre hagytuk, sőt rajtok a legeltetést sem tilalmazva, az árkokat gátolatlanul erősödni engedtük; s illyképen nem csupán a kihagyott részek hevertek haszonvétel nélkül , hanem miként már említek, iszapöntés által alább sokfélekép okozott nagy károknak forrását helytelen modorú eljárásunk által megerősítettük, ugyanannyira, hogy gyakran az elárkosodott terek szabadon engedett tovább terjedésük által, egy pár évtized múlva ismét tetemes újabb földtereknek, a haszonvehetetlenek rovatába soroztatása szükségessé vált. Hazánk vidékein számos egyes határokban tapasztaltam azt is, miként a vizszaggatta árkoktól összeroncsolt hegyoldal, az ennek talpánál húzott sok évekig fenálló malomárkot — míg t. i. a hegyoldal elég oktalanul ki nem irtatott — minden eső után, görgyelékeivel annyira beöntötte, hogy végre a malom jövedelme nem bírván meg a gyakori költséges tisztogatást, a malom fentartásáról az illető tulajdonos — mondhatni elég botorul — egyszerűen lemondott. Rövid idő múlva azonban sajnosan kellett tapasztalnia, miként a malom elvesztésén kívül, még jó rétjeiről is szükséges lemondania. Mert a malomárok az alább fekvő völgy rétjeire nézve a hegyoldal görgyelékeinek felfogója volt, és a rétek egyenesen az árok, és annak gyakori tisztogatása által védettek meg; azonban a malomárok elhagyásával közvetlen a rétek öntettek fel, és váltak haszonvehetetlenné. Kettős nagy veszteséggel boszulta meg rövid idő alatt saját tudatlansága vagy hanyagsága a tulajdonost, mert nem a baj gyökeres orvoslatáról, az elárkosodott hegyoldal korlátozásáról gondoskodott, hanem annak ragadványául áldozd fel jövedelmei két ágát, úgy a könnyű és közeli őrölhetés által élvezett nagy kényelmét. Gyakran illyforma esetekben a molnárok, hogy a malomcsatorna gyakori tisztogatását kikerüljék, a hegyoldal erősebb árkainak nagy tömegű hordalékait, töltések és vastag pallókból épült zsilip segedelmével a malomcsatornán fölül ejtik át, és vezetik keresz-