Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-01-24 / 7. szám
Kalászok utániból. Berlin, 1848 — — VII. A burgonyának Poroszhonban egy nevezetes versenytársa keletkezett, t. i. a czukorrépa. Említettük már, hogy az utóbbi évek répatermését az egész birodalomban körülbelül 4 millió mázsára teszik ,melly eredmény a burgonya-termeléssel összehasonlítva még most csekély ugyan, de a répaczukor-gyártás is csak alig egy évtized óta kapott Poroszhonban szilárdabb lábra, s a gazdasági irány változásának, jövőre nézve legalább, fontos útmutatása látszik máris nyilvánulni azon tüneményben , hogy nemcsak Magdeburg vidékén, hanem a birodalom minden részein , amint évről évre szaporodik a nagyobb gazdaságokkal összekötött czukorgyárak száma, azonkép fogy a pálinkafőzőházaké, s a répa termesztése átalánosbbá kezd válni még olly helyeken is, hol eddig burgonya termeszteték pálinkafőzés végett. S ez igen természetes. Mert ha egy részről a státusgazdászatnak nemcsak a haszon, hanem a humanizmus szempontjából is kiindulva, mindig jobbra törekedni magas feladata, úgy kétségkívül kívánatosabb , hogy a pálinkafőzés helyett a czukorgyártás lépjen előtérbe; más részről pedig, ha valamelly termény annál becsesebb, mennél különfélébb módon feldolgozható, s minél könnyebben lehet azt kiegészítő rész gyanánt valamelly gazdasági rendszerbe illeszteni, úgy a répának még a burgonya előtt is elsősége van. A répa ugyanis nem csupán czukorrá változtatható keményítővel bir, mint a burgonya vagy gabona, hanem nagy mennyiségű s könnyen krisztallizálható kész czukrot is tartalmaz, mit minden további feldolgozásra, mire a czukor erjedésnél fogva átalában alkalmas, p. o. szeszfőzésre, azonnal fel lehet használni. A répát azonban eddigelé legczélszerűbben czukorgyártás által szokták értékesíteni. Ekkor nyerünk belőle rezukrot, márpedig a mezei ipar ezen ágát évekig űzött számos gyakorlati gazda egyhangú tapasztalása szerint, a répa czukorra feldolgozva, csupán a czukorral dúsan kifizeti a gyártás minden költségeit, s azonfölül ezukorgyártás által a gazdaság nemcsak 2) jobb takarmányt, tehát 3) jobban táplált marhát nyer, hanem 4) finomabb pálinkát is termel. Tény az, hogy a tehén pálinkamoslék mellett bőven tejel ugyan, de teje nagyon sovány, mellyből kevés vaj kerül ki. A juh-akolban pedig moslék etetése mellett a legnagyobb vigyázat és tisztaság kívántatik, mert a juhnak a mosléktól többnyire híg ganéja van, mi legközönségesebb oka szokott lenni a veszélyes körömkórnak; azonfölül gyapja,sőt fogai is kihullanak, s gyakran az anyajuhok elvetélnek a mosléktól. Ellenben ezukorgyártás mellett, a répa hulladékaiból nyert takarmány mindezen káros következésektől ment, mihez járul még az is, hogy a már czukorkészítésre kihasznált répatorzsa, hiteles tapasztalások szerint, szintolly táperővel bír, mint maga a répa, s nagyobbal mint a burgonya. Csak annyit említünk meg, hogy a burgonyában, IOO részt véve, a víz és keményítő összesen 90, ebből ismét a csupa víztartalom 70—80 procentre megyen, a moslékban tehát tápanyagul csak 1/10 rész maradhat, mit a répánál legalább háromszor ennyire tehetünk , ha meggondoljuk, hogy a burgonya pálinkává dolgoztatván fel, benne épen a keményítő, tehát a legtáplálóbb alkatrész elemzik szét, holott a répából préselés által kinyomott nedvvel kiváltkép ezukor, tehát táplálásra teljességgel elégtelen anyag vonatik ki. Mindezekből el kell ismernünk , hogy czukorgyártás mellett a répahulladék sokkal táplálóbb marhatakarmányt szolgáltat, mint a burgonyamoslék, mellynél amaz még azért is becsesebb, hogy sok ideig el lehet tartani, minden kár „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat. Pest, jan. 24. 1850. Millái LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. TARTALOM : Kalászok utániból. VII. (Mórocz). — Az élő szarvasmarha súlyának meghatározása. — A folyam kanyar átvágások czélszerű létesítéséről, tekintettel a Tiszára. Folytatás. (Kovács Elek.) — Eszmék helyzetünk fölött. (Korbélyi.) — Különféle. — Pénzkeret és termény-ár. Hirdetések.