Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-09-15 / 69. szám
Pest, September 16. GAZDASÁGI LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM: A londoni termény-kiállításra beküldött jelentések.—Őszinte nyilatkozat fiatal földbirtokosaink s jószágigazgatóinkhoz . I. Nézetek az osztrák-német vámszövetségről mezőgazdasági tekintetben.—Szemle mezőgazdaságunk hiányai felett. VII. M. I. — A gyümölcs értékesítésének módjai. II. — Gazdasági tudósítás.— Óriás-sajt. — Kormányi rendelet a jövedelemadó ügyében. — Kereskedelmi tárcza. A jövő 1951 ki londoni álalános termény és iparműkiállításra aGazdasági Egyesület bizottságához eddig beküldött bejelentések jegyzéke: 1) Augustus 20-án az enyényi uradalom részéről (Veszprém megye) Farkas Imre tisztartó ur által a vidéken legjobban diszló nyers termékek. 2) Augustus .12-én Bernát György ur által Tassról (Pestmegye) a) 1850-ki termésű tisztabúza, b) 1849-ki gazdag vagy szapora rozs, c) 1849-ki közönséges kukoricza, d) közönséges fehér bab, e) közönséges őszi rapcza (Rabs); Kun Sz. Miklósról f) 1849-ki nehéz canadiai kukoricza , g) 1850-ki koránérő kukoricza. E termékek mindjárt be is küldettek. 3) Augustus 28-án a bellyei uradalom részéről (Baranyamegye) Zimmermann Károly igazgató ur által a villányi pinczében kezelt somlai fehér és villányi veres borok. 4) Augustus 28-án Püspök-Ladányból (Szabolcsmegye) Beszedics Ferencz ur által hollandiai módon kezelt dohány. 5) Augustus 2- an Pécsről (Baranya) Daróczy Zsigmond apát, kanonok s a káptalanjószágok fökormányzója által különféle nyers termékek. (Folyt.) Őszinte nyilatkozat fiatal földbirtokosaink s jószágigazgatóinkhoz. A politikai küzdelmek kopár terein elfáradt törekvés, alig található az Intőbb működési köd, mint a természet nagy hertjében annyi változatossággal kínálkozó mezőgazdaságnak épen oliy kellemes mint hasznos üzletében. És ha helyzetünket anyagi szempontból tekintjük , meg kell vallanunk , hogy Magyarország akár természeti és geographiai , akár kereskedelmi viszonyánál fogva, kiváltkép földmivelésre levan hivatva , jövőjét csak akként biztosítandja , amint magának ez irányban állását szilárdítani, s a földmivelő népek sorában tekintélyes szerepet nyerni igyekszik. Tenni fogja pedig ezt akkor, ha a tőle kívánt anyagokat a világ piacának a lehető legjobb minőségben nyújtja át, másrészt, ha olcsó és takarékos termelés által mennyiségre nézve is kiállja a versenyt vetélytársaival. Hogy azonban a magyar földmivelő eczélhoz eljuthasson, eszközökre van szüksége, mellyek nélkül minden törekvése fövényen épül, s a kívánt eredmény örökké csak jámbor óhajtás marad. — Ez eszközök legtöbbike minden egyéb intézmények közt — a szakértelmesség. Ennek birtokába több ut vezet, de legbiztosb , egyszersmind legsikeresebb mindenesetre azon ösvény, mellyen egyes vagy egész nemzet nyomozó szellemmel haladva,a szerzett elméleti ismereteket az élet tapasztalásival egybeforrasztja. Nem tartozom azok közé, kik az elmélet tanaira hunyorítva szoktak pillantani, de azok közé sem , kik annak benső , tudományszerű tartalmát, öszhangzását túlbecsülvén , a gyakorlati tapasztalatoknak századokon által szorgalommal gyűjtött értékét csak úgy könnyedén becsmérlik. Húzzuk ki a mezőgazdászat szárnyából a természet, szám, nép, s országgazdászat tanainak erőteljes tollait, azaz: tekintsük a mezőgazdászától a szó legszorosb ér-69