Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)

1850-09-15 / 69. szám

Pest, September 16. GAZDASÁGI LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM: A londoni termény-kiállításra beküldött jelentések.—Őszinte nyilatkozat fiatal földbirtokosaink s jó­szágigazgatóinkhoz . I. Nézetek az osztrák-német vámszövetségről mezőgazdasági tekintetben.—Szemle mezőgazdaságunk hiányai felett. VII. M. I. — A gyümölcs értékesítésének módjai. II. — Gazdasági tudósítás.— Óriás-sajt. — Kormányi rendelet a jövedelemadó ügyében. — Kereskedelmi tárcza. A jövő 1951 ki londoni álalános termény és iparműkiállításra a­­Gazdasá­gi Egyesület bizottságához eddig beküldött bejelentések jegyzéke: 1) Augustus 20-án az enyényi uradalom részéről (Veszprém megye) Farkas Imre tisztar­­tó ur által a vidéken legjobban diszló nyers termékek. 2) Augustus .12-én B­e­r­n­á­t György ur által Tassról (Pestmegye) a) 1850-ki termésű tiszta­­búza, b) 1849-ki gazdag vagy szapora r­o­z­s, c) 1849-ki közönséges ku­koric­z­a, d) közönséges fehér bab, e) közönséges őszi rapcza (Rabs); Kun Sz. Miklósról f) 1849-ki nehéz canadiai kuko­­r­i­c­z­a , g) 1850-ki koránérő kukoricza. E termékek mindjárt be is küldettek. 3) Augustus 28-án a bellyei uradalom részéről (Baranyamegye) Zimmermann Károly igazgató ur által a villányi pinczében kezelt somlai fehér és villányi veres borok. 4) Augustus 28-án P­ü­s­p­ö­k-L­a­d­á­n­y­b­ó­l (Szabolcsmegye) B­e­s­z­e­di­c­s Fer­enc­z ur ál­tal hollandiai módon kezelt dohány. 5) Augustus 2- an Pécsről (Baranya) Daróczy Zsigmond apát, kanonok s a káptalanjószá­gok fökormányzója által különféle nyers termékek. (Folyt.) Őszi­nte ny­ilatkozat fiatal földbirtokosaink s jószágigaz­­g­a­t­ó­i­n­k­h­o­z. A politikai küzdelmek kopár terein elfáradt törekvés, alig találhat­ó az Intőbb működési köd, mint a természet nagy hertjében annyi változatos­sággal kínálkozó mezőgazdaságnak épen oliy kel­lemes mint hasznos üzletében. És ha helyzetünket anyagi szempontból tekint­jük , meg kell vallanunk , hogy Magyarország akár természeti és geographiai , akár kereskedelmi vi­szonyánál fogva, kiváltkép földmivelésre leva­n hi­vatva , jövőjét csak akként biztosítandja , a­mint ma­gának ez irányban állását szilárdítani, s a földmive­­lő népek sorában tekintélyes szerepet nyerni igyek­­szik. Tenni fogja pedig ezt akkor, ha a tőle kívánt anyagokat a világ piac­ának a lehető legjobb mi­nőségben nyújtja át, más­részt, ha o­l­c­s­ó és ta­karékos termelés által mennyiségre nézve is kiállja a versenyt vetélytársaival. Hogy azonban a magyar földmivelő eczélhoz eljuthasson, eszközökre van szüksége, mellyek nél­kül minden törekvése fövényen épül, s a kívánt eredmény örökké csak jámbor óhajtás marad. — Ez eszközök legtöbbike minden egyéb intézmények közt — a szak­értelmessé­g. Ennek birtokába több ut vezet, de legbiztosb , egyszersmind legsi­keresebb mindenesetre azon ösvény, mellyen egyes vagy egész nemzet nyomozó szellemmel haladva,a szerzett elmé­leti ismereteket az élet tapasztalási­­val egybeforrasztja. Nem tartozom azok közé, kik az elmélet ta­naira hunyorítva szoktak pillantani, de azok közé sem , kik annak benső , tudományszerű tartalmát, öszhangzását túlbecsülvén , a gyakorlati tapasztala­toknak századokon által szorgalommal gyűjtött ér­tékét csak úgy könnyedén becsmérlik. Húzzuk ki a mezőgazdászat szárnyából a természet, szám, nép, s országgazdászat tanainak erőteljes tollait, azaz: tekintsük a mezőgazdászától a szó legszorosb ér-69

Next