Gazdasági Lapok, 1851 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1851-05-04 / 18. szám

18. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ Pest, május 4. BZDIlágI LAPOK. TARTALOM : Kivonat egy magán­levélből. — Gyakorlati figyelmeztetések az erdőn kívüli fatenyésztés iránt. (Folyt.) — Az érvágás és hashajtó szerek alkalmazásáról házi állatoknál. (P. T.) — Az istállói trágya kezelése. — Az európai Statusok állat-kimutatása. — Rizstermesztés a Bánságban. — Burgonyavész és ellenszere. — Tárcza. (földbirt. viszonyok; pénz- és adó-ügy; vám és közlekedés; ipar; intézetek s egyesületi műkö­dések ; gazd. és keresk. tudósítások.) Hirdetés. Kivonat egy magánlevélből. „Első kísérletem, mellyet Nagy-Szombatban a selyemtenyésztéssel tettem, várakozásomon túl si­került. S csak ön bátyjának, Comoban, köszönhetem, hogy gubóimat fölötte jó áron adhattam el. Tavaly septemberben úgy egyeztünk meg, hogy 205 bécsi font gubót — fontját 1 ft 15 krért— fris állapotban szállítsak Comoba. Én tehát összecsinálván két gön­gyölegbe a szükségelt mennyiségű gubókat, meg­­méretem. De legnagyobb bámulatomra 56 fontnál nem nyomtak többet, noha többféle mérlegeket al­kalmaztam. Ezen kedvezőtlen eredménynek, a­mint utóbb kitűnt, az volt az oka, hogy a gubók 3 hóna­pig nyitott ablak mellett deszkákon feküdtek s egé­szen kiszáradtak, úgyhogy a hernyó­bábokat, ujjaim­­mal porrá dörzsölhettem. Értesítvén erről ön báty­ját, válaszul nyerem : kü­ldeném el azonnal vasúton az egész készletet, mivel Comóban 200 ez. ftot ígér­nek érette. Potornai tábornok úr pedig 26 font két­éves gubójáért 100 ftot kapott. Én és társam, nem adtunk ki többet 56 ez. ftnál ezen 56 font előállításá­nál , s igy hat heti munkánk után mindegyikünk 72 ftot nyert tiszta haszon fejében. — E tapasztalat folytán az idei május, június és július hónapokat Olaszországban akarom tölteni és selyemtenyésztést tanulni, leányomat pedig két évig ott hagyni, hogy tökéletesen tanuljon meg motelálni. Hogy azonban addig is a nagyobb üzlethezi készületek megtétes­senek, egy olasz családot hozattam Triestből, melly már kertemben is lakik; — bérbe fogadtam a városi szederfaültetvényeket, s hegyüket félig levágatom, hogy a levelek uj hajtások által erösüljenek, és a le­vél­szedést az egyenes irányú ágakon csak a szo­kott költség felével eszközöltethessem. — Hét éves szállás ültetvényeim nagyon jól kelnek, 8 nap alatt mintegy négyezer darabot adtam el. Re­mény­em, hogy a többit az itteni vasút szélén, mellyet 25 évi haszonbérbe venni szándékom , ül­tethetem el.“*) Gyarkorlati figyelmeztetések az erdő­n­ k­i­v­ü­li f­a­t­e­n­y­é­s­z­t­é­s iránt. (Folyt.) 6.) Erdőn-kivüli tenyész­tésre alkalmas fanemek, s ezek külön­féle használati módja. — Előrebocsátot­­takban említettük ugyan azon eseteket, mellyekben és milly fanemekkel lehet erdőn kivül is fatenyész­tést űzni; könnyebb áttekintés végett mégis külön *) Jelen selyemtenyésztési kísérlet s illetőleg eredmény Nagy-Szombatban,s igy hazá­nk éjszaki részében esz­­közöltetett. A derék vállalkozó Siebenfreund János ottani gyógyszerész ur. E közleményből szerintünk két tanulságos eredmény vonható; egyik az, hogy a selyemtenyésztés hazánk éjszaki ré­szében is sikerrel űzhető; másik az , hogy a se­lyemtenyésztés felemelésére mi sem kívántatik olly mellőzhetlenül, mint hogy a gubók eladat­hassanak. Erre nézve legczélszerűbben intéz­kedhetnék a kormány, ha az ország minden részei­ben létező financz-orgánumai által a termelt sely­met illő áron beváltatná , s azt egyesítve addig is, míg a hazában gombolyító intézetek keletkeznének, Olaszországba szállítatná eladás végett. E közvetí­tés czélszerű elrendezés mellett a kormánynak sem­mi anyagi áldozatába nem fogna kerülni, s általa mégis, úgy­szólván, alapja tétetnék le a selyem­termelés elterjedésének, mert mindaddig hasztalan hívjuk fel az embereket selyemtermelésre, mig az eladhatás biztosítva nincsen. — Szívesen fo­gadjuk vállalkozó úr részéről a további értesittetést. T­é­r­f­i egyetemi tanár urnak pedig , ki e levél-ki­vonatot velünk közleni szives volt, az ügy érdeké­ben köszönetet mondunk. Szerk. 18 1851.

Next