Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1854-09-21 / 38. szám
Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két év. Előfizetési díj egész évre 10, fél évre Str. évnegyedre 2 frt. 30 kr. p.p. A hirdetések háromszor halábozott sorának egyszeri beigtatása 3 kr. p.GAZDASÁGI LUFIK „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.*4 Előfizethetni helyben a szerkezstőségnél, üllői után a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében. (Kristóf tér); vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, September 21. 1854. 38. VI-ik évi folyam második fele. TARTALOM : Előfizetési figyelmeztetés. — Czimnélküli levelek Alföldről. VI. (Gazdasági eszközök és gépek. Tiszaháti.) — Gazdasági állapotok a vidéken. (Fehér, Szentes.) — Herczeg Schwarzenberg J. A. ur előadása a trágyázásról. (Folyt.) — Mellyik jelenleg a legjövedelmezőbb merino-juh ? (Folyt.) — A bánsági föld vegykémlete. — Uj chinai czukornövény. — Különféle. — KERTÉSZET . Figyelmeztetés dr. Entz haszonkertészeket képző intézete ügyében. Programmja e kertésziskolának. — A növénytörzs és levelek működése. (Dr. Tóthfalusy.) — TÁRCZA : Az uj államkölcsön. — Gazdasági s keresk. tudósítások — Hirdetések. Előfizetési figyelmeztetés. Tisztelettel emlékeztetjük évnegyedes (jul. august. és sept. havi) t. ez. előfizetőinket, hogy becses megrendeléseiket továbbra mielőbb megtenni szíveskedjenek. Az eddig történt előfizetés idejét a lapok kereszt - czimboritékán kiki láthatja. Egyébiránt még a folyó évnegyedre is (julius 1-től, a 27-ik számon kezdve) szolgálhatunk teljes példányokkal. Pest, 1854. septemb. 20. Gazdasági Lapok szerkesztősége. Szimnélküli levelek Alföldről. *) VI. (Gazdasági gépek és eszközök.) Sokáig hallgattam. Nem szeszély, sem jó kedv, hanem kénytelenségből. Fölveszem ismét az elejtett fonalat, e a t. szerkesztőség engedelméből , s azon reményben, hogy e lapok tisztelt olvasói, a „czimnélküli levelek folytatását és befejezését, miután megkezdettek, várják, sőt követelik, egynémelly kérdésről még, egyszerűn, mint szoktam, elmondandom nézeteimet. Igazság szerint, a termelési naplók és számlák kérdésére kellene mindenekelőtt visszatérnem, így azonban megszakítanám leveleim fonalát, de másrészt időm sincs annyi most, mennyit e kérdés megfejtése igényelne ; ez okból hagyom a dolgot, a hosszabb téli estékre,s szólok — mint tervem magával hozza, a termelésünknél annyira fontos gazdasági gépek és eszközökről. V. Z. úrnak, ki a termelési számlák és naplók ügyében e lapok 31, 32, 33. számai*) Lásd a Gazdasági Lapok i. e. 9, 12,15, 20, 22 s 26 -ik számait. ban, mily alaposan szólani sziveskedett, mindenesetre üdvözletem s köszönetemet fejezem ki — előre is. Az emberi szellem hatalmát, kétségkívül mi sem hirdeti fényesebben, mint ama számtalan gépek és eszközök, miket az ember legkülönfélébb czélainak elérésére, a foglalkozások minden téréin magának alkot és feltalál. Korunk e nembeni hódítmányai, legmerészebb várakozásainkat is kielégíthetik, s a testileg jelentéktelen ember, gépeivel ma már, csudákkal határos dolgokat művel. Nézzük csak a jelenkor közlekedését, mivé lett az, a gőzerőnek, vasutak és hajókra való alkalmazása által; nézzük a gyártást, az ezer meg ezer ágú ipar körében, hol a gőzerőtől mozgatott gépek az emberi és állati erőt, olly bámulatos ügyesség- és előnynyel helyettesitik, pótolják ; nézzük végül, magát a polgárisodást, melly ezen, időt és távolságokat csaknem megszüntető találmányok következtében, mindinkább terjed, általánosodik, s malasztjaival az emberi jólétet folyvást nagyobb arányokban hozza létre. Pedig a gépészet korának csak kezdetén vagyunk. A hódítások súlya kétségkívül hátra van még. Ki tudja, néhány évtized múlva már, milly változtatásokat érendnek létező legsikeresebb találmányaink is; ki tudja, nem jövend-e el a kor, hol az ember a termelések összes mezején,kézzel és lábbal dolgozó napszámosból, túlnyomólag ésszel működő, gépeket dolgoztató vezérré avattatik. Látva az eddigi találmányok sikerét, én ezen megvallom, nem kételkedem. Csak az időt nem tudnám megmondani. Maga a dolog, alig marad el. A gépek főhaszna, mint tudjuk, abból áll, hogy a termelést az emberi és állati erőnél olcsóbban végezik. Kevesebb értéket fogyasztanak, mint fogyaszt, ugyanazon dolog előállítása mellett, akár az ember, akár az állat. Ez okból hasznosak; ez okból üdvösek; ez okból terjednek; s néptelen országokra nézve különösen ezeknél fogva áldásosak. A melly gép ezt nem teszi, legyen bár különben a legelmésb szerkezetű, az, haszontalan, az holtan született, s létezésének — nincs hatalom, melly maradandóságot kölcsönözhetne. Ellenben a gép, melly rendeltetését teljesíti, ellenállhatlan folyamként terjed, hódít, s az ilyennek uralmát, létezését, józanul megtörni lehetlen. Hol czélszerű gépek gyors elterjedésnek örvendnek, ott, meglehetünk róla győződve , hogy belátó, gondolkozó emberek laknak; hol ellenben a legjobbak sem bírnak helyet foglalni, ott higgjük el, nem a józan, a megfontoló ész, hanem az orránál tovább nem látó felfogás , az állati ösztönökhöz hasonló elhatározások uralkodnak. A nyugat-európai nagy műveltségű országokban ennélfogva, ez okból találjuk a gépek alkalmazását a legnagyobb mértékben, ez okból folyton kevésbbé, mennél inkább a polgárisodásban szűkölködő kelet felé megyünk. Sokan azt hiszik , hogy a gépek az embert keresetében rövidítik meg; hogy növelik a proletariátust; hogy a vagyonegyenlőtlenséget, melly amúgy is elég nagy mértékben létezik, előmozdítják, s ez okból azoknak elleneik is. Egészben véve ez, hibás felfogás, noha nem minden alap nélküli. Nem lehet az káros a társadalomra, mi a termelést olcsóbbá teszi. A baj, melly azokra háramlik, kik a gépek alkalmazása által munkájukat érezik kevesbülni, kisebb nagyobb mértékben létezik ugyan mindenesetre, azonban csak ideiglenesen, s a gép baj lenni ezekre nézve is megszűnik, mihelyt ők maguknak új foglalkozási tereket szereznek. Hogy ezen átmenet, néha lassúbb, nehezebb, akadékosabb, az igaz , azonban az egész társadalomra háramló nyereség és előremenetel átalában olly tetemes , hogy a részletes és ideiglenes áldozatok, mellyek a gépek terjedése következtében hozatnak, az általuk eszközlött előnyökkel szemben, hasonlításba sem jöhetnek. Országban pedig, hol a létező népesség a földnek kellő megmunkálására különben sem elégséges, a gépek behozatala, e részletes, kisebb bajokat sem szülheti. Illyetén országokban a gépek terjedése, egyértelmű a colonisatióval, s amennyiben a gépek az emberi és állati táplálkozás tárgyait nem fogyasztják, a létező népesség élelmezését kétségkívül könnyítik, olcsóbbá teszik. Hogy a gépek a proletariátust növelnék, s hogy a vagyon egyenlőtlenségét előmozdítanák, meglehet, szinte nem egészen 38