Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1856-05-08 / 19. szám

Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két iv. Előfizetési dij: egész évre 10, fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egyszeri beigtatása 3 pkr.Mzután urai „Hojnali mezőgallasígunkba mielőbb helyes arányikat,'' Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , üllői uton a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf-tér); vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, 1856. Május 8. VIII—ik évi folyam első fele. TARTALOM : Repczevontató szekér, s még valami a Tisza mellöl. (P. A.) — A folytonos termelésről. I. (Peterdy.) — Azon trágyanemekröl, mellyeket Angliában a búza termesztésére használnak. (Vége.) — „Statistische Arbeiten, der Pest-Ofner Handels- und Gewerbe-Kammer.” I. Heft. Stuhlweisenburg. Pesth, 1856. (2). — Rétmivelés. IX. — Gazdasági állapotok a vidéken. I. II. III. — KERTÉSZET : Szőlészet. Folyt. (Dr. Entz ) — TÁRCZA : A párizsi kiállítás ügyében. — Gazdasági újdonságok. — Egyesületi működések. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Hirdetések. Figyelmeztetés a „Mezei gazdaság könyve” ügyében. A t. gazdaközönség ezennel értesittetik, miszerint a ,,Mezei gazdaság könyvé”nek eddig 2-dik kiadásban is megjelent I. és II. kötete, s a többi megjelenendő kötetei, mától kezdve könyvárusi utón is, s nevezetesen Geibel Armin úr, mint bizományosunk könyvkereskedésében, s általa minden könyvkereskedésben Pesten és a vidéken, kaphatók. Bolti ára a — 7 kötetből álló — egész munkának tizenkét pengő forint. Azon t. megrendelők számára, kik munkánkra akár az első (6 ft), akár a második (8 ft), előfizetési áron a „Gazdasági Lapok’’ szerkesztőségénél tettek megrendelést, illető példányaik, e szerkesztőségi hivatalnál maradnak letéve, s általa lesznek szétküldözve a megbízás szerint, postán, vagy magán alkalom útján, vagy ugyancsak a szerkesztőségnél átvehetők, a Magyar Gazdasági Egyesület köztelkén. AliI. kötet (Tavaszi gyakorlat) 1. évi júniusban kerül ki sajtó alól, s abban közölni fogjuk a megrendelők névjegyzékét is, megyénként összeállítva, az eddig teljesített befizetésekkel együtt. Figyelmeztetjük egyszersmind azon tömegrelelőinket, kik a befizetésekkel még hátralékban vannak, hogy e tárgyban fzitelőbb intézkedjenek, mert a III. kötet megjelenése után, legfeljebb két hónapra — tehát augustusban — a csak megrendelt, de az előfizetési ár befizetésével nem biztosított példányokat is, könyvkereskedésbe bocsátjuk . Pesten, 1856. május 6. Kerizmics László, Benkő Dániel, Morócz István. ----------------------------- öc -------------------------- Repczevontató szekér, s még valami a Tisza mellől. Áldott hazánkban, főleg az utóbbi pár évek alatt, a mezőgazdasági fejlődések nevezetes haladást tettek, amit napról napra van alkalmunk tapasztalhatni. Ezen előmenetelt egyedül a nagybecsű „Gazdasági Lapok" útján, a szakismeret- és teljes tárgyavatottsággal bíró jeles és tiszteletre méltó honfiak közreműködéseinek köszönhetjük, kik felváltva majd minden számában bennünket serkentenek, és tanulságos czikkek által fáradhatlanul buzdítanak. Ők azok, kik velünk az újabb rendszereket, földmivelésünkre alkalmas gépeket, szereket és eszközöket megismertetik, czikkeikben az ezekre s inkább alkalmaztatásukra vonatkozó utasításokat elénk terjesztvén! Ők végtére azok, kik a régi Schlendrián palástját rólunk letépni, s ekkép a gazdászat körébe s ennek egyes ágaiba,a haladó fejlődésnek utat törni igyekeznek! Mindezek tanúságára legyen szabad olyanokat felhoznom, miket a gazdasági állapotok közül itt ott tapasztalhatunk; jelesen azt, hogy ezelőtt 10—20 évvel előkelő családnak egy tagja sem kezelt gazdaságot anélkül, hogy azt szégyennek ne tartotta volna; de azóta a mezőgazdaság rendesebb kezelésre kerülvén, igen természetes, jobban s többet is jövedelmez, s ez szerintem alkalmat szolgáltatott arra, hogy ma már jelesebb családok tagjai is hajlandók magukat a gazdaság kezelésére képezni. Kezelőt bármennyit, sőt kormányzókat is találni közülök , ez a maga voltában a minő szép és dicséretes, a mi gazdatiszti subsistentiánkra nézve is következetes ; mert csak így remélhetjük, hogy ha valaha a körülmények változtával úri kormányzóink a munkában kifáradva, ismét pamlagaikra térnek vissza, akkor — eléggé tapasztalván : hányféle bajokkal kell egy tevékeny és szakértő gazdatisztnek küzdeni, mennyit fáradni — majd könnyebben megértik, hogy érdemes az illy egyéneket figyelembe venni, és t. hazánkfia „bölcseiként dotálni.” Továbbá mi idézte és szaporítá a haszonbérlők számát olly roppantul? Nem a szebb és több jövedelem-e ? Vagy talán azt gondolja valaki, miszerint a bérlő csak azért bérlő, hogy a birtokos könnyebbségére törekedjék neki a haszonbéri összeget kicsavarni? Ez nem áll, nem állhat, habár valaki birtokosaink közül azt tartaná — vagy hinné — is. Mert a bérlő úgy bérel, hogy fizethessen, élhessen is ugyan, de maradjon is még valami. Abból, hogy a haszonbérek felszöktek, még nem következik, mintha azon birtokból a tulajdonos annyit ki nem vehetne házi kezelés mellett, de ezért mégis örül, ha jól bérbe adhatja. Ha a tulajdonos nem bírja a kívánt jövedelmet földeiből kivenni, tanúsága annak, hogy felszerelni és okszerűen kezelni nem tudja, míg a bérlő kénye kedve szerint működik, bizton számítván a jövedelemre, ad, vesz, cserél a birtokos befolyása nélkül; de még igen sok ugar, és feles földekkel sem vesződik, mert tudja, hogy a feles gazdaság mindig feles marad. Mi több, a bérlő meg maga is tisztet szokott tartani ! Látunk már vidékünkön kisebb falusi 20—30 holdas birtokban is repcét,luczernát,kukoriczát,ez utóbbit zöldtakarmánynak, vasekével és más újabb eszközökkel dolgozni, sőt még sormiveléssel is vetni : hát ez nem fejlődés, nem haladás ! A sormivelést illetőleg, arról többet olvasván, kívántam megjegyezni , hogy az előttem nem annyira uj, mint divatszerű, mert a sormiveléssel még 1832/33-ban, néhai m. báró Brüdern József ur gyöngyös-halászi uradalmában,1835 stb. években pedig m. kethelyi gróf Iunyady József ur ürményi uradalmában, boldogult idősb Appel Károly ur igazgatása alatt ismerkedtem meg, s méltán állíthatom, hogy a sormivelésnek és vetésnek sok előnyei vannak.