Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1856-01-31 / 5. szám

Juhtenyésztési adatok Zólyom­ megyéből. A „Gazdasági Lapok” i. e. 2-ik számában történt érdekes felszólítás s illetőleg indítvány következtében, van szerencsém Zólyom megyére vonatkozólag, hol én a zólyomi uradalomban 16 éven keresztül, mint kamrai uradalmi gazdatiszt s utóbb mint főtiszt működtem, s a juhtenyésztéssel foglalkoztam, a következő adatokat szolgáltatni. De mielőtt ezt tenném, megjegyzem , hogy az én adataim nem terjednek egészen a mostani időig, hanem csupán 1849-ig, mikor is körülményeim úgy hozták magukkal, hogy Zólyomot oda hagyjam. A mit hát mondandó leszek : érintett időre szól; sóhajtanám igen , bár találkoznék Zólyomban valaki, a ki a jelen időnek adatait is közölni szives volna. Zólyomban a merinoju­h, tapasztaláson szerim, j '­­­d i­s­z­­­i­k. Bizonyítja ezt, a kedvező halálozás, melly e juhok­­nál, rendesen nem nagyobb 2—4°/c­entnél. Előforduló betegség a juhoknál : a métely­­ bárányoknál : a szőrféreg s a kérgeség. A vérbaj ismeretlen. A merinojuhok, a kamrai jószágokra, 1838-ik évben hozat­tak , s azokon, ott létem alatt volt mintegy 4000 dar­ab. Léteznek azonban, mások jószágain is; nevezetesen hg. E­s­z­t­e­r­h­á­z­yén , mellyekre, hogy mikor kerültek, azt nem tudom. Voltak merino­juhok ezenkívül még Radvánszky Antal és Rákovszky Adalbert birtokaikon is, hová azonban, a kamrai jószágok példá­ja nyomán hozattak. A kamrai merinók gyapja 1846 — 1849-ben mázsánkint 110 —115 pfton kelt; s e juhok darabonkint egyremásra két font gyapjút adtak. A pepineria kivételével, ezen juhok fej­ettek is. Herczeg Eszterházynál, ha jól emlékezem, a merinók nem fejettek; a két utóbb nevezett birtokos urnái igen. Egy darab merinojuh után, melly fejezett, egyre másra 18 font túrót nyertünk, s ezen túrónak fontja volt 1849-ben 8, most pedig, mint hallom, 12 pkr. Ezen úri birtokokon kívül Zólyomban m­e­r i­n a j­uh nem tartatott. A nép s a kisebb birtokosok vagy a közönséges oláh, vagy pedig, és inkább a bánsági czigara juhot tartotta s tartja. A nép, a czigara juhot beszerezni tavasszal, aprilban szokta. Tartja aztán azt a hegyi legelőkön őszig, s ekkor eladja mészá­rosoknak. — Egy részét azonban, a létező téli takarmánykészlet­hez képest elleti is Ezen juhok tejéből készül főleg, az úgyne­vezett liptói túró, a b­r­i­n­z­a. Egy közönséges czigara juh után nyernek egyremásra 20— 24 sőt néha 30 font túrót is. A czigara juh gyapjának mázsája egyremásra: 50, az oláh juhé 38—40 pft. A juhokkali kosár­ozás ezen megyében urak és parasztok­nál egyaránt szokásos volt. Ugy hiszem most is az. A parasztok, különösen erősen gyakorolják azt, késő őszig, és egész a tél be­álltáig, mig csak a hó le nem esik ; sőt még ekkor is kosaraznak juhaikkal néhány óráig naponkint a házak körüli kertekben ; mi­kor is azoknak eledelül a hóra fenyő-gallyakat szoktak nyújtani. Egy darab czigara juh, melly gondosan teleltetik és jól tar­­tatik, kétnyirésben 4—5, egy darab oláh juh pedig 3 font mosott gyapjút ád. Zólyom megye, mint tudjuk sikságnélküli, hegyes-völgyes, erdős vidék. Földje tulnyomólag agyag, de sok helyen csak kö­zép kötöttségű. Legelői jók, s gazdag, tápláló füveket teremnek. Megértvén ezekből az olvasó, hogy Zólyomban merino, czigara és oláh juh tartatik; s megértvén a többi körülmé­nyeket is, természetes, ha tudni vágyakozik, hogy hát a tartatni szokásos, s mint láttuk egyaránt jól diszlő különféle juhok, h­a­­szon dolgában egymáshoz miképen állhatnak ? Erre nézve megpróbálok némi tájékozást szolgáltatni. A tartási, őrzési, elhelyezési s többefféle költségek, mind a három juhnál jóformán egyre mennek. Egyre vehető a szaporulat és a trágya értéke is. Ezeket megjegyezve, adataim nyomán a következő mérleg­zést tehetem a tárgynak felderítésére; és pedig : / A merino juhnál. a) 100 darab merino juh ad éven át 18 má­zsa túrót, ennek értéke 13 ft 20 krjával, tesz . . 240 ft — b) Vaj — ugyanennyi darab után — 5 stere, a 20 pkr.................................. ........................... 1 „ 40 c) Savó pénz, darabonkint 3 kr, tesz ... 5 „ — d) Két mázsa gyapjú átlagosan 112 ft 30 kr­jával tesz......................................................................... 225 „ ■— Hoz­e szerint a 100 darab merino juh, a túró, vaj, savó és gyapjú értékében összesen. . . . 471 „ 40 Esik ebből egy darabra........................................ 4 „ 43 293 ft 20 kr. 2 5 r­­u n 525 20ff Esik ebből egy darabra....................................... 5 „ 152/io III. Az oláh juhnál, a) 100 darab oláh juh ad átlagosan 22 mázsa túrót, ennek értéke 13 ft 20 krjával tesz .... 293 ft 20 kr. b) Vaj — ugyanennyi darab után — 6 stere, ennek értéke 20 krjával............................................. 2 „ — „ c) Savó pénz, mint feljebb.................................. 5 „ — „ 5 II. A czigara juhnál. a) 100 darab czigara juh ad átlagosan 22 má­zsa túrót; ennek értéke 13 ft 20 krjával tesz . b) Vaj — ugyanennyi darab után — 6 stere,­ ­ 20 kr............................................................................... c) Savó pénz, darabonkint 3 kr, tesz d) 4 ma mázsa gyapjú, átlagosan 50 pftjával . Hoz e szerint 100 db czigara juh, ugyanazon czikkek értékében összesen....................................... 225 „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.” Előfizethetni helyben a szerkesztő­ségnél , üllői­ után a m. gazd. egyesület köztel­kén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf-tér) , vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál , a szerkesz­tőséghez utasítandó bérmentes levelekben Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két év. Előfizetési dij : egész évre 10, fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egy­szeri beigtatása 3 pkr. PEST, 1856. Januar 3­­. VIII—ik évi folyam első fele. TARTALOM : Juhtenyésztési adatok Zólyommegyéből. (J. J.) — A hoschticzi eredeti negretti törzsjuhászat tenyésztése­ s gondviselésénél alkalmazott alapelvek. — Egy kis birtokos vallomásai. IV. (K. B. M.) — Fichtner verőekéje. — Gazdasági gép- és marha-kiállitás Carlis­­leban 1855. (Sch. Gy.) IV. — Erdő és viz. — A tehenek elvetéléséről — KERTÉSZET. A dohány levelek kezeléséről átalában. a) A dohány fülesztéséről. Folyt. (Dr Entz.) — TARCZA . Pest város igazgató főorvosának 1855-dik évi, december havi meteorologiai és egészségügyi hivatalos jelentéséből. — Gazdasági újdonságok. Gazdasági és kereskedelmi tudósitások. Tudomásul az illetőknek. Hirdetések.

Next