Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1856-11-27 / 48. szám
606 besebben megy véghez alkatrészeinek felbontása, s annál sebesebben fejlik ki, a növényzet elősegítésére fölhasznált erejének hatása is. Szét kell tehát törnünk a darabos guanót annyira, hogy azt kényelmesen és egyiránt elhinthessük ; azért 1-ször, hogy alkatrészeinek fölbontása sebesebben történjék; 2-szor, hogy magunknak ott, hol hasznot csinálni akarnánk, kárt ne okozzunk; mert a guano roppant ereje — ha túlmennyiségben jutna egy és ugyanazon helyre — a vele betakart növényzetet kiégetné ; és így reményünket, vagy jó várakozásunkat meghiúsítaná. Mindenekelőtt kell hát vigyáznunk, hogy a guanó tökéletesen széthullott állapotban hintessék szét, és pedig vetés előtt vagy vetés után mindjárt. Ha a guanót elmaradt növényzetek díszlésének emelésére használjuk föl, úgy szép tavaszi időt válasszunk vagy eső után, vagy ha arra reményünk van. A guano többnyire igen sovány helyekre használtatik föl, hol csak nagy mennyiségű istálói trágya lehetne képes jó termést eredményezni, vagy pedig az elmaradott növényzetre. Ha tehát a guanót elmaradott növényzetre fölhasználni akarjuk, úgy nyúljunk cselekvéshez, mihelyest az elmaradás észrevehető (s így, amint említem, korán tavaszkor az eső előtt vagy után mindjárt). Az illy hátramaradás orvoslása legnagyobb sikerrel addig történhetik, míg a növények gyengék, és mentül hamarább érkezik a segítség, annál jobban, annál hamarabb üdül fel a beteg(s az illy hátramaradott növények betegek), mivel pedig a földnek annyi ereje nincs,hogy azokat orvosolhatná, tehát szükséges magunknak orvosláshoz nyúlni s hathatósabb szereinket elővenni; de mi hathatósabb a guanónál? A fölhasználandó guano mennyisége, a vetés állapotától és a föld minőségétől függ, vannak helyek, hol holdankint 1 mázsa guano képes annyi hatást gyakorolni, mint roszabb, soványabb helyeken 2— 21/2 vagy 3 mázsa.Hia a guanót jókor használjuk föl, úgy kevesebb, p. o. egy mázsa holdankint elég; ha később használjuk, már több kell, s igy halad feljebb, mentől később jön a segítség, annál több orvosi szer is szükséges. IV. felellyek hát a guano hatásait Eddig csak arról szóltunk, miilyen állapotban kapjuk és hogy használjuk föl, most azonban tárjuk föl jövedelmeink kincstárának azon naplóját, melly megfejti milly különbséggel változik erszényünk tartalma, a guano fölhasználása mellett ? A guano nagy s hathatós erejét főleg a legény teszi,mellynek mennyisége sokszorosan meghaladja az istálói trágyáét, úgy annyira, hogy körülbelül 70 guano annyi legénynyel bir, mint 24 mázsa istálói trágya; roppant nagy hát a különbség! Tudjuk,miként a szárnyasoknál szintúgy a tömör,mint a folyékony üriték keverve, vagyis egyesülve ürittetik ki, ami más állatoknál különválva történik, s ennélfogva a többi állatok üritékétől elválasztott legény(Azot,Sticktoff) azzal nem egyesülhet olly tökéletesen s azt nem is termékenyítheti meg annyira, mint a szárnyasokét.Ezért is,ha az istálói trágya,az idő viszontagságainak annyira ki volna téve,mint a guano és annyi ideig,ugy nehezen hiszem,hogy utoljára lenne belőle valami, mert megfosztatnék legnagyobb erejétől, az ammóniáktól, mi pedig a guanónál nem történhetik. A guanobani legeny nem jön tiszta állapotban elő, de más részekkel (mint fehérnye, epe stb.) keverve s apró porhoz hasonló fehér jegecz-alakokban; a legenynyel előforduló részek rothadás által savanyokká változnak, a legeny pedig ammóniákká, mi el nem párologhat azért, mivel a savanyokkal (mint szénsavany, lóhersavany) együl, s azok által leköttetik. Éppen említettük, hogy a legény apró jegecz-alakokban jön elő más részekkel keverve, mik is elrothadnak, azaz a jég által a növényzet részére tápláló eledellé főzetnek, különben nem lehetnének élvezhetők, mert tudjuk,hogy a növényzet finom tápszerveivel,csak fölolvadott anyagot szíhat és szí magába,a legény pedig akkor olvadt, ha kiállta a rothadási időt, s így nem legény többé, de ammónia. Mivel pedig a guano felét majdnem csupán legeny teszi (mi a növényzet fő tápanyaga) képzelhető tehát, honnan ered nagy hathatóssága is. Ezután jön a guano második fő ereje,a phosphorsavanyas mész. Említettük,miként a guano felső rétegének felületén,csontdarabok találtatnak, s pedig nem kevés mennyiségben: mert mindenesetre a szárnyasok, eledeleiket is ott költik el, mi is halakból áll, s mi volna más a halszálka, mint a halaknak csontjai, s vegyészeti szerkezetük szintén úgy phosphorsavanyas mész, mint más állatoké. Következtetni lehet tehát,hogy mindazon csontoknak elporlott részei, a guanóban feltaláltatnak, s igy a guanónak 1/4 részét phosphorsavanyas másznak kell vennünk.S hogy milly hatása van a phosphorsavanyas mésznek a növényzetre,onnan is következtethető , hogy a külföld 1000 mázsánkat használ föl belőle, drágasága daczára. Találtatnak még a guanóban kali, sziksó és gipsz, hameleg azonban a takarmánynyal élő állatok ürítékeiben, nagyobb mennyiségben található. Sziksó és gipsz, annál jobban rontják a guano becsét, mennél nagyobb mennyiségben jönnek benne elő; úgy hiszem az aranyat is inkább szeretjük réz vagy ón nélkül. Szászország több helyein találkoznak olly gazdaságok, hol a guano segedelmével az istálói trágya egészen nélkülöztetik évek óta, s még eddig kedvező eredménynyel. De bármiként becsüljem is a guanót, s bár hogy ismerjem el hathatós erejét , az istálói trágya elé még sem tehetem, mert a földnek tartós erőt, porhanyultságot csak az istálói trágya adhat,s aki annak tökéletes nélkülözése mellett akarja hizlalni erszényét, az majd csakhamar annak apadását veendi észre. A guano csak úgy lehet hathatós erejű, ha a föld azon erőt, vagy tápszert, melly a guanóban nem létezik, kipótolni bírja; ha tehát folytonosan guanót használunk , úgy földünket végre megfosztjuk természetes táperejétől. Hogy pedig a guano a növényzet által megkívántató összes tápszereket kipótolja , azt — már tartalmánál fogva is — lehetetlenségnek látjuk, s így kényszerítve leszünk végre is istálói trágyához nyúlni. Czélszerűen a guano egymásután csak kétszer használtathatik, mert mentül hosszabb ideig használjuk egy magát, annál jobban kizsaroljuk földünknek általa helyre nem pótolt erejét; trágyázzunk azonban istálói trágyával utána, úgy bizonyosan dús eredményt várhatunk. A guano használása mellett félannyi mennyiségű istálói trágyával képesek leszünk sovány földeinket annyira megtermékenyíteni, hogy nem sok idő múlva azon föld, melly istálói trágyázás után is csak silányan termett, két-három évi trágyázás nélkül is, dús növényzettel leend borítva. A guano annyira fizető szer, hogy azon hely, mellyet vele behintünk, 2 — 3-szor gazdagabb termést hozand, mint a be nem hintett, s ez nem csupán egy vagy két, de számtalan gazda által tanusíttatik, kik a guanót használják. Hogy a guano már az első évben képes magát kétszeresen, sőt háromszorosan is kifizetni, az könnyen képzelhető. Ha guanóval trágyázunk, úgy a földnek azon termékenyítő hiányát pótoljuk ki, mellyel az istálói trágya nem bir,s ha viszont guano után istálói trágyát használunk, úgy ismét azon hiány leend helyre állítva, mellyel a guano nem bir. S mivelhogy a növényzet sem a guano, sem az istálói trágya által szolgáltatott táperőt egészen föl nem emészti, de belőle még több ki nem fejlődött tápanyagot hagy hátra, mellyek egymással (értem a guano - és istálói trágyáét) egyesülve, földünket természeti tartalmában gazdagítják. Mentül többször változtatjuk tehát trágya-nemeinket, annál több erőt, annál több tápszert hagytunk hátra; mi is idővel a hiánynak egész betöltéséig terjedend. Hogy a guanó ereje olly tartós nem lehet,mint az istálói trágyáé,sebesen ható ereje miatt képzelhető; mert p.o. azon szer,melly sebes lánggal ég, sokkal nagyobb meleget és sebesebben gerjeszt, mint az,melly csak pislog, és azt,hogy az utóbbi sokkal tovább fog égni, csak azért nem akarom említeni , mivel vele semmi újsággal sem szolgálhatnék. S most tisztelt szerkesztő úr, leteszem tollamat azon kérdéssel , hogy váljon haszontalanul vevém-e azt fel ?*) Lipcse, 1856. September 6 Schaffner Titusz. ---HH— *) Sőt inkább kérjük, hogy jövőben minél gyakrabban legyen alkal-