Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1856-02-14 / 7. szám
74 Mi a réteket illeti, ezek, mennyiségre nézve a legjobb esetben is csak tűrhetőleg fizetnek, minőségre nézve pedig közönségesen igen csekély értékű takarmányt hoznak. És pedig minél bővebb a termés, annál roszabb a széna. De megesik az is , hogy az illy réteket gyakran a víz miatt, csak akkor lehet használni, amidőn a füvek már teljesen elvénültek. Ha pedig kaszálás közben esős idő jár, úgy azokon a víz megállván, a takarmány rajtuk vagy végkép elrothad, vagy mégis táperejét veszti el. Mindezek, az alföldi gazdának, érzékeny veszteségeket okoznak, mert nem csupán földjének használatát korlátozzák, termését koczkáztatják s teszik néha teljesen tönkre,hanem okoznak annak nem csekély kárt, az illy térekre fordított munka- és pénznek elvesztése által is. Illy állapot, már magában véve is érzékeny baj , de következései azon fölül az egész gazdászatra nézve igen nyomasztók, és pedig annál inkább , mennél kiterjedtebb a birtok. Hasonló vízállásos területek, az alföldi gazdaságokban, vagy a szántóföldek adnexumának, vagy pedig egészen különvált testnek vétetnek. Lássuk az első esetet. Ismerek egy 2000 holdból álló birtokot, mellyből 1400 hold szántóföld, 600 hold pedig legelő és rét — mert az álló vizek miatt másra nem használhatni. A legelő 500 holdra megy; 2000 darab birkának s 150 darab szarvasmarhának, a nyári forróság idején alig elegendő; 1400 holdat, 100 hold lueterna kivételével, mindig szántanak. A föld nem új törés, s a divatozó alföldi rendszer szerint sokáig kezeltetett, hogy tehát minden erejéből ki ne vetkőztessék,200 holdat kell évenkint trágyázni, mi az Alföldön, hol gyakran egész télen át nem trágyázhatni, nehéz feladat. Ha e feladatnak megfelelnek, a föld mégis csak minden 7-dik évben kap trágyát. Mily más alakot lehetne e gazdaságnak adni, ha a 2000 hold mind szántásra alkalmas volna, s ha a birkát mesterséges legelőkön járatni, a szarvasmarhát istálózni, s vetett takarmányt s herét bőven termeszteni, a legelőket és heréseket ismét felszántani, a szántóföldeket legelőkké és herésekké alakítani lehetne ? Hasonló gazdaságot azonban szorgalommal, értelmiséggel s főleg trágyával mégis csak tűrhető állapotban lehet tartani. Ellenben azon nagy birtokosoknál, hol az illy vizállásos rétek és legelők külön önálló területeket képeznek, a baj kiszámithatlan horderejű. Illy helyeken ugyanis a marhatartás a földmiveléstől el van különítve; továbbá a legelők közepette, jó távol a többi majoroktól, állanak a birkaistálók s marhaaklok, oda hordják a szénát, s télen a legroszabb utakon, viszik hatökrös szekeren a szalmát; s itt szaporodik a trágya! Mit gondol az olvasó — mi hasznát veszik a trágyának? Talán látja már a trágyaszülte fényes terméseket? Nagyon csalódik : — gázokat s dombokat csinálnak abból,s ott hagyják helyben, hogy földdé váljék! Ez csakugyan gazdászati botrány , mégis ha méltányosak akarunk lenni, nem törhetünk palczát olly birtokos és gazda felett, mert szántóföldjei olly távol feküsznek birkaistálói- s marha-aklaitól, hogy azokra nem viheti a trágyát. Hogy illy viszonyok közt azután a szántóföldek vagy semmi, vagy csak igen kevés trágyát kapnak, s a birtok productív ereje évről évre csökken , azt bizonyítja a tapasztalás. Ezért, valóban idején volna a baj orvoslásáról gondolkodni. Az orvoslás azonban nem fekszik egyes birtokos hatalmában. Az előbbre törekvő gazda szomszédjának indolentialas tudatlanságától függ. Mert ámbár a föld becse folyvást emelkedik, s a terményeknek nemcsak kelendősége és jó ára is van, sok birtokos mégis, azon álláspontot foglalja el, mellyen a jobbra való fordulásnak szükségét nem érzi, sőt igen boldog, hogy sok rész legelője és sok rész rétje van. Az általam érintett bajon, csak társulati uton segíthetni, ha t. i. olly birtokosok, kiknek birtokairól a vizeket közös csatornán leereszthetni — e czélra társulatokat képezendnek; minden egyes birtokos maga vizét árkok vagy drain-ek által a közös csatornába lecsapolván. A költségek és eszközök a helybeli viszonyok szerint különböznének, és csak a vidék felvétele és alapos vizsgálata után meghatározhatók. A dolog mindenesetre nehézségekkel és főleg költséggel fogna járni; de valamint nemzetgazdászati, úgy egészségi tekintetben is olly fontos, hogy érdemes volna e kérdésbe is bocsátkozni. E lapok 1. szerkesztősége, sok érdemeihez a magyar gazdászat ügye körül, egy új érdemet csatolna, ha a birtokosokat illy vállalatok megindítására — a szakértőket pedig arra buzdítaná, hogy vidékek szerint e tárgy körül stúdiumokat tegyenek, s azok eredményeit a birtokos és gazdaközönséggel közöljék. p. * * Igen fontos dolgot pendít meg t. értekező. Érintett állapot, hol előfordul — előfordul pedig számtalan helyen — olly súlyos békákat ver a gazda kezére, hogy a mellett gazdálkodási szabadságról szó sem lehet. Pedig az idő, a mellyben élünk, erősen követeli, hogy szabadon, hogy tetszésünk s legjobb belátásunk szerint gazdálkodhassunk. A fenforgó körülményekkel szemben, megfelelő előnynyel,csak igy állhatunk meg.— Érdekünkben van tehát, hogy a fölebbi servitus, mindenütt és minél előbb megszüntethessék. A mód azonban, a mellyel ez eszközölhető, a fenforgó hajnak természetétől függ. Ugyanis , vagy ollyanok ezen álló vizek, hogy terük, továbbá azon hely, a hová a levezetésnek történni lehet, sőt az út is, a mellyen lefolyhatnak, egyetlen tulajdonosnak esik birtokába. A második eset az , midőn ezen álló vizek, egy, többek által birtokolt határban fordulnak elő, s azoknak lecsapolása is mindannyinak érdekében van, sőt a határban fekszik azon hely is, ahová a levezetés megtörténhetik. A harmadik eset : midőn az álló vizek egy határban fordulnak ugyan elő, ott fekszik továbbá a hely is, ahová a levezetés megtörténhetik ; azonban a birtokos nem egy, s a közbirtokosok ezen kérdéstől nem egyformán érdekeltették, mert talán az egyiknek sok, a másiknak kevés, s a harmadiknak éppen semmi álló vizei sincsenek. A negyedik eset végül az : midőn az álló vizek egy vagy több határban feküsznek, a birtokosok számosak, különböző érdekűek, s azon hely is, ahová a levezetést intézni kellene, más idegen határban fekszik. Első esetben a lecsapolásra nézve — melly egyedül a föld tulajdonosától függ — nincsen egyéb nehézség, mint a mennyit az maga, vállalkozási szelleme vagy pénzhiánya miatt táplál. A második esetben sem nehéz az orvoslás még, mert az itten is, csupán a birtokosoknak egymás közti megegyezésétől függ. A minoritásnak azonban meglehet, hogy itt már sokszor közigazgatásilag kellene a majoritásnak alája rendeltetni. A harmadik esetben a baj megszüntetése már nehezebb, mert azok, akiknek álló vizeik nincsenek, azoknak lecsapolásával nem is törődnek, sőt a csatornák számára szükséges tért is, kérdés hogy önként s még kártalanítás mellett is átengedik-e ? Ezen esetben a közigazgatási közbejövetel, rendesen nélkülözhetlen teend. A negyedik esetben végül, a nehézség még nagyobb, s a megoldás közigazgatási gyámolítás nélkül egyátalában nem reménylhető. Hogy tehát az álló vizek lecsapolásából, országosan lehessen valami, szerintünk az szükséges hozzá, hogy a) az illető birtokosok azokat lecsapolni, erősen akarják; b) hogy a költségek, az érdekeltek által, a lecsapolandó területek kiterjedése arányában — viseltessenek ; c) hogy a levezető árkok által elfoglalandó terek, a vállalkozók részeiről — kártalanittassanak ; az végül, d) hogy a közigazgatás, minden e tárgyban folyamodó birtokost, vagy társulatot gyámolitson , kényszerítve vállalkozásra a minoritást, s kényszerítve, kárpótlás mellett tér-átengedésre , a közvetlenül nem érdekelteket... Magát a dolog megindítását illetőleg pedig, szerintünk a legelső lépés , egy alkalmatos mérnöknek megbízása az iránt, hogy az a földszin természetét sejtmérések által kipuhatolván , határozná meg a lecsapolás tervét, terjedelmét, s költségeit. Csak