Gazdasági Lapok, 1858 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1858-04-22 / 16. szám
226 majd mindenütt feltaláljuk, minthogy kiszórt magvaiból minden reáfordított gond nélkül évenkint újra felhő s diszlik. A festő czikszárral itt ott sikert ígérő próbák tétettek. Ide tartozik a rabarbara is, melynek több faja nemcsak mint híres orvosi szer illő tiszteletben áll, hanem némelyeknek virágzata és fiatal hajtásai kedves savanykás izakért főzelékül használtatnak. Előjövetelek, egészben véve, a talaj minőségétől kevéssé függ, de átalában annyi mégis bizonyos, hogy a meszes talajnak nem barátjai , míg az alkális talaj iránti előszeretetük kitűnő. A czikszárfélék gazdag sóskasavany- és kálitartalom által tüntetik ki magukat; gyökereikben sajátságos hashajtó és összehúzó anyagok (Rhabarbarin, Rumicin,) találtatnak; ezen anyagok a rabarbara gyökerében a sóskasavanyos mészszel együtt túlnyomók. Ezenkívül találtatnak bennök alma- eczet- cser- és gallus-savany; úgy nemkülönben sárga, vörös és kék festő anyagok ; magvai pedig lisztesek, s ezen okokból a czikszárfélék hasznos, a gazdák figyelmére méltó növények, melyek élelmi, orvosi és ipari anyagokat szolgáltatnak. Tábla a czikszárfélék nemei meghatározására. 1 Porodája 9. (kerti növény) 3. Babarbara. Porodája 5—8. 2. 2 Lev. vésés, (gyüm. szárnyas, kis-havasi n. 4 Makkszárny. Lev. nem vésés. 3. 3 Leple tövig 6-hasábu (3 kisebb, 3 nagyobb). 1. Lórom. Leple 3—5 metszetű. 2. Czikszár. Lórom (Rumex L.) (Linné VI. sereg, 3. rend.) Un. gén. n. 451 .—Campdera Monogr. du genre Rumex Paris 1849.—Endl. gen. n. 1993 — Kees. ab. E. gén. Vili. t. 9. — DC. Prodr. XIV. p. 41. — Magy.füv. könyv 238.1. Virágai tökélyesek, néha elsilányulás által kétlakiak. Leple tövig 6 hasába ; a három külső levélkéje kisebb, fűnemű, a három belső nagyobb hártyanemű, öszveálló, elvirágzás után tovább növő, sima vagy púpos gerinczű. Porodája 6, szálcsdi rövidek, a külső lepel levélkék tövén párjával állók. — Magdona háromszegű, egyrekeszű. Bibéje 2—3. Marckocskája háromszögű, a megnőtt lepel három belső levélkéjével fedett, (melyeket állkopácsoknak nevezünk), egymagva. Magva fehérnyés. Virágzata álgyűrűkből álló fürtök, melyek bugát képeznek, az álgyűrűk apró bogernyőkből állanak. Levelei sarasak. Virágai aprók, számosak, sárgászöldek. Egész világon, de leggyakrabban a mérsékelt égöv alatt előjövő füvek. Öszvesen mintegy 130 faj ismeretes, ezek közül flóránk területén 15 nő vadon, az egész austriai birodalomban pedig 17. Az ide tartozó növények gyakran nedvdúsak, nedvök többnyire ízetlen , néha sóskasavanyos. Több fajnak veres színű válfajait kertjeinkben dísznövényül használják. A kerti sóska, mezei-sóska és madár-sóska l. leveleinek savanyúsága ismeretes, részben ezekből készítik a sóskasavanyt, de jóízű ételeket is; a két utóbbi a juhokra nézve kitűnő egésséges takarmány. Eledelnek termesztik néhol a különben nálunk vadon is növő paríj-lóromot. A lósóska alnemhez tartozó több fajok, u. m. bodros, gyűrűs, tompa stb. lórom gyökereivel sárgára festenek, és bőrkiütések ellen mint házi szert állatoknál és embereknél alkalmazzák, név, marhakosz, és rüh ellen. A nedves réteken előforduló fajok károsak a gazdára nézve ; nagy leveleik által sok jó pázsitfűnek helyét foglalván el, mig mélyen ható gyökereikkel, a földet kizsarolják , ezek tehát kiirtandók. Tahin a lórom fajai meghatározására: 1. Lev. dárdások v. nyil formák . 2. Lev. nem dárdások és nem nyilformák . . 5. 2. Virágzata tökélyen virágú, poroddá és termésvirágokkal keverve. Lev. íeekes hamvasok, nyelesek, virággyürüi kevés viráguak (havasokon és kertekben) ........................................................................13. kertisóska 1. Kétlaki . . 3. 3. Minden levele nyeles, lepellevelkéi mind felállók. 12. madársóska 1. Felső lev. szárölelők, a 3 külső lepellev. lehajlott. ■ 4. 4. Leveresek, sarui sallangos-fogasok, makkocskája sima (mezőkön közöns.)............................................13 erdeisóska 1. Lev. tö vön 5—7 imak, sarui épek, makkocs, nagyitó üveg alatt finomul karczolt (havasi növ.) 14. hegyi 1.r 5. Alkopácsai vállban két hosszú sertefoauak, lev. mind szálas-láncsások, fürtje leveles,tők partjain, ki, száradt mocsárokban)..................................................1 sertefogas. Álkop. épélyek vagy fogasok,de nem a leirt módon . 6. 6. Az álkopácsoknak legalább egyike púpos . ■ 7. Az álkopácsoknak egyike sem púpos . . 15. " ■ Az álkop. kitünően fogasok . . 8. Az álkopépélyek (néha alig fogasok) . . 9. 8. Virágzata leveles, t. i. majd mindenik virággyürü alatt van levél...........................................................2. hegedűs I. Virágz. leveleden, t. i. csak a legalsó virággyürük alatt van levél...........................................................3. tompa .. 9. Lepelleveik szálas-hosszúdadok . . 10. Lepellev. kerekded- vagy tojásdad-háromszegűek . . 11. 10. Három álkopácsapúpos, virágz. leveles ... 4. gyűrűs 1. Csak egy álkop. púpos, virágz. leveletlen ... 5. véres 1. 11 Lev. bodrosok, álkop. kerekdedek, tompák, mind a három púpos (ritkán csak az egyik) ... 6. bodros I. Lev. nem bodrosok (legfeljebb habosok) . . 12. 12. Csak az egyik álkop, púpos.......................................7. paréj 1. Mind a három púpos . . 13-1 13. Alkopácsai nagyok (3" hossz, 2" szél.) . . 14. Alkopácsai félakkorák.............................................3- tompa I. válfaja: 14- Gyökérlev. láncsás, mindkét végén hegyes, nyele felül lapos.................................................... .... 8. parti I. Gyökérlev. vállban szívesek vagy ferdén kerekdedek, nyele felül két kis ormó által válus . . • • 9. nagyi. 15. Gyökérlev. hegyesek, (mocsári növény) . ■ ■ 11. vizi 1. Gyökérlev. kerekített tompák (havasi növ.) . ■ 10. havasi I. J. fjósóska (Lapathum Tournef. inst. III. p. 501.) Virágai tökélyesek, gazdag álgyűrűs fürtökben. Level, tövön kerekítettek, vagy nyelvefutók, soha sem dárda- v. nyilformák. — Izűk fanyar. * Alkopácsai fogasok, fog. serteformák vagy háromszegűek, ritkán elenyészők;néha épélűek, mely esetben mégis találtatnak minden virággyűrűben egyes fogas álkopácsok is). 1. Sertefoga I. (R. maritimus L.). Gyöke orsóforma,ágas. Szára felálló vagy felegyenesedő, ágas. Lev. nyelesek, szálas-láncsások, hegyesek. Virágai álgyűrűs, leveles,a hegye felé tömöttebb fürtökben. Alkopácsai hosszúkás tojásdadok, hálós eresek, vállban mind két oldalon két-két hosszu sertefognak, mind púposok. R. maritimus L. spec. I. p. 478. — Baumg. Emim. I. p. 310. — Neill. Elor. von Wienp. 197. — Meyer chlor. Iianov. p. 480. Kopasz. Szára 1—3 m magas, álkopácsai aprók, púpjai aránylag nagyok. Valfajai: «) Aranyos (aureus). Az álkopács fogai vékony serteformák, olyan, hosszak, mint az álkopács maga; lev. világos-zöldek, keskenyek; fürtjei végre aranysárgák. A maritimus a aureus Neill. Flor. p. 197. — R. maritimus Sin. flor. brit. I. p. 393. -M. u. K. Deutschl. Flora II. p. 615. — Rudi. poson. p. 205. — R. aegyptius Luvin pos. n. 364. non Linné. B) Zöldes (viridis). Az álkopács fogai árforma sertések, annál valamivel rövidebbek. Lev. sötétzöldek, szélesebbek. Fürtjei végre mocskos , zöldes-sárgák. R. palustris Sm. flor. Brit. I. p. 394. — M. u. K. Deutschl. Flor. II. p. 614. — Endl. I poson. p. 204. — R. persicoinoidus Lumn. pos. n. 363. non L. — Adromlogas l. M. IV K. 238. I.