Gazdasági Lapok, 1858 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1858-11-25 / 47. szám

Megjelenik hetenkint egyszer, minden csütörtökön, másfél—két ív, a mellékleteken kívül. Előfizetési díj: Egész évre 10 ft — kr. Fél évre 5„ — „ Évnegyedre 2 „ 30 „GAZDASÁGI LAPOK Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni helyben a szerkesztő­ségnél , üllői­ után a m. gazd. egyesület köztel­ket vagy a könyv­­kereskedésekben érdeke­l minden cs. kir. p posta­­hivatalnál, a szerkesz­tőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, 1858. November 25. 47 X-dik évi folyam második fele. TARTALOM : A Magyar Gazdasági Egyesület 1858. nov. 17-kén tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. — Ekeim kezeléséről. — Reflexiók Somogyból. — Mezei élet Olaszhonban. — Évszaki tudósítások. LV. LVI. — KERTÉSZET : A kertész természetes barátai és ellenségei. — TARCZA : Kormányi intézkedések. — Egyesületi működések. — Irodalom. — Necrolog. — Újdonságok. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. A Magyar Gazdasági Egyesület 1858. november 17-kén tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Korizmics László alelnök ur mindenekelőtt sajnálatát fejezi ki, hogy az Egyesület köztiszteletű elnöke, gróf Káro­lyi István ur egészsége helyreállítása végett néhány hónapot a külföldön kénytelenittetvén tölteni, úgyszintén a másik al­elnök, Lónyay Gábor ur, a rögtön beállott rész­idő miatt, a je­len közgyűlésen résztvenni gátolva vannak. Erre Gálffy György cs. k. helyt, tanácsos urat, mint e közgyűlésre kinevezett fe­jedelmi biztost bemutatván, előadá a napi tanácskozás rend­jét, mely szerint: I. Felolvastatott a következő elnöki jelentés az Egyesület ez évi munkálkodásáról. Tekintetes Egyesület! A reorganizált egyesületi életnek első évét fejezzük ma be, s nagy örömére szolgál az Elnökségnek a­z. egyesületi tagokat e teremben együtt láthatni. A lefolyt évben tett tapasztalás, egyesületi életünk gyara­podását illetőleg, sok szép reményre jogosít fel bennünket, mert a csatlakozás Egyesületünkhöz, s a kifejtett munkásság Egyesüle­tünkben, minden méltányos várakozást kielégíthet. Anyagi gyarapodásunkat tüzetesen jellemzi az egyesületi tagok száma egy év előtt és ma. Tavai ugyanis ilyenkor az első közgyűlés alkalmával bejelentett alapító tagok száma volt 153, az évdíjasoké................................................ 185, összesen 338, ma pedig van Egyesületünknek alapító tagja................................................................................ 332, évdíjas tagja................................................................................. 560, összesen 892. Vagyona volt taval ilyenkor az Egyesületnek biztosított alapít­ványi tőkében..................................................... 64,331 ft, most pedig van.....................................­ ... . 113,489 ft. Megjegyezvén , hogy az egyesületi tagok ezen számába még nincsenek befoglalva a régi alapító tagok közül azok, kik 1848 előtt kötelezett alapítványaikat, a hátralevő kamatok befizetése, vagy szóbeli nyilatkozat által a jövőre mindeddig nem biztosították , úgy­szintén a régebben aláírt évdíjas tagok közül azok sincsenek még bejegyezve, kik kötelezett éveik elteltével, további hat évre, mint évdijas tagok, magukat újból be nem jelentették. E számok világosan igazolják, mit az Elnökség feljebb meg­jegyezni magának alkalmat van, hogy t. i. Egyesületünk gyara­podása anyagi tekintetben a lefolyt év alatt minden méltányos várakozást kielégíthet, mert biztosított alapítványi tőkéje már mostanig erősebb, mint volt bármikor. De ily szép alapvagyon mellett vannak az Egyesületnek a múlt időkből átvett nem csekély terhei is; terhek , melyek eddig is csak azért voltak eltűrhetők, mert a legális hitelezők, az Egye­sület közhasznú munkásságát tekintve, az iránt hazafias kímélet­tel viseltettek. Mindaddig, míg e terhek az Egyesület által bizo­nyos megállapodásra nem vezéreltetnek , nemcsak a teendő előle­­ges költségvetések lesznek ingatagok, de bizonytalan korlátok közé lesz szorítva folyvást az Egyesületnek munkaköre is. A jelen tanácskozás lefolyása a­z Egyesületnek alkalmat szolgáltat mindezen terhekkel részletesebben megismerkedni a számvizsgáló bizottmány jelentéséből. Felhívja az Elnökség a t. Egyesület ügyeimét ezen ügy iránt, s ajánlja azt kellő vitatás- és megfontolásra. E kérdésnek megoldásával egyébiránt szoros összefüggésben állványa még be nem folyt régi kamat- és évdíjhátralékok : ezek iránt is méltóztassék a t. Egyesületnek bölcs belátása szerint in­tézkedni. Meg lehetünk elégedve nemkülönben Egyesületünk ez évi szellemi életének eredményeivel is. Nincs okunk ezek miatt pi­rulnunk , sőt ismerve más országok hasonczélú egyesületeinek munkálkodását, nyugalommal várhatjuk és fogadhatjuk mérlegel­­tetésünket. Tettünk annyit, a­mennyit lehetett, s tettünk ott, a­hol legjobb meggyőződésünk szerint leginkább szükségesnek hittük. Hogy munkálkodásunk fő momentumaiban híven kimutatva legyen, alkalmat vesz magának az Elnökség átmenni mindazon dolgokon, melyek a f. é. mártius 16-kán tartott közgyűlés óta eszközöltettek. Mindenekelőtt fölemlítjük , hogy a gazdasági termelésünk gyarapítása­ és biztosítására nézve annyira szükséges és életbe­vágó földhitelintézet és mezei rendőrség ügyében, az igazg. választ­mány , hazánk főkormányzója Albrecht cs. k. Főherczeg Ő Fensé­géhez benyújtandó emlékirat szerkesztésével a közgazdasági szakosztályt megbízván, ez érdemben az illető fölterjesztések meg fognak történni. Fölemlíti továbbá az Elnökség, miszerint a kereskedelmi életünk termékenyítésére oly nagy befolyással bíró dunai szállítás kérdése is vizsgálódásaink tárgyává lön, úgy nemkülönben figye­lembe vétetett boraink kivitelének ügye a kelet felé, Konstantiná­­polyba, s onnan tovább Londonig. Az Elnökség egyik tagja e fontos kérdések tisztába hozatalát magára vállalván, nem rég tért vissza dunai útjából, s a mai közgyűlés lefolyása alatt hallani fog­juk ezen útnak mindkét iránybani eredményét. Örömmel jelentjük , hogy a lefolyt idő alatt a hasznos gaz­dasági ismeretek terjesztése körében ismét gyarapodott gazdasági irodalmunk. Nevezetesen, két pályamunka koszorúztatott meg az Egyesület által : u. m. Czilbhert Róbert tagtársunké, mely az állat­­tenyésztésre vonatkozik, és Kenessey Kálmán tagtársunké , mely a parasztgazdaságok rendezését tárgyalja. Kitüzettek továbbá az Egyesület kebléből új pályázásra : a gazdasági procentuatio, egy elméleti és gyakorlati erdészkönyv, egy gépészeti kézikönyv, s végre Magyarország hasznos és ártalmas rovatainak leírása. E szellemi mozgalmak értékét növeli azon körülmény, hogy a pályadíjakhoz szükséges költségek, mik a dolog természete szerint az Egyesület által lennének viselendők, mind hazafias magán adakozások alap­ján kerültek ki. Ezen közhasznú áldozatok közt kitűnő helyen

Next