Gazdasági Lapok, 1859 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1859-05-05 / 18. szám
Pest, 1859. Május 5. ^■61 &&o ..Hozzunk mezei, gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ t^^/VWUWWJWWA/ulAJWWJ'J'\Vc)6^bA/'/'AA/wwuv'/v/'/'J'lJV wjvwO^Ie^ LV 1 J 3 X XI. évi folyam első fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön két ív, a mellékleteken kívül. Előfizetési dij : Egész évre 10 ft p. (10 ft 50 kr ujp.) Fél évre 5 ft p. (5 ft 25 kr ujp.) Negyed évre 2 ft 30 kr p. (2 ft 62 kr ujp.) Hirdetési dija: kétszer hasábozott sor 6 pkr (10 ujkr.) A hivatalos bélyegdij, minden egyszeri hirdetés után £ 18 pkr (30 ujkr), külön fizetendő. p Előfizethetni : helyben a szerkesztőségnél, ül- C 5 fői úton, a Magyar Gazdasági Egyesület Köztel- gyén, vagy a könyvkereskedésekben. § 5 / 1 | Vidéken minden csász. kir. postahivatalnál, a | szerkesztőséghez utasítandó és bérmentesen kül- |e0dendő levelekben. c, Gtf £^’096''-O/V/V v/v/OOUWOWiA/VUV/jW\j Qr^£) (OjAfV/v w wwv e-O'vyvvwvw1 --VWWUvAJ\f~ A/WWlAAA/1 W, Gazdasági egyesületeit. II Azt ígértem a minap, hogy a vidéki egyesületek különös és tüzetes teendőiről szólandok. Beváltom ezúttal szavamat, s követem jó részt azon nézeteimet, melyeket az 1857. évi „Gazdasági Lapok“ 39. számában a t. gazdaközönséggel kölni már szerencsém volt. Azt óhajtanám a többi közt és mindenek előtt a megyei egyesületektől, hogy saját körük gazdasági állapotait minél alaposabban ismerjék fel. írják le és mutassák ki azon akadályokat, melyek gazdálkodásukat különösen terhelik, egyetemben azon forrásokkal, melyekből jövedelmük főleg származik. A „nosce te ipsum“ mindenesetre legelső feltétel arra, hogy a választandó munkásság élethű és igazán termékeny lehessen. És ha e munkát a megyei egyesületek azon tervezet nyomán hajtanák végre, mely az országos egyesület által Magyarország gazdasági leírása számára készíttetett , úgy nemcsak a megye érné el saját czélját, önmaga állapoainak felismerését, hanem az egészre nézve is nagy lenne a nyereség Ezen munkák végrehajtásánál — mikép már említik — sok tekintetben segíthetné az országos egyesület is a vidéki társulatokat. Eszközölhetné nevezetesen a geológiai meghatározásokat, megszerezhetné a terjedelmi adatokat, és segédkezet nyújthatna a leírások elkészítésénél, valamint kiírásánál is. Ilyszerű szövetkezéssel hazánk gazdasági leírása gyorsabban jöhetne létre kétségkívül, mint jelenleg csak remény nem ismerjük. Egy másik, szinténen hasznos teendője volna a vidéki egyesületeknek — mikép a minap már hasonlag megemlítettük — a saját körükéért találtató példásaké és rendezettel)) gazdaságok megismertetése. És ezen leírásokat, a mellett hogy az egyesület összejövetelei alkalmával róluk szólana és eszmét cserélne, természetesen a sajtó útján is nyilvánosságra kellene hozni, sőt azokból egy-egy példányt adhatna saját tagjainak, s azokat közölhetné egyszersmind az országos egyesülettel is, hol ez után idővel a jószágrendezés ügyében egy véghetlenül becses gyűjtemény folyhatna össze, és pedig sokkal hamarabb és nagyobb változatossággal is, mint ha csupán maga az országos egyesület gyűjtené ez irányban az ismeretforrásokat. Idevágólag az országos egyesület szintén dolgozott már egy használható tervezetet, melyet a nyerendő leírások egységessége végett, czélszerű lenne a vidéki egyesületeknek is vezérfonalul elfogadni. S különösen a népnél szokásos gazdálkodásmódnak ismertetése lenne azon czél, melyet a vidéki egyesületeknek főleg szem előtt kellene tartani. Hogy a gazdasági kiállításokkal a vidéki egyesületek mily szempontból járjanak el? kimutattuk a minap. Feladatuk ez irányban mindenesetre kettős Első és fő : ismertetni saját mgukat szüntelenül, a második pedig : hatályosan gyámolítani a központi egyesületet, midőn az bizonyos időszakokban, átalános és országos kiállításokat rendez. Verseny szállításokat tartani, s ezeknél a legügyesebb cselédeket jutalmakkal illetni : egy oly speciális teendője a vidéki egyesületeknek, mely egyedül csak tőlük kerülhet ki. Tekintve azon jó sikert, mely ezen versenyzésekkel más országokban, nevezetesen Angliában eléretett, nem lehet a felett kételkedni, hogy azok nálunk is meg ne teremjék legjobb gyümölcseiket. Vegyék azért a vidéki egyesületek a versenyszántásokat különös pártfogásuk alá, s bízzanak benne, hogy a magyar cselédség is, melyben annyi az ambitio, az ügyesség és becsületérzés, általuk szintén tetemesen emeltethetik. Hogy pedig ezen alkalmaknál a megyéből minél több gazda és cselédség vehessen részt, a versenyszántásokat évenkint többször, s mindig más és más helyeken kellene megtartani. Ezen versenyszántások, higgyük el, igen hathatós eszközök lennének egyszersmind a jobb és czélszerűbb ekéknek megismertetése és elterjesztésére is. Lehetetlen, hogy a tökéletesen dolgozó eke, minden ily versenyzés után, néhány kételkedőt a haladásnak meg ne nyerjen. Népszerűen írott jó gazdasági könyveket elterjeszteni a falvakban, s ezek által az okszerűbb gazdálkodás érdekében munkálni, a vidéki egyesületeknek szintén egyik előkelő feladatuk volna. Ha például azon egészséges és talpra esett gazdasági nézetek, melyek a nemrég megjelent Kenessey és Martonfy-féle pályairatokban foglaltatnak, befolyással bírnának népünk gazdasági eljárására ; jólét kerekednék rövid időn ottan is, hol jelenleg a nép — jórészt fonák gazdálkodás miatt — szükség- és nélkülözésekkel küzd. Nézzük el azon sajnálatos eljárást, mely népünk legnagyobb részét 18