Gazdasági Lapok, 1862 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1862-04-20 / 16. szám
Pest, 1862. Április 20. 16 XIV. évi folyam első fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden vasárnap 2-2112 tömött íven. Klafidési díj : egész évre 10 ft.,félévre 6 ft, negyed évre 2 ft 50 kr ujpénzbenHirdetési dij kétszer hasábozott sorért 10 njkr. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Szerkesztőség: ^ \ I ~ a M. Gazd. Egyesület köztelken $ ‘'üllői ut, 12. sz.), hova a tuttósitást ki!› egyéb levelek az intézendők. Előfizethetni Testen , a szerkesztőségnél, v.gy a könyvkereskedésekben. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Előfizetési figyelmeztetés. A sok számmal lejárt a folyó évi első fertály; kérjük ennélfogva lapjaink évnegyedes előfizetőit, hogy becses megrendeléseiket minél előbb beküldeni szíveskedjenek. Az idei első számtól kezdve is folyvást szolgálhatunk még teljes példányokkal. Ezúttal megjegyezzük, hogy — miután az egyesületi működések legújabban a megyékben is örvendetes lendületnek indultak, s ennek következtében a megyei és vidéki egyesületek részéről, a központi országos M. G. Egyesülethez vagy lapjaink szerkesztőségéhez beküldött jegy ■ zőkönyvek s egyéb közlemények már nagyobb tért kívánnak, mintsem azok közlése lapjainkban más tárgyak kiszorítása nélkül eszközölhető volna a jövőben, habár nem csekély áldozattal, a terjedelmesebb egyesületi közleményeket időnkint külön félévén fogjuk lapjainkban „Egyesületi közlemények“ czím alatt adni, miként már a 13-ik számmal megkezdtük. A múlt évről netán hiányzó számokat. előfizetőinknek még pótolhatjuk. A Gazdasági Lapok szerkesztősége. Birtokviszonyainkat és gazdászati hitelünket érdeklő jegyzetek. Midőn földhitelintézet létesítésén működik gazdasági egyesületünk, földbirtokunk viszonyai önkénytelenül vonják magukra figyelmünket. Mely állapotban hagyta légyen ezt törvényhozásunk, mi lett volna a körül teendőnk és mind annak jelen állapota? mindezek, a helyzete és jövője felett elmélkedő gazdát, honpolgárt, nemzetgazdát és törvényhozót egyaránt érdeklik. Ha e részben napi irodalmunk hallgatag, ez leginkább a tárgyalás eredménytelenségének, az alkotmányos élet és törvényhozási képesség hiányábani alapos vitatás lehetlenségének tulajdonítandó. Valamint azonban a tettleges kezdeményezéstől, úgy a vitatástól sem vonhatjuk magunkat mindenben el, s elvégre is egy parányi eszmecsere többet ér a némaságnál.*) Sokat lendíthetünk a tervbe vett földhitel által is a közönség érdekén, de azt teljes mértékben kielégítenünk ekként nem lehet: vállalatunk minden oldalról meghánytnak, teljesen megérleltnek, biztos törvényes alapokra fektetettnek nem tekinthető. Különben is, nemcsak magyarmagán földhitelintézetre, de honi hitelre van szükségünk, melyet jelen helyzetünkben nem alapíthatunk meg. Mit sem akarok a magyar hitelintézet érdeméből elvonni. Ez bizonyosan csak némileg is üdvös hatást biztosító föltételek mellett alakulana, amennyiben pedig várakozásunk meghiúsulna, jobbadán a körülmények mostohaságának tulajdonítandjuk. Amit tenni kívánunk és tennünk kellene, attól, amit elérhetőnek tartunk és elérni igyekezünk, meg kell különböztethetnünk. Birtokviszonyaink törvényes rendezésére, és a hitel forrásainak megnyitására van kivált szükségünk. E két összefüggő ügy kellő elintézése segíthetne ki legalább azon anyagi bajokból, melyek fekvő birtokunkat megszállták. Ily intézkedés biztos alapja azonban csak a törvényes tér, egyedüli sikeres intézője a hazai törvényhozás. Birtokviszonyaink és hitelünk kétségkívül a Gazdasági Lapok körét érdeklik. Nem lehet ugyan feladatunk ily kérdések jogi és közjogi vitatása, de igenis azok gazdászati és nemzetgazdászati jelentőségének felderítése. Több tényezőit ismerem az emberi jóllétnek a gazdászat gyakorlati fogásainál, de még az alkalmazott tudomány vívmányainál is. Ezek módokat, azok eszközöket nyújtanak, melyek sikeres alkalmazását egyedül csak az élet biztosíthatja. Az élet viszonyai — az egyént,családot és nemzetet, a társas és birtoklási viszonyokat közvetlen ért) Midőn e becses közlemény sajtó alá adatott, kaptuk az örvendetes hírt a magyar földhitelintézet ügyének kedvező megoldásáról; éppen ezért a kéziratban e helyütt következő néhány sornyi vonatkozást nem tartottuk többé közlésre indokoltnak, e kihagyásért az igen tisztelt irótől bocsánatot kérve és reményivé. Szerk. 16