Gazdasági Lapok, 1864 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1864-09-21 / 38. szám
Nyi 111 év ét Nagyságos Korizmics László úrhoz. A selyemtenyésztés érdekében Mennyire fontos hazai jelen viszonyaink között anyagi érdekeink minden oldalról való emelése, s az ezen czélra vezető tényezők feltalálása, s gyakorlatba vétele, azt mai időben már felesleges fel is említeni. Nyilvánvaló dolog, hogy anyagi érdekeink annál biztosabban sejtésnek és felvirágzásnak fognak jövőben örvendhetni, mennél számosabb tényezők hatnak együvé ezen érdekek előmozdítására. Azt hiszem, arról minden gondolkozni szerető magyar gazda meg van ma már győződve, hogy pusztán a búza s átalában a piaczi szemes termények mivelése, sem anyagi szükségeink fedezésére, sem földművelésünk előmozdítására többé nem csak nem elegendők, sőt, ha ezen irányban tovább is úgy haladunk, mint tettük ezt a legközelebb lefolyt pár évtizedben, mezei gazdaságunkat bizonyosan azon állapotra juttatjuk, a melyre jutott 50 — 60 évvel ezelőtt az angol mezeigazdaság: kimerítjük földünk termő erejét s azután bármi erőfeszítés mellett is, hasztalan fáradozunk a föld felszántásában és a magtermesztésen. Bizonyosan felfogta már minden értelmes magyar gazda a Nagyságod által 16 évvel ezelőtt a „Gazdasági Lapok“ homlokára tűzött azon arany mondat igazságát: „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ s a szem termesztés mellé igyekszik testvéries osztályosként állitni a takarmány termesztést, hogy igy gazdasága terjedelmével helyes arányba állíthassa baromtenyésztését és ez által kimerülés elébe néző földje termő erejét, a szükségképen nyert trágya által évről évre helyre pótolhassa nem csak, hanem időről időre fokozza is. — Azonban én úgy vagyok meggyőződve, hogy mezei gazdaságunk helyes arányai felállítására s gyakorlatba vételére, még az említett tényezők sem elegendők. Ezeken kívül a tényezőknek még egész sora kínálkozik anyagi érdekeink előmozdítása, kifejtése és felvirágoztat a sora, melyek a magyar gazda teljes figyelmét épen úgy megérdemlik, mint a hazában eddigelé szokásban levők, már csak azért is, mivel ezek felkarolására, szokásba vételére, maga égaljunk tulajdonsága, hogy ne mondjam, e részben való jósága is utal, és különösen azért, mivel valamely gazdaság évi jövedelmezése annálinkább van biztosítva, mennél többféle annak jövedelmi forrása, amidőn a különféle ágakból együvé jövő bevétel tetemesebb, vagy valamelyik nem sikerülése esetében a sikerülő kisegíti a gazdát. Alig szükséges említenem, hogy érdekeink előmozdítására szolgáló ilyen tényezők hazánk majdnem minden vidékén a bortermelés, de kivétel nélkül minden vidéken a gyümölcs- és eperfatenyésztés, amaz a nyers és aszalt gyümölcscsel, ez a selyemtenyésztéssel jutalmazza gazdagon a mezei gazda fáradságát. Valóban alig lehet megfogni, mi annak az oka, hogy a hazai mezeigazdaság kiváltképen ezen két utóbbi ága, oly nehézkesen halad előre, holott mind a központi magyar gazdasági, mind a vidéki gazdasági egyletek oly régóta és annyi melegséggel ajánlgatják a gazdálkodásnak ezen mindkét ágát, holott ismeretesek honfitársaink előtt azon népeknek e téren való előhaladása, melyek anyagi jóllétüket nagy részben különösen a selyemtenyésztésnek köszönik. Mert ha nem hivatkozom is a föld messze eső részeiben lakó chinaiak és japániakra, kiknek a selyemtenyésztés jövedelmük egyik fő forrását képezi, ha csupán csak azokra mutatok, kik majdnem szomszédunkban laknak, s a megszaporodott közlekedési eszközöknél fogva, mondhatni velünk naponta érintkeznek, az olaszokra és a francziákra, nem lehet elhallgatnom, hogy a lombard-velenczei tartományok csupán a selyemtenyésztésből évenként 50 millió pengő forintot, a déli francziaországiak pedig 400 millió frankot vesznek be, mely tekintélyes jövedelmi öszvegek elég kecsegtető ingerrel hathatnának anyagi érdekek után sóvárgó értékeinkre! Valóban idején volna már, hogy gazdaközönségünk azon erélylyel karolná fel a faültetés és selyemipar ügyét, amily melegséggel ajánlgatják ezt gazdasági egyleteink annyi évek óta! Nem lehet itt fel nem említenem Nagyságod előtt, ki ugyan e téren is annyi szakismerettel és tapasztalattal bír, mint nem sokan mások e hazában, azon nagyszerű törekvéseket, melyeket a szomszéd és ezen czél megközelithetésére, mostoha égaljánál fogva annyi akadálylyal küzdő Némethon kifejt. Mert hogy egyebek 38 VVVVWWWV Megjelennek e lapok minden szerdán’/2—21 . tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. a M. Gazd. Egyesület köztelkén . !(üillői ut, 12. sz ), hova a tudósítások s í ! egyéb levelek is intézendők. J. ! Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Pest, 1864. September 21. tft XVI. évi folyam 2-ik fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ,,Hozzunk, mezei gaz-is adagunkba mielőbb helyen arányokat.'’' 'i r . Szerkesztőség.