Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1866-05-16 / 20. szám
Pest, 1866 Május 16.SÖ X Vill. évi folyam 1 ső fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden szerdán 1'/1— 2 tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. a M. Gazd. Egyesület köztelkén •'(üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások ss egyéb levelek is intézendők. ,,Hoztunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken, minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. W v»\vy'i'ivtyw\, A termőföld és televény származása. (Hazslinszky Frigyes kéziratai nyomán K. L.) II.: A kopár sziklákon legelőször mutatkoztak a zuzmók (Flechten), melyek magvával most is bővelkednek kivált az északi szelek, melyek az északi vidékek zuzmós virányairól jőve csakhamar benépesítik erdeink s gyümölcsfáink északi oldalait. Vastag kérget képeznek szikláinkon az ifiadó zuzmók, melynek alja évek múlva kőporral vegyített, főkép széneny, éleny és vizenyből álló fekete éghető anyaggá, televénnyé képződik. Ezen zuzmó pázsitokra szeretnek telepedni a mohok, májmohok; későbben jönnek a harasztok és a kissebb egy két szikű növények. A zuzmóczok ifjodási korszakuk elérése után gyorsan elhalnak, szél vagy víz által repedésekbe, völgyekbe sat. vitetnek, hol sejtjeik elszaporodása által uj telepeket képezhetnek s elhagyott helyük más növények letelepedésére leend alkalmas mindaddig, mig elégséges televény nem képződik a nagyobb növények gyökerei számára, melyek a zuzmó s moh féle növényzetet végre egészen elnyomják. Az ily módon származott televény pázsitok nagyobb esőzések alkalmával lemosatnak s az elmállott sziklarészekkel egybevegyitve levitetnek a hasadásokba, völgyekbe sat, hol belőlük a közönségesen ismert termékeny bércziföld származik. Iszapos rétegeken és puszta homokon nagyon gyéren nőnek a zuzmók, moszatok és mohok, és ha elég tápanyaguk nincs, csak a zsurlók, harasztok s más nagyobb növények fentartására szolgálnak. Az iszap és homokrétegek televénye tehát nagyobb növényekből származott. Moszatokból (Algen) vizi mohokból s több féle vizinövényekből képződött a kiszáradt mocsárak és tavak televénye. És minél több képződött a víz alatt, annál inkább különbözik az előbbitől, annál savanyúbb, és nehezebben poshadó leend ezen televény, a sziklai televénynél. Átalában különfélék a televények a szerint, a mint különböző alkatrészű növényekből képződtek. És képződésük folyamát rothadásnak mondjuk, ha legény tartalmú anyagokból, porhadásnak vagy korhadásnak, s ha legény nélküliekből készültek. A rothadás annál előbb áll be és annál gyorsabban foly le, minél többféle elemekből állanak a rothadó anyagok. Ezen elemek összetételeitől függ továbbá a rothadás különféle bűza szaga, mint szintén a termőföld szurok és növényzsír anyaga. A legkellemetlenebb bűzös légneműek a kén-phosphor és szén- hydrogén. A televény az eleny és víz behatása mellett végre vagy felbomlik, csupán ásványanyagait hagyván hátra; vagy megáll felbomlási folyamában s egy fekete anyagot hagy maga után, mely a felbomlást a viz és eleny behatása mellett folytatja. Ezen anyag a porhadékkorhany (Moder), mely főalkatrészét képezi a zsombéknak, gyeptőzegnek, turfának és barna kőszénnek, mely tulajdonképen csak a növényrost, farost (Holzfaser) maradványa. H. F. ur előrebocsátott érvei és adatai igazolják, hogy a föld, mely most termőréteggel van bevonva és számtalan növény s állatorganismusnak szolgál táp és szerv anyagul, egykor kopár sivatag volt, melyen a tengerek nem egyszer hullámzottak keresztül, de csak azért, hogy ennek élettelen anyagait az élő organismusok táplálására mindinkább alkalmassá tegyék, amidőn aztán a tengerekben is mindinkább tökélyes organismusok jöttek létre. Ezek nyomán bizonyos, hogy a termőréteg mindig gyarapodván, mindinkább alkalmas a rajta létező organismusok táplálására s fejlesztésére, miszerint a hiányos vagy kevesb elemekből álló organismusok mindinkább tökélyesbülnek, tápjuk tökélyesb minősége, vegyízéke, aránya, sat. szerint és így lassan lassan egészen új organismusok jönnek létre, míg viszont az eredeti hiányos organismusok képviselői mindig gyérebben mutatkoznak s végre megszűnnek szerepelni. Humboldt szerint most már m. e. 200,000 növényfajt és m. e. 100 000 állatfajt számítunk, melyeknek természetesen az őket megelőzött tökéletlenebb organismusokból kellett származniok. Ezen tökéletlenebb (ásványi, 20