Gazdasági Lapok, 1871 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1871-11-22 / 47. szám

Pest, 1871. november 22. 6 AZ9&L XXIII. évfolyam II. fele. LAPOK Megjelennek e lapok minden szerdán 2 tömött íven. Előfizetési dij:­­ Egész évre 10 írt, fél évre 5 írt, negyed évre 2 frt 50 kr o. o. Lapjaink hirdetéseket is közölnek. A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. »Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat Szerkesztőség: Előfizethetni Pesten, a szerkesztőségnél, a köz­a M. Gazd. Egyesület köztelkén telken, vagy a könyvkereskedésekben. (üllői ut 12. szám), hova a tudósítások s egyéb Vidéken : minden m. kir. postahivatalnál, a szer­levelek is intézendők. A kesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Levelek a szőlőből. Pest, 1871. nov. 20. XXIII. Kedves barátom,­ Előre ment leveleimben elbeszéltem tizen­egy évi munkálkodásom sorát, költségeit és eredményeit. A be­nyomás, melyet leveleim reád tehettek, elképzelem, hogy nem valami nagy mértékben bátoríthatott hasonló vállalkozásra, mert hiszen csak küzdést és költekezést, s ezekkel szemben nagyon is csekély eredményeket láttál. Azonban legyünk igazságosak és a kellő mértékben bevárók is. Egy elaggott és jobbára elpusztult szőlőt nem lehet újból alkotni rövid időn. És én még akkor se tanácsolnám az azonnali neki menetelt, ha a költségek tekintete se parancsolna ez irány­ban fokozatos haladást. Felosztva a teendőket, nem csak köny­­nyebben viseljük a terheket, de elkerüljük jobban az időnek esélyeit is. Elért eredményeim, ösztövérek voltak részben a lefolyt idő­nek rendkívüli mostohasága miatt, részben pedig annál fogva, a­miért egy merő rokkantak és ujonczokból álló haddal csudákat mivelni nem lehet. Az én szőlőm pedig eddig egy ilyetén had­sereg volt. A régi részek nem termettek, mert régiek — az újak pedig nem, mert nagyon is fiatalok — voltak. Ítélni tehát az eredményekről helyesen majd csak akkor lehet, ha telepeim a normális állapotot elérték, mihez a legjobb esetben is még né­hány esztendő kívántatik. Megvonom mindazonáltal ezen állapot daczára is a mérle­­­­get. Látjuk legalább az átmeneti időnek, mely egyúttal mostoha TM is volt, az eredményeit. G­ondolkozó ember előtt ebben is tanul­ság fekszik. Nézzük tehát mindenekelőtt azt, hogy a lefolyt tizenegy év alatt a saját termelés szőlőmben mennyibe került és mily eredményekkel járt? s azután vonjuk meg mérlegét a vásárolt és helyes kezelés által értékben emelt boroknak. Saját terméseim, a­mint azokat leveleimben kimutattam, a lefolyt tizenegy év alatt a következőleg állottak; u. m.: Összes­­Termő Termésk­erült t­erm­é­st­erület egy fertályon akó fertály akó egy akó 1861-ben 55.4 21 2.6 21 frt 75 krba. 1862-ben 160 17.62 8.1 8 „ 50 yy 1863-ban 80 16.3 4.8 16 „ 80 yy 1864-ben 57 16.3 3.5 21 „ 67 yy 1865-ben 36 16.3 2.2 35 „ 76 yy 186(‘-ban 60 16.25 3.7 23 „ 38 )) Állaga, a tizenegy évnek:101.85 19.66 4.95 18 frt 65 krba. Más szóval: a nevezett évek lefolyása alatt, termett szőlőm­ben, egyre-másra: 1018­­ imo akó bor; származott e mennyiség 19 do­iro fertályról; termett egy fertálynyi területen: 495 fioo akó; s került ezen termésnek az előállítása a szőlőmben fekvő tőkeér­tékek kamataival együtt: akónkint 18 frt 65 krba. Miután boraimat­ eddig a londoni piac­on húsz forintjával értékesítetttem, mutatkoznék számomra, a saját termelés mel­lett is akónkint némi kis nyereség azon 1 frt 35 krnyi külön­­bözetben, mely boraimnak előállítási és eladási ára közt van. Ezen különbözet azonban tiszta nyereménynek nem tekinthető, miután az előállítási ár a bornak nyers, az eladási ár ellenben annak teljesen kész állapotára vonatkozik. Közben fekszik, az apadás quotája, továbbá a pincze kezelési költség, s a borban levő tőkeérték kamatja, mik természetesen az előállítási árnak fokozását és így a nyereménynek leszállítását eszközük. Kérdés, hogy ezen tételek, mennyiben vehetők föl helyesen ? Az apadás évi quótája, mely a kellő számú fejtés és töltö­­getés következtében áll elő, eddigi tapasztalásaira szerint, 343­ kio­u­o-ban fejezte ki magát. A kimutatott tizenegy évi 18 frt 65 krnyi átlagos előállítási ára egy akónak ennél fogva, mindenek előtt ezen százalékkal magasodik. Kiszámítva e százalékot pénz­értékben, az 64 krt jelent. Leveleim tanúsága szerint fölment továbbá, a szoros értelemben vett kezelésére boraimnak a hivatkozott évek tapasztalása szerint akónkint: 1864-ben: 1 frt 6 kr ( 350 akó után). 1869- ben: — frt 58 „ (1283 akó után). 1870- ben: — frt 60 „ (1300 akó után). Egyre-másra tehát a vonatkozott három év alatt egy akóra: 742­3 kr. S miután a boroknak, hogy teljesen elkészüljenek, leg­alább 2,b év szükséges; lesz ezen időre a borkezelési kiadás­okonkint: 1 frt 86 kr. S hozzá­járulván ehhez még a borban fekvő tőkeértéknek is ötös kamatja 2*1* év alatt, tesz ez, oly bor után, mely 18 frt 65 krba került, a nevezett idő alatt ismét: 2 frt 32 krt. K­erült 1867-ben: összes t­ermés akó 160 Termő t­erület fertály 23 Termés egy fertályon akó 6.9 egy akó 9 frt 55 krba. 1868-ban: 147 24.8 5.9 12 „ 94 „ 1869-ben: 149 21.4 6.9 14 „ 66 „ 1870-ben: 90 21.3 4.2 24 „ 5 „ 1871-ben: 126 22 5.7 16 „ 14 „ Összeg: 1120.4 216.27 54.5 205 frt 20 krba. 47

Next