Gazdasági Lapok, 1880 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-04 / 18. szám

206 Mi több, ezen tényt, a nyugat egyik legkiválóbb ismerője, és legbátrabb explorátora, Powell őrnagy és tanár még oda egészíti ki, miszerint jól meggondolt nézete sze­rint az imigy öntözés útján is mi vethető terület, az egész nyugat három, mond 3 per­­c zentjénél többre nem tehető, még azon töredéket, mely a forrás vidékek tövében, vagy hegy­nyúlványok között kedvezőbb talajon, védettebb helyiségen itt ott netán öntözés nél­kül is használható volna, legfeljebb egy száztálira lehet becsülni.3) Ezen tények itteni fogalmainkkal persze teljes ellentétben állanak, de meglepő volt azoknak lassankénti felismerése magára az Unióra is , mert az általános bizakodás, a határtalan re­mény és a túláradó nagyság érzetének legerősb támasza volt mindig és mindenkor ama mysztikus nyugat, a boldogulás ama felbecsülhetlennek vélt tárháza! A nyugat valóságos jellegét csakis a legutóbbi 10—15 év t. i. a Csendes tengerhez vezetendő vasutak nyomjelzése, később pedig a különösen kutatási czélból szervezett számos tudományos expeditió () deríte fel részletesen és egész merev meztelenségé­ben ; valamennyi előbbi kutatás, a közép­medenczét megkerülve, a fedettebb és vízgazdagabb éjszaki és nyugati részek felé dol­gozott, leginkább a sok széjjel szórt rezervatiókon felállított ka­tonai erődök közt létesítendő közvetlen összeköttetés érdekében, melyeket nagyrészt a panamai szoroson, de sőt egész Amerika körül hajózásával, és így töméntelen idővesztegetés és költség mellett volt kénytelen a kormány emberrel és anyaggal látni el. A vasúti érdekek által előidézett fürkészeteket 1854-ben a gazdag nevadai ezüst fekhelyek fölfedezése növelte, és rohamo­san terelé a bevándorlók sokaságát a távol nyugat felé — —­­ mennyi veszett el közülök e száguldó vállalkozás közben, a mi­dőn egy csoport a másikától — (egymást a felfedezésben megelő­zendő) készakarva szigetelve el magát — arról hallgat a krónika, de tanúskodik arról a sok elhullott igavonó vagy teherhordó marha csontváza szerte széjjel, a mellék és főösvényeken egy­aránt, és ezen szomorú intő jeleit a korábbi kornak még Schlag­­intweit is szemlélheté, a vasúti kocsi ablakából Nebraska és Idahó síkjain — midőn a közép Pacifik vonal megnyitása után kevéssel, azon Kaliforniába utazott. Azon kor tehát csak is a sejtelem korszaka volt, most azonban a nagyszerű állami geológiai és földrajzi kutatások, ver­senyezve a katonai vezérkar és a Smithsonian Institution ebeli vállalkozásaival, a nyugat jellegét, térszínét, fizikáját, földtani, műveleti és természettudományi viszonyait már nemcsak nagy vo­násaiban, de sok szakaszokra nézve egész részletesen derítette fel, és ezen páratlan kitartással és tudományos készültséggel ve­zetett kutatások a kormánynak, mint népnek dönthetlenül álliták szemei elé, hogy mi hát az a nyugat? mit bir benne a társada­lom, mit várhat tőle, és mi reményt köthet hozzája ? és az ered­mény a kormányra, mint népre valóban kevés örvendetessel birt, mert ime napfényre jött, hogy a köztársaság felének bizton (so­kan még tovább mennek) felvehető zöm a földművelés előtt örök időkre zárva van, de sőt hogy az oly sivatagokat rejt keblében, minőket a közép Zahára, és a Szudán legroszszabb része csak kiterjedésben halad meg — de viszonyaiban nem.5) A 100-ik fokon túl, mit a földművelés esőnek nevez — az az évi légcsapadék bizonyos normális meny­­­nyisége, és főleg bizonyos normális arány­ban osztva el az év­szakaira, továbbá az esőnek termé­kenyítő, és használható — mert halk és visszatartott — jellege — teljesen megszűnik; annak helyét hosszas, túlzásig forró idő­szakok után (midőn a hévmérő ismét a Szudánban észlelhető hő­fokozatot éri el, néha fölül is múljak) rettenetes viharok és felhő­szakadások pótolják, melyek nyoma a vidék vízhálózatában is alig pár óráig észlelhető, a növényzetre, fűre, gyepre pedig — mely akkor már amúgy is végkép elúszott, a vidék geológiai képletei, és a térszín alkata mellett — semmi sem marad — elvezetik mind azt, a magas fensíkokat mindenfelé oldalozó mély vízágyak és meredélyes földhasadékok, és elnyeli az elpárolgásnak oly foka, melyhez hasonló ismét csak a Zahára vagy az arábiai félsziget, és talán helyenkint Közép-Ázsia legbensőbb kopár pusz­táiban létezhetik! A mindenfelé észlelhető fensik-képződés, úgy kicsinyben, mint nagyban, a nyugatnak egyik kiváló sajátságát képezi. A Pacific vasút mentében, a Missouri folyamtól haladva 5000 láb magasságig az emelkedés szabad szemmel észre sem vehető, csak azontúl kezd az emelkedési szög már érezhető len­ni; a fejebb délkeletnek eső mellvédet képező sziklahegy rend­szer előtt (Roueki Mountains) ugyan­ez az eset, a Missisippitől, egész a lánczolat rögtönös emelkedéséig, végre e közt, és a nevadai szierra közötti közép­medencze, váltakozva 5, 0, sőt 7 és 8000 lábnyi átlagos magasságú fensíkokból áll, és így már maga ezen absolut magasság egyensúlyozza ama netán itt­­ott létező kedvezőbb viszonyokat, melyek akár a talajnak alka­tában, akár egy-egy térimért jobb fekvésében, vagy a helyi csa­padék érezhetőbb mennyiségében léteznének. Összefoglalva tehát egy 26 hosszúsági fokon át elterülő, tel­jesen zárkózott continentális zöm, a közbenső területek nagy ten­­gerszint magassága, az ezen két tényező által előidézett aszály­os­ság a poláris áramlatoknak kitett helyzet, végre pedig és főleg a geológiai képletek által teremtett felszín, és sivár, terméketlen terep, ezekbe foglalhatók a nyugatnak ama tényezői össze, me­lyeknél fogva ezen szomorú látkör jobbá fejlődéséről teljesen le­mondani kényteleníttetünk. A legkevésb évi csapadék, melylyel amerikai tekintélyek szerint az ottani műveleteknek beérniök lehetne, 12 angol hüvelyk (304 mm.) átlagra tétetik, ámde a dél-kaliforniai, arizoniai, új­­mexikói részekben, és Texasz nyugaton az a 7 hüvelyket meg nem haladja, a felső, közbenső magas síkokon, a Colorado men­tében levő u. n. lépcsős rónákon (Llano estaccado) és Texas sós pusztáiban pedig legfeljebb 4 hüvelykre vehető fel.7) A mindezen mostoha tényezők egybejádzása által teremtett sivatagok kiterjedését és iszonyú arczát már most csak úgy le­hetünk képesek elménk elé állítni, és elhinni, ha a számos nagy kutatási utak, és a geológiai, és térszín vizsgálatok jelentéseiben szorgalmasan lapozunk, mert különben mind­ezt feltételezni nem, hinni pedig még kevésbé mernénk, és valamely lázas elme szüleményeinek gondolhatnók! Minden egybejádzik ott, hogy mint mondva Ion a jövőt reménytelené tegye földművelési tekintetben, a jelennek pedig egyidejűleg a legszomorúbb bélyeget kölcsönözzön.­­ Déli California, Arizona, Colorado és Új-Mexico túlnyomó része ingó, mozgó homoksivatagból áll, melyeket ismét végnélküli kavics és fövenylerakodások és kőtörmelékek váltanak fel, ezeket ismét beláthatlan (részben a tenger színe alatt is fekvő, és attól alkalmasint lassú geologicus emelkedés által választott homok, alkali fenekek, natron tóaljak és rónák, vagy tenyér kopaszságú sziklakemény agyagsíkok, vagy egybetöredezett, hasadt, össze­vissza emelt és hányt lávamezők követik, és igy megy az vál­takozva éjszaknak, Nevada, Utah­ és Coloradón át, Oregon, Idaho és Wyoming nagy részén is — a végtelenig. Mi ezen ren­­geteges kiterjedéseken az egy Colorádót és a sziklahegység kö­zéptömbe körüli forrás vidéket kivéve a gyenge, időszaki vízfo­lyás itt-ott található, az a homok és kavacsréteg alatt el-eltűnik, ismét felbukkan, és igy váltakozva lomha szivárgással halad tova, miglen azt a homokkal, fövénynyel eltöltött medrek egészen fel­szívják, — a közbeeső eme folyások, valamint a számos tavak vize a szomszéd kőzetek oldata által majdnem kivétel nélkül ihatatlan, számos esetben egyenest veszélyes, a növényéletre nem­­hogy ébresztőleg hatna, de azt teljesen kiöli, — sőt hol már ezen 8) 43. d. Congress. House of Representatives report N. 012. Statement of professor Powell. Pagina 51. 4) A fentebbieken kívül, Stansbury (Salt Lacke) Ywes (Colorado), és az U. S. Pacific rail road explor, stb. 6) Lorzing, die Wüsten der neuen Welt. 8) Muddi katonai erődökben (Arizona) 1871-ben Wheler ottléte alkalmá­val két hévmérőn három héten át minden nap 50.5, sőt egy alkalommal 52.s centigrad hőfok észleltetett, ez megfelel 40.a és 42.­ Reaumur foknak — — különben a mi alföldünk e részben szinte derekasan szokta magát viselni, mert p. o. az országos központi meteorologicus intézet 1877-re szóló évkönyve szerint, Hódmező­vásárhelyen 36., de csak is mint egyszer előfordult, és orszá­gos maximum észleltetett. 7) Nálunk az alföldön az országos minimum 1877-ben ismét Vásárhe­lyen adta magát elő­ 407 m­éterrel, utána Mezőhegyes jött 481-el.

Next