Gazdasági Mérnök, 1880. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-22 / 17. szám

214 GAZDASÁGI MÉRNÖK. vesse fel magas törekvéseinek működése teréül, mint a kar- minczas években, midőn a Zichy-féle kormánybiztosságnak cselekvése akaratát az Eszterházy herczegség zárgondnoka ; az alkotmányosság követelményének hirdetésével, hogy a tervek t. i. a köztörvényhatóságokkal közöltessenek, oly ügyesen tönkre silányitani képes vala. „Érdeket költeni tudni“ — mondjuk mi is, — ez törekvésünk, a szenvedés apathiájából felébreszteni ez elközönyösült vidéket, — felkölteni, megtanítani, hogy e mai elemi csapásként rettegett balhelyzet kapuján nincsenek Daniénak „Lasciate only speranza“ szavai vésve, csak szerezzük meg az egyes tényezők és erők ismeretét, ez megteremti az önbizalmat, és megszüli az önerőnkből cselekvést, mert ami elemi csapás volt eddig, az keresetforrássá, jövedelemfokozóvá alakítható, idomítható. A technikai mű, mely előttünk fekszik, oly határozott számításokon alapul, hogy annak bármely csonkításától, részleteinek más irányban való terelésétől, módosításától őriz- kedünk, — azt egy oly műnek ismerjük, melynek minden egyes vonala az egész öszhangzatának kiegészítő alkatrésze, és ebből az okból tökéletesen helyeseljük, elfogadjuk a közlekedési minisztérium communiquejét, hogy csakis a főterv létesítésével oldható meg a szabályozás kérdése alaposan. A kivitel egyes részleteinek elemezésébe ma még nem bocsátkozunk, sem abba, hogy amily sorrendbe osztassanak a munkálatok: — mindez az érdekeltség beléletének oly joga, mely az egyes tényezők alapos ismerete, hatásuk öszhangzatba hozatala és az erők méltánylata mellett bizonyára czélszerűen lesz elrendezhető. Felszólalásunkat átalánosságban folytatván, ez értekezésünk a haszon aránylagos teherviselés elvére van fektetve, és a kivitelnek minél előbbi lehetővé tételére van irányozva. Megtekintettük, tanulmányoztuk az osztályozásokat, nyíltan s nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy azon az elven, mely szerint a szabályozás összes költségeit csak az ártérbirtokosok viseljék, emberileg lehető legigazságosabban van az keresztül vive, — és az ártérfejlesztés, valamint az osztályozás remek öszhangzatossága, — bátran elmondhatjuk — példányszerűvé teszi e munkálatot minden eddig ismert hasonló munkálatok között. A mi meggyőződésünk azonban nem az, hogy egyedül a part- illetve ártérbirtokosok viseljék a szabályozás öszszes terheit; — alapigazság az, hogy ki a mint hasznát veszi a műveletnek, akkor legyen terhének viselője, — ha pedig elemezzük, hogy kik azok, kik a szabályozásból közvetlen hasznot húznak, — mindenesetre elsőnek a pártbirtokosok, az ártértulajdonosok tűnnek fel, de azután másodsorban előtűnik az állam, — mivel az adóalap biztosítása, a szabályozott területeknek jobb katasterbe jutása okvetlenül tényleges hasznot szolgáltat részére. Harmadsorban kimagasul az ipar, kereskedelem, s magasabb gazdászat, melynek ma ugyan még ismeretlen tényezők — és habár nem ténylegesek is, — positiv faktorok, — de nem átalános jellegűek, hogy minden egyes párt, vagy ártérbirtokosra azoknak terhe az igazság szoros kívánalmához képest reá róvható lenne. Ez okból a teherviselés, vagy inkább a hozzájárulás kötelmét szintén három fő osztályra javasoljuk sorozni. Szerintünk a következő arány lenne a Rábaszabályozó társulat feladatának konkrét forgalmához képest a legigazságosabb. Alapul véve a 12,795,933 frt 88 kr. költségelőirányzatot, — hogy azonnal gyakorlatilag számokkal fejezzük ki magunkat: — viseljenek ebből a) a part- vagy ártérbirtokosok . . 5,884,194 frt 33 kr. b) az állam........................................ 2,559,197 „ 77 „ c) az ismeretlen tényezők............... 4,352,641 „ 78 „ ekép kijön az összes 12,795,933 frt 88 kr. A part, vagy ártérbirtokosok hozzájárulási kötelezettségüket az állam közvetítésével több időre p. o. 32 évi törlesztés mellett felveendő kölcsönnel fedezik. Az állam azonnal a társulat rendelkezésére utalványozza a reá eső összeget. Az ismeretlen tényezőket pedig engedélyesek képviselik, akiké azután a vizivám, személy, és áruviteldíj, malom és gyárhoz felhasználható vízesés, tehát vizierő, valamint az öntözésre használandó víz értéke ? Ezen elvek alapján üzletül tekintetvén a szabályozás, a feladat megoldása következőleg rendeztetnék be. A part, vagy ártérbirtokosok üzletjövedelmét az árraentesített s biztosan használható talaj képezendi. Az állam üzlet jövedelmét pedig a szintén biztosított adóalap bőven fedezi, míg a víz hasznosítás minden egyes tényezője jövedelmével együtt marad az engedélyeseké, akik előteremtik a 4,352,641 frt 78 kj. összeget és pedig akkép, hogy ennek 3/a-ét elsőbbségi kötelezők, 2/5-ét pedig részvények bemutatásával fedezik. Amint a 4.352,641 ftt 78 krnak 30 százlékja tényleg be van fizetve,— minek az engedélyokmány kiadása után hat hó alatt meg kell történnie, — a kivitel megkezdendő. A kivitelt vezeti az igazgatótanács, melyben úgy az ártérbirtokosok, valamint az állam és az egedélyesek a hozzájárult arányban vesznek részt. A társulatnak elnöke egyúttal az igazgató tanács elnöke is, az igazgató tanács tagjai még az igazgató, vezérmérnök és főpénztárnok. Az engedélyesek a kezelés és fentartás összes költségei levonása után a fenmaradó tiszta jövedelemből, befektetett elsőbbségi kötelezők tőkés után 6%-ot számítanak le, az évi törlesztési részletek kielégítése után pedig még 5°/0 mint osztalék a részvényekre kifizettetik;—az azon felül mutatkozó jövedelemnek fele a fentartás tartalékalapjához számíttatik, a másik fele pedig az engedélyeseknek úgy az elsőbbségi kötvények, mint a részvényekre eső nyereményét képezi. Az engedélyidő tartama 75 év,a vízórára vonatkozó szabályzatot az igazgató tanács az államhatóság közbejöttével, illetve helybenhagyásával állapítja meg. A közgyűlés jogai az alapszabályokban és törvényben szabatosítva lévén egészen csonkítatlan maradnak.