Gazdasági Mérnök, 1880. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-20 / 21. szám

Negyedik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1880. máj. Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, Üllői út 4. GAZDASÁGI MÉRNÖK KÖRÉBŐL. EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műegyetemi m. tanár. MEZŐGAZDASÁG, VÍZHASZNOSÍTÁS, IPAR ÉS FORGALOM Előfizetési ár: Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. A vízügyi igazgatás története (Második közlemény.) "ípt. 1751. évi 14. t.-cz. eltörölni rendeli az olyan malmo­­­okat, melyek a folyamba keresztbe vezettetvén, miattuk a folyamok haboktól nevelten gyakran kiáradnak, és a szomszéd területre kiöntvén, a föld színét mocsárokkal, posványokkal töltik el, és azon földet, mely a folyam mellett legterméke­nyebb szokott lenni, terméketlenné és mívelhetlenné teszik ; és hogy ha ily malomgátak nem akadályoznák, az országban több folyók hajókázhatók és tárgyak szállítására alkalmasak volnának, és az által mód és alkalom nyújtatnék arra, hogy kevesebb költséggel lehessen egyik vármegyéből a másikba egyet-mást hordani. A megyei tisztség dolgozván ki módját és rendjét annak, hogy az ilyen ártalmas malmok igazíthatók-e ? ezenfelül a megyei tisztségnek arra is folyvást gondot kell fordítani s eszközölni, hogy minden folyam a beleszakadó fáktól, melyek a vízlefolyást hátráltatják, megtisztíttassék , és az előrebocsátottak által a közjó haszna előmozdittassék. Az 1751. évi 20. t.-cz. azon iszonyú károktól indít­tatva, melyeket a Vág folyam, Leopoldváros mellett folyván, Galgócz városának okoz, annyira, hogy azon helynek már egész téréit elszakgatván, magának a Ferenczrendbeliek egyházá­nak is, nagy költségen épitett konventének lerontásával fenye­get, elrendeli, hogy a mennyiben abból Leopoldvárát semmi veszedelem vagy hátrány nem éri, a régi folyására vezet­tessék. Az 1764—5. évi 19. t.-cz. szerint „Ő sz. Felsége ke­gyelmesen hozzájárult, hogy az 1723 . 15. t.-cz. foganatosí­tása végett, a Garam folyam is hajókázhatóvá tétessék és a királyi helytartó-tanács az országgyűlés bevégezte után e tár­gyat az 1751: 14. t.-cz. értelmében eszközöltesse.“ Az 1790—1. évi t.-cz. által közérdekű ügyek tárgyá­ban törvényjavaslatok kidolgozására országos küldöttségek rendeltetvén, a kereskedelmi s közgazdászati küldöttség fel­adatává tétetett, hogy tervet dolgozzon ki, a közkereskedés előmozdítására, hová az utak, csatornák és a folyók szabályo­zása is tartozik. Az 1827. évi 17. t.-cz. a magánosok költségén teendő vizi művekről következőleg intézkedik: „O sz. Felsége ke­gyelmes hozzájárulásával a magánosok költségén teendő vizi művekre nézve határoztatik, hogy ha az érdekeltek nagyobb része a folyók ártalmas kiöntéseinek eltávoztatására szükséges viziművek építését maga költségén elhatározná, az ezen mun­kában segíteni nem akarók, a maguk részére eső költségek viselésére ugyan nem köteleztethetnek, hanem a többi földes­uraknak szabadságukban áll, saját költségükre, az illető tör­vényhatóság előleges megegyezésének hozzájárulásával és a királyi­ helytartó-tanács útján ez iránt ő Felségétől nyerendő kegyelmes megengedés mellett, az érdekelt felek teljes kárta­lanítása végett, a munkálatot foganatba venni és annak sike­rültével, ezen új munkálat után támadó jóléteket, a költség­hez nem járultak illetményére nézve, mindaddig zár alatt tartani, míg a költségeket a zár alatti jövedelmek kiegyenlí­­tendik.“ Az 1827. évi 33. t.-cz. szerint egészen végrehajtatván az 1807. évi 17. t.-cz. következtében a Sárvíz szabályozása, ezen csatornák s gátak rongálása, a körülményekhez képest hatalmaskodási büntetés alatt tiltatik. Kimondatik, hogy új folyások, gátak, árkok, hidak, zsilipek s bárminemű ezen szabályozott munkával egybekötött készületek, csak az érde­kelteknek a megye által leendő meghallgatása s esetleg, ha két megye közt fenforgó kérdés lenne, a helytartótanács meg­egyezése után építhetők. A fentartás megyeileg kidolgozandó 21

Next