Gazdasági Mérnök, 1884. január-december (8. évfolyam, 1-50. szám)
1884-02-28 / 9. szám
100 GAZDJASÁGI MÉRNÖK. Budapest, febr. 28. 1884. 0 szám 1 A magyar államvasutak budapesti központi indulóháza. — Egy képpel. — JKKk^Pv kik annak idején a bécsi világkiállításon ]ÍrS56Ér a magyar államvasutak által kiállított tár- IsSSa vágyakat figyelemmel kisérték, észrevehették azok között a m. államvasutak budapesti indulóházának kezdetleges terveit is. Már 13 évvel ezelőtt meg volt a szándék, a tervezet, de sőt több, már 1872-ben lett törvénybe iktatva a m. államvasutak és a főváros tekintélyének megfelelő indulóház építése; meg volt minden hozzá, nem hiányzott csakis a pénz. A 70-es évek pénzügyi válságai az utazó közönség kényelmére a milliókra rugó eféle beruházásokat meg nem engedték. A m. államvasutak jelenlegi józsefvárosi pályaudvara (az u. n. losonczi) mely annak idején inkább csak a teherforgalom közvetítésére volt számítva, a sz tarjáni kőszénbányák kincseinek kiaknázására épült vasút kiinduló állomásaként, az utazó közönségnek úgy a személyforgalomra vonatkozó gyarló berendezésénél, de különösen a várostól való nagy távolságánál és rész hozzájáró útjánál fogva, elég kényelmetlen volt ugyan, ámde a kényelem még nem szükség. A szükségnek kellett beállania, hogy a m. államvasutak budapesti indulóháza kiépülhessen. Tonay Lajos, a m. államvasutak nagyérdemű vezérigazgatójának szelleme nem nyugodott. A hazai vasutak magyarosításának lelkesebb harczosa, aki a körülmények által igazolt saját szavai szerint a magyar vasúti ügy érdekében küzd, míg össze nem roskad, a magyar vasúti politikát oly irányba terelte, mely egyfelől vasúti hálózatunk kiépítése és vasutainknak a külfölddel való kapcsolása és egyes kisebb hazai vasutak államosítása révén tekintélyes, hazánk kereskedelmére és mezőgazdaságára áldást hozó vasúti hálózatra vezetett, s mely ma már — a tehervonatokon kívül — naponta többé nem három-négy, hanem 30 — 40 személyvonatnak a fővárosi pályaudvaron való megfordulását tette szükségessé. S miután ezen személyforgalom a közeljövőben megnyíló új vonalak által még inkább növekedni fog, a jelenlegi józsefvárosi pályaudvaron az óriási forgalmat fenntartani teljesen lehetetlenné vált. Külön személypályaudvarnak, a mai számunkban bemutatott indulóháznak felépítése tehát elodázhatatlan szükséggé vált. Az új személypályaudvar helyének megválasztása annak idején könnyű dolognak nem volt mondható. Szóba került a Kerepesi út mentén az a hely illetőleg környék, melyen jelenleg a népszínház áll, a dunapart, a jelenlegi uj vásártér, míg végre a külső kerepesi ut és a csömöri ut összeszögellésében fekvő azon terület választatott, mely régi omnibusz telep nevezete alatt ismeretes. E helyen áll végleges befejezéséhez közel a m. államvasutak nagy hálózatához méltó, a főváros díszét nagy mértékben emelő nagyszabású indulóháza. Főhomlokzata, a főkapuzat, a város felé néz, az induló oldal a csömöri, az érkező oldal pedig a külső kerepesi út felé. Képünk a pavillonszerűen tiszta olasz rennaissance stylben tervezett épületnek a csömöri út felöli távlatát mutatja. A főkapuzat, mely a reá helyezett allegóriás csoportozattal együtt nem kevesebb mint 43 mtr magas, díszes külsejével felette impozáns. Összesen 6 pavilion van. Ezek képünk szerint a díszkapuzattól balra számítva sorra a következők: étterem-pavilion, induló előcsarnok, postapavillon ; a díszkaputól jobbra a külső kerepesi út felé legesül az üzletvezetőségi pavilion, az érkező előcsarnok, végül az udvari pavilion. A sarokpavillonok kétemeletesek, kívülről tekintve azonban, az első és másodemeleti ablakok kapcsolása folytán, nagy emeleti ablakkal bíró monumentális egyemeletes épületeknek látszanak. Az induló előcsarnok, mely valamennyi többi pavilonnál magasabb, tág belsejénél fogva, igazán meglepő. A pavillonokat összekötő földszintes részekben vannak elhelyezve a várótermek, az irodahelyiségek stb. Az épület falai kívülről kőlábazatokkal és cement díszvakolással látvák el. Az indulóház két szárnya közé zárt fedett csarnok közel 182 mtr hosszú, és 42 m. széles. Benne három hossz, egy keresztperrón és 5 vágány van. A vastetőzet — mely, mint képünkből is kivehető, a pavillonok fölött kimagaslik — jelenleg még munkában van. Az épület körüli előterek nyíltak maradnak, és a hozzájáró utak által átszelt diszkertekké alakíttatnak át. Az építés 1881. őszén kezdetett meg. A határidő a teljes befejezésre f. é. junius hó vége. A tervezetek a m. államvasutak igazgatóságának saját műszaki osztályaiban, különösen pedig az építés alkalmából felállított budapesti építésvezetőségnél készültek. Az építési költségekre és egyéb adatokra nézve ezen bemutatás után t. olvasóinkat lapunknak 1882. évi 16. és 1883. évi 48. számjaiban tett erre vonatkozó közleményeinkre utaljak. Vasutak közönséges kocsik számára j elenleg Angolországban érdekes kísérleteket tesznek a közönséges kocsik vasúti czélokra leefedő alkalmazása tárgyában. Több kiváló hajó tulajdonos és kereskedőből ugyanis társaság alakult mely a parlamenthez folyamodott engedélyért, hogy több uton, melyek Liverpooltól a déli Lancashire nagy ipari központjai felé szétágaznak, kettős sorban vaslemezburkolatot állíthasson elő, mely burkolat közönséges teherkocsiknak vasúti pálya gyanánt szolgáljon. A kocsik egymásután sorban összekapcsolva, ezen az úton a vasúti vonatok módja szerint, egy vonómozdony segélyével továbbuttaznának. Remélik, hogy az áruk szállítása így olcsóbba jönne mint a rendes vasutakon. A főelőny főleg az kirakodási költségek megtakarításában fekszik. A kocsikat, melyek a közönséges használatban lévő és közúti közlekedésre szánt szerkezetekhez hasonlók, közvetlen a hajó vagy gyár mellett az illető árukkal megrakják, és lovak segélyével a vaslemezekkel burkolt út legközelebbi állomásáig szállítják. Itt ezeket a kocsikat sorban összekapcsolják és a vonat élére állított mozdonnyal továbbítják. Ha a vonat rendeltetési helyére érkezett, a kocsikat ismét lovakkal a gyárak vagy hajókhoz vonatják. A vaslemezek két sorban helyezendők el, és végükön felhajtott karimákkal látandók el, hogy a kocsik csakis a pályán belől mozoghassanak. Az előzetes számítások szerint egy ily pálya építése és forgalmi eszközeinek beszerzése mértföldenként mintegy 175.000 dollárba kerülne, és hogy a forgalmi és üzemi kiadások, valamint a pálya fenntartási költségek aránylag csekélyek lennének. 63. ábra. A m. államvasutak budapesti közp. indulóháza.