Gazdasági Mérnök, 1887. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-02 / 1. szám
XI. évfolyam, 1. szám. Budapest, 1897. január 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA miniszteri főmérnök. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, IV. KER., SOUTCZA 6. ELŐFIZETÉSI DU : A Gazdasági Mérnök és Vízügyi Közlönyre együtt egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. BAROSS GÁBOR KÖZMUNKA- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI M. KIR. MINISTER. (AHÖZKÉPPF.L ) A politika az élet legnagyobb és legnehezebb iskolája. S aki e téren érvényesülni bír nagy név varázsa és fényes öszszeköttetés nélkül, annak nemcsak kimagasló tehetséggel, de egyszersmind fáradhatatlan szorgalommal és kitartó munkaképességgel is kell bírnia. Baross Gábor egész politikai pályája tanúskodik e felfogás mellett. S egy ember, aki nem keresi a népszerűséget, aki nem hajhássza a magasak kegyeit, de mérlegre dobja összes tehetségét és teljes erejét, hogy szolgálja a közjót, önzetlenül, pártatlanul és igaz őszinteséggel, valóban megérdemli, hogy a tér, melyen fényes tehetségei és vasszorgalma a haza érdekében érvényesülhetnek, megnyíljék előtte. Bellusi Baross Gábor, született 1848. június 6-án Trencsén megyében. Atyja Baross Antal, volt főszolgabíró; anyja Pongrácz Natália, Trencsén megyében köztiszteletben álló egyéniségek. Igaz magyar család, a régi nemed családok minden erényeivel, azok fogyatkozásai és félszegségei nélkül. Baross Gábor tanulmányait a budapesti egyetemen 1869-ben végezte s köz- és váltóügyvéd lett 1871-ben. 1869-ben mint tiszteletbeli megyei aljegyző a trencséni kir. törvényszéknél alkalmaztatott, 1871-ben megyei valóságos aljegyzővé választatott, ugyancsak Trencsénmegyében (a közigazgatási szakra); 1874-ben főjegyző és árvaszéki elnök lett. Trencsén megyében mindenki a legnagyobb tisztelet és elismeréssel szólt bámulatos munkaerejéről, a munkateljesítésben gőzerővel vetekedő gyorsaságáról s organizáló képességéről. Nem egy nehéz ügyet bíztak reá, melyet kitűnő sikerrel oldott meg s több esetben politikai iskolázottságának, kezdeményező tehetségének oly kiváló tanujeleit adta, hogy a megyei közélet emberei már akkor szép jövőt jósoltak neki. A midőn 1875-ben a politikai pályára lépett, neve a központban ismeretlen volt, de megyéjében fiatalsága daczára politikai és társadalmi mozgalmakban már akkor vezérszerepet vitt. Mint Trencsénmegye főjegyzője, egyik szóvivője volt a magyarosodásnak és a magyar pártnak, mely heves küzdelmeket vívott a panszlávokkal. Baross nemcsak a megye termében harczolt a magyarság érdekeiért, de a megye magyar elemeinek állandó ébren tartására lapot is alapított, a «Vágvölgyi Lapok»-at, melyet hoszszabb időn át szerkesztett. Közszereplésével, hivatala viselésében tanúsított buzgalmával anynyira kiérdemelte az általános elismerést, hogy az illava-puchoi kerület 1875-ben, egyhangúlag választotta meg képviselőjének, s azóta 1884-ig ezt, 1884-től a győri városi választókerületet képviseli. — 1875-ben, a pártok fúziója után az «új emberek» egész serege jutott a képviselőházba; — azok egyike, kik először váltak ki, Baross Gábor volt, bár neki nem állottak azon eszközök rendelkezésére, melyek az előmenetel legbiztosabb lépcsőjéül használhatók. De munkásságával, szorgalmával, tehetségével ezek nélkül is fokról-fokra kiválóbb szerepet nyert úgy a képviselőházban, mint a szabadelvű párt körében. — Ama kevesek közé tartozott, kik a képviselői állást nem a befolyásnyerés eszközének, de komoly kötelességnek tekintették, mely buzgalmat és odaadást igényel. — Ennek tulajdoníthatni, hogy a szabadelvű párt bizalma mind kiválóbb teendőkre hívta meg. A szabadelvű pártnak jegyzője lett, majd évek során át a képviselőház jegyzője; tagja a közgazdasági bizottságnak, azután előadója; a delegáczió jegyzője és az egyesült négyes albizottságnak több éven át előadója; előadója, azután elnöke a közoktatásügyi bizottságnak. Ezek a határkövei mindinkább fölfele haladó parlamenti pályájának. Munkássága a bizottságokban összpontosult ugyan, de a nagy parlamenti csatákból is kivette a maga részét és egyike volt a szabadelvű párt harcára legkészebb és legkiválóbb szónokainak. Mint a közoktatásügyi bizottság elnöke a legfontosabb újabb közoktatásügyi törvény előkészítésénél, a középiskolai oktatásról szóló törvény tárgyalásánál irányadó szerepet vitt; ő vezette azon emlékezetes parlamenti enquéte tanácskozásait, amelyben a felekezetek képviselői oly heves küzdelmet vívtak az állami követelményekkel és hogy a liberalizmus követelményei ennek daczára is érvénysültek, az jó részt Baross érdeme. Mint a közgazdasági bizottság előadója ő referálta az 1882. évi vámtarifát, mely a vámügyi törvényhozás legkiválóbb alkotása. — 1883-ban hoszszabb ideig tanulmányi utat tett a külföldön. Beutazta dél és északi Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Francziaországot, — főleg közigazgatási és közgazdasági kérdéseket tanulmányozva.