Gazdasági Mérnök, 1888. január-december (12. évfolyam, 1-52. szám)
1888-04-22 / 17. szám
XII. évfolyam. Hirdetési díj: Egy 6-szor hasábozott pestisor egyszeri beigtatásra 40 krajczár. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műszaki tanácsos SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : IV. ker. Régi posta-utcza 6. szám I. em. 17. szám. Budapest, 1888. április 22 Községi mérnökök. Előadtuk, múltkori czikkünkben, hogy a több helyen szükségessé vált új telkesítésnél minő elvet szerint kell eljárni a beltelkek megválasztásáná és a parcellirózsánál, utak s terek kihasításánál Ez a munka jobbatlán térképezés. Helyen keresztül vitele mérnöki szakismereteket igényel. Ezért nagyon okadatolt, hogy ha egy-egy új nagyközség áttelepítéséről vagy alapításáról van szó, a munkálatok vezetése mindjárt kezdetben egy tanult mérnökre bizassék. Későbben szépítkezéseknél, csatornák (vagy árkok) készítésénél s mindenféle felmerülő közmunkáknál is annyi mérnöki teendő fogja magát előadni, hogy czélszerűnek látszik minden nagyobb községnek állandóan egy községi mérnököt alkalmazni. A takarékossági tekintetek ennek nem állhatják útját, mert az a haszon, melyet az ily mérnök a községnek tesz, aránytalanul nagyobb, mint amibe az ő fizetése kerül. A legtöbb esetben tízszeresen, sőt néha százszorosan is kárpótolva lesz az érdekeltség az által, hogy például csatornázással, világítással a közegészség, közbiztonság jobb lábra állíttatik, hogy a vízkároktól megmenekül a község, hogy a folyam pusztító sodra áldásos vízi hajtóerővé alakíttatik át, mely évenként ezreket jövedelmezhet stb. Ha egy község haladni akar a kárral, akkor elsősorban is azon kell lennie, hogy oly műszaki munkaerőre tegyen szert, akinek szakvéleménye alapján hozhassa határozatait s akire a szükséges mérnöki és építészeti munkák vezetését és a hozott határozatok végrehajtását rábízhassa. Hogy mely község van tényleg abban a helyzetben, hogy községi mérnöki hivatalt állíthasson, azt nem lehet általánosságban, hanem mindig csak az egyes községekre való tekintettel eldönteni. Tény az, hogy most aránytalanul kevés községnek, csakis a legnagyobb és legvagyonosabb ! városoknak van saját mérnöki hivataluk. Pedig hát azt az egy-két ezer forintot, amibe egy ily hivatal fentartása — szerény viszonyok között a — kerül, a legtöbb község megerőltetés nélkül elő teremtheti már az által is, hogy községi vagyonát a műszaki javaslatok szerint jobban kezelhteti. A kis községek pedig, mint a közorvosi állomásoknál történik, együttesen tarthatnának községi mérnököt, úgy hogy egyre-egyre csak igen - csekély összeg esnek, amelyet a községi költségvetések keretébe nehézség nélkül fel lehet venni , s az egyes adófizető a községi mérnöki hivatalok országos szervezését meg nem érezné. A magyar községek általában nem méltányolják még kellőkép a műszaki ismereteket. A megyében s az állami hivatalokban sem foglalják még el nálunk a műszaki erők az őket megillető helyeket. Így maga ez az életpálya sem valami nagyon vonzó a nagyközönség szemében s igen kevés szülő is nevelteti gyermekét e pályára, mert nem igen bízik abban, hogy fia azon hamar jó álláshoz juthasson. Pedig ha minden valamire való községnek saját mérnöke volna, a magyar mérnöki kar több ezer fővel gyarapodhatnék és a közmérnöki pálya a legtekintélyesebbek egyike lehetne. Ez csak mellékes dolog ugyan szemben ; azzal a nagy közgazdasági jelentőséggel, melylyel i a műszaki ismeretek jobb méltatása jár, de azért nem kicsinylendő, mert ugyan annyi ezer művest és vagyonos magyar család existentiáját jelenti, s amennyivel a mérnöki kar számát községi illetőleg járási mérnökök alkalmazása által gyarapí- t | tani lehetne. A fő, a mire súlyt fektetünk, a nagy haszon, melyet a műszaki erők a városok felen- , dőlésénél tesznek és tehetnek. f ! Ha a műszaki tudományok mai számvonalán álló férfiak jelölik ki az áttelepítendő vagy új köz- lségek helyeit s készítik el azoknak tervrajzait s a szabályokat az építkezésekre, szóval ők intézik az egész áttelepítést és új városok alapítását, akkor egymás után fogjuk feltámadni látni a szép magyar városokat az árvíz által elsepert falvak-ból, vagy az áttelepített, illetőleg újjá telkesített községekből. Új telkesítésre nem szükséges, hogy árvíz elseperjen vagy nagy tűzvész porrá égessen v egy községet. Századok óta úgyszólván változattalan egyformaságban maradt falvakból girbe-bőrben utczákkal, szétszórt házakkal is alakulhatnak csis nos városok, ha a szabályozás úgy vitetik kerészn tül, hogy az egymás közelébe eső községek össze- is foglaltassanak, a közbe eső üres térségek házhelyekre osztassanak, alkalmas helyeken gyárak építtessenek stb. Az építkezés ugyan a legtöbb helyen nagyon költséges, de ahol elegendő építőanyagot könynyen lehet szerezni és azt majd mindenhol találunk, ott az építkezés csak munkába kerül. — S munkás kéz van mindenütt, s ha azt foglalkoztatjuk, a munka értékké változisát s a magában értéktelen anyag ezreket érő épületekké varázsolható át. A feladat, mindig úgy építkezni, amint a meglevő anyag természete indicálja. S erre nézve útbaigazítást adni ismét a műszaki férfiak feladata. A községi mérnök, ha ilyen már szerződtetve van, meg fogja mondani, hogy minő építkezés lesz a legczélirányosabb az illető helyen. Az építésnek többféle neme közül a sár- és faházakat végkép mellőzhetjük, előbbenieket, mivel egészségtelenek s a vizáradás is összedönti, utóbbiakat, mivel tűzveszélyesek és kár is fát használni arra, amit olcsóbb s jobb építőanyagból előállíthatunk. Ezt nem mindenhol követendő szabálykép, hanem csak általánosságban mondjuk. Egyes kivételek sok helyen lehetségesnek. S azt elismerjük, hogy néhol vályogból vagy vert fallal, illetőleg fecskerakással egészen jó épületeket lehet előállítani, sőt hogy nagy erdőségek közelében a faházak építése is czélszerűnek bizonyulhat. Kivált ha az ilyen épület aztán belől-kivül jól kitapasztatik agyaggal vagy malterrel. Hanem hát az ilyen építkezést általánosságban még sem pártolhatjuk. Lakházaknak kivált csak a kőtégla- és pisé-(vagy kavics homok s mész keverékből való vert falépítést ajánlhatjuk. Ami legelsőbben is a kőből való építést illeti, az csak olyan helyen érdemel elsőbbséget a másféle építés felett, ahol közelben van jó építésre való kő, vagy olcsó uton beszerezhető. Hogy minő kő való építkezésre, azt megítélni nem akárki tudja. Számos község határában kitűnő építőanyagnak való kőzetek vannak, amiről a község, lakóinak tudomásuk sincs. A geológiai viszonyok igen kevéssé vannak hazánkban még kikutatva. A földtani intézet készíttet ugyan földtani térképet, de munkálata lassan halad előre s a nagy közönség nem is igen ismeri még az eddigi felvételeket sem. Úgy kellene ebben az ügyben eljárni, mint Poroszországban eljártak, ahol néhány év alatt állami eszközökkel az egész országról elkészítették az agronomikus térképet s minden község néhány kr.-ért megszerezheti azt a térképet, melyen az ő határának al- és feltalaja 17 Előfizetési dij: Egész évre 12 írt, félévre 6 frt, negyedévre 3 forint. TARTALOM. Községi mérnökök. — Aszfalt utak. — Javított tricycle. (Egy ábrával.) — A ramie. — Eső és munkagépek kiállítása Münchenben. (Egy ábrával.) — Csatorna-ürülékek megtisztítása villamossággal. A keleti vasutak csatlakozási megnyitása. Tárcza : A magyar kertészeti társulásról Találmányok . Eljárás fonható farostok készítésére. — Váltó-eke. Vizi ügyek : A Panama-csatorna építése. — A Szolnok-Csongrád- Tisza balparti ármentesítő társulat. — Szigetköz védő társulat. Vasúti ügyek : Gőzmozdonyu helyi érdekli vasutak bevezetése a főváros területére. — A m. kir. államvasutak üzleti eredményei az 1887-ben. — A magyar-gácsországi és a magyar nyűgoti vasút. — A temesvár-buziási vasút ügye. — Előmunkálati engedélyek. — Vasúti hírek. — Vasúti alkalmazottak kiképzése. — A loba-jánosházassmegi helyi érdekű vasút. — Lokomotiv megrendelés. — A keszthely-b.-szt-györgyi helyi érdekű vasut. — A budapest-pécsi vasút. — A koponya-polgári helyi érdekű vasút. — A m. kir. államvasutak. — Osztrák-magyar vasúti kötelék. — Díjszabási pótlék. Díjszabások életbeléptetése. Az osztrák-magyar államvasuttársaság. Egyesületek és társulatok . Az orsz. gazdasági egyesület. A barsmegyei gazdasági egyesület. Különfélék : A halászati törvényjavaslat s a mesterséges haltenyésztő oltalmazása. Vízállás Hetinaptár. Hirdetések .