Gazdasági Mérnök, 1888. január-december (12. évfolyam, 1-52. szám)

1888-04-22 / 17. szám

XII. évfolyam. Hirdetési díj: Egy 6-szor hasábozott pestisor egyszeri beigtatásra 40 k­raj­czár. M­EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műszaki tanácsos SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : IV. ker. Régi posta-utcza 6. szám I. em. 17. szám. Budapest, 1888. április 22 Községi mérnökök. Előadtuk, múltkori czikkünkben, hogy a több helyen szükségessé vált új telkesítésnél minő elvet szerint kell eljárni a beltelkek megválasztásáná és a parcellirózsánál, utak s terek kihasításánál Ez a munka jobbatlán térképezés. Helyen keresz­tül vitele mérnöki szakismereteket igényel. Ezért nagyon okadatolt, hogy ha egy-egy új nagy­köz­ség áttelepítéséről vagy alapításáról van szó, a munkálatok vezetése mindjárt kezdetben egy ta­nult mérnökre bizassék. Későbben szépítkezések­nél, csatornák (vagy árkok) készítésénél s min­denféle felmerülő közmunkáknál is annyi mérnöki teendő fogja magát előadni, hogy czélszerűnek lát­szik minden nagyobb községnek állandóan egy köz­ségi mérnököt alkalmazni. A takarékossági tekin­tetek ennek nem állhatják útját, mert az a ha­szon, melyet az ily mérnök a községnek tesz, aránytalanul nagyobb, mint a­mibe az ő fizetése kerül. A legtöbb esetben tízszeresen, sőt néha száz­szorosan is kárpótolva lesz az érdekeltség az által, hogy például csatornázással, világítással a közegészség, közbiztonság jobb lábra állíttatik, hogy a vízkároktól megmenekül a község, hogy a folyam pusztító sodra áldásos vízi hajtó­erővé alakíttatik át, mely évenként ezreket jövedelmez­het stb. Ha egy község haladni akar a kárral, akkor első­sorban is azon kell lennie, hogy oly mű­szaki munkaerőre tegyen szert, a­kinek szakvéle­ménye alapján hozhassa határozatait s a­kire a szükséges mérnöki és építészeti munkák vezeté­sét és a hozott határozatok végrehajtását rábíz­hassa. Hogy mely község van tényleg abban a hely­zetben, hogy községi mérnöki hivatalt állíthasson, azt nem lehet általánosságban, hanem mindig csak az egyes községekre való tekintettel eldön­teni. Tény az, hogy most aránytalanul kevés köz­­­­ségnek, csak­is a legnagyobb és legvagyonosabb !­ városoknak van saját mérnöki hivataluk. Pedig hát azt az egy-két ezer forintot, a­mibe egy ily­­ hivatal fentartása — szerény viszonyok között a — kerül, a legtöbb község megerőltetés nélkül elő­­ teremtheti már az által is, hogy községi vagyo­­­nát a műszaki javaslatok szerint jobban kezel­­h­­­teti. A kis községek pedig, mint a közorvosi állo­­­másoknál történik, együttesen tarthatnának köz­­­ségi mérnököt, úgy hogy egyre-egyre csak igen - csekély összeg esnek, a­melyet a községi költség­­vetések keretébe nehézség nélkül fel lehet venni , s az egyes adófizető a községi mérnöki hivatalok­­ országos szervezését meg nem érezné. A magyar községek általában nem méltányol­ják még kellőkép a műszaki ismereteket. A me­­­­gyében s az állami hivatalokban sem foglalják még el nálunk a műszaki erők az őket megillető­­ helyeket. Így maga ez az életpálya sem valami­­ nagyon vonzó a nagy­közönség szemében s igen­­ kevés szülő is nevelteti gyermekét e pályára, mert nem igen bízik abban, hogy fia azon hamar jó­­ álláshoz juthasson. Pedig ha minden valamire­­ való községnek saját mérnöke volna, a magyar­­ mérnöki kar több ezer fővel gyarapodhatnék és a közmérnöki pálya a legtekintélyesebbek egyike­­ lehetne. Ez csak mellékes dolog ugyan szemben­­ ; azzal a nagy közgazdasági jelentőséggel, melylyel i­­ a műszaki ismeretek jobb méltatása jár, de azért­­ nem kicsinylendő, mert ugyan annyi ezer művest­­ és vagyonos magyar család existentiáját jelenti, s­­ a­mennyivel a mérnöki kar számát községi ille­­t­­őleg járási mérnökök alkalmazása által gyarapí- t | tani lehetne. A fő, a mire súlyt fektetünk, a nagy haszon, melyet a műszaki erők a városok fel­en- ,­­ dőlésénél tesznek és tehetnek. f ! Ha a műszaki tudományok mai számvonalán­­ álló férfiak jelölik ki az áttelepítendő vagy új köz- l­ségek helyeit s készítik el azoknak tervrajzait s­­ a szabályokat az építkezésekre, szóval ők intézik­­ az egész áttelepítést és új városok alapítását,­­ akkor egymás után fogjuk feltámadni látni a szép­­ magyar városokat az árvíz által elsepert falvak-­­­ból, vagy az áttelepített, illetőleg újjá telkesített­­ községekből. Új telkesítésre nem szükséges, hogy­­ árvíz elseperjen vagy nagy tűzvész porrá égessen v egy községet. Századok óta úgyszólván változat­­ta­lan egyformaságban maradt falvakból girbe-bőrbe­n utczákkal, szétszórt házakkal is alakulhatnak csi­­s nos városok, ha a szabályozás úgy vitetik kerész­­n tül, hogy az egymás közelébe eső községek össze- is foglaltassanak, a közbe eső üres térségek házhe­lyekre osztassanak, alkalmas helyeken gyárak épít­tessenek stb. Az építkezés ugyan a legtöbb helyen nagyon költséges, de a­hol elegendő építő­anyagot köny­­nyen lehet szerezni és azt majd mindenhol ta­lálunk, ott az építkezés csak munkába kerül. — S munkás kéz van mindenütt, s ha azt foglal­koztatjuk, a munka értékké változis­át s a ma­gában értéktelen anyag ezreket érő épületekké varázsolható át. A feladat, mindig úgy építkezni, a­mint a meglevő anyag természete indicálja.­­ S erre nézve útbaigazítást adni ismét a műszaki férfiak feladata. A községi mérnök, ha ilyen már szerződtetve van, meg fogja mondani, hogy minő építkezés lesz a legczélirányosabb az illető helyen. Az építésnek többféle neme közül a sár- és fa­házakat végkép mellőzhetjük, előbbenieket, mi­vel egészségtelenek s a vizáradás is összedönti, utóbbiakat, mivel tűzveszélyesek és kár is fát használni arra, a­mit olcsóbb s jobb építőanyag­ból előállíthatunk. Ezt nem mindenhol követendő szabálykép, hanem csak általánosságban mondjuk. Egyes kivételek sok helyen lehetségesnek. S azt elismerjük, hogy néhol vályogból vagy vert fallal, illetőleg fecske­rakással egészen jó épületeket le­het előállítani, sőt hogy nagy erdőségek közelé­ben a faházak építése is czélszerűnek bizonyul­hat. Kivált ha az ilyen épület aztán belől-kivül jól kitapasztatik agyaggal vagy malterrel. Hanem hát az ilyen építkezést általánosságban még sem pártolhatjuk. Lakházaknak kivált csak a kő­­tégla- és pisé-­(vagy kavics homok s mész ke­verékből való vert fal­­építést ajánlhatjuk. A­mi legelsőbben is a kőből való építést illeti, az csak olyan helyen érdemel elsőbbséget a más­féle építés felett, a­hol közelben van jó építésre való kő, vagy olcsó uton beszerezhető. Hogy minő kő való építkezésre, azt megítélni nem akárki tudja. Számos község határában kitűnő építő­anyagnak való kőzetek vannak, amiről a község, lakóinak tudomásuk sincs. A geológiai viszonyok igen kevéssé vannak hazánkban még kikutatva. A földtani intézet készíttet ugyan földtani térké­pet, de munkálata lassan halad előre s a nagy közönség nem is igen ismeri még az eddigi fel­vételeket sem. Úgy kellene ebben az ügyben el­járni, mint Poroszországban eljártak, a­hol né­hány év alatt állami eszközökkel az egész or­szágról elkészítették az agronomikus térképet s minden község néhány kr.-ért megszerezheti azt a térképet, melyen az ő határának al- és feltalaja 17 Előfizetési dij: Egész évre 12 írt, félévre 6 frt, negyedévre 3 forint. TARTALOM. Községi mérnökök. — Aszfalt utak. — Javított tricycle. (Egy ábrával.) — A ramie. — Eső és munkagépek kiállítása München­ben. (Egy ábrával.) — Csatorna-ürülékek megtisztítása villamosság­gal. A keleti vasutak csatlakozási megnyitása. Tárcza : A magyar kertészeti társulásról Találmányok . Eljárás fonható farostok készítésére. — Váltó-eke. Vizi ügyek : A Panama-csatorna építése. — A Szolnok-Csongrád- Tisza balparti ár­mentesítő társulat. — Szigetköz védő társulat. Vasúti ügyek : Gőzmozdonyu helyi érdekli vasutak bevezetése a főváros területére. — A m. kir. államvasutak üzleti eredményei az 1887-ben. — A magyar-gácsországi és a magyar nyűgoti vasút. — A temesvár-buziási vasút ügye. — Előmunkálati engedélyek. — Vasúti hírek. — Vasúti alkalmazottak kiképzése. — A loba-jánosháza­­ss­megi helyi érdekű vasút. — Lokomotiv­ megrendelés. — A keszt­­hely-b.-szt-györgyi helyi érdekű vasut. — A budapest-pécsi vasút. — A koponya-polgári helyi érdekű vasút. — A m. kir. államvas­utak. — Osztrák-magyar vasúti kötelék. — Díjszabási pótlék. Díj­szabások életbeléptetése. Az osztrák-magyar államvasuttársaság. Egyesületek és társulatok . Az orsz. gazdasági eg­yesü­let. A bars­­megyei gazdasági egyesület. Különfélék : A halászati törvényjavaslat s a mesterséges halte­nyésztő oltalmazása. Vízállás Hetinaptár. Hirdetések .

Next