Gazdasági Mérnök, 1895. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-06 / 1. szám

,­s EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE TARTALOM: A piaczi és forgalmi viszonyok a mezőgazdaság­ban. — Merre tartsunk? — A mezőgazdasági üzem­­rendszerek csoportosítása a termelés főiránya szerint. — Hegyvidéki nyaraló. (Egy képpel.) — Német­­országi újabb ekék. (Hat ábrával.) — A gyümölcs aszalása. (Hét ábrával.) — Az üvegiparról. — Az eke történetéhez. — Hogyan óvjuk meg bordáinkat a penészedéstől. Találmányok: Egy darabból sajtolt elevatorcsésze. — Eljárás kéregöntésű hengerek készítésére. Vízi ügyek: Vizi utak Francziaországban. — A manchesteri csatorna. — Óriási vízmedencze épí­tése. Vízállások. Hirdetések A piaczi és forgalmi viszonyok a mezőgazdaságban. Általános tapasztalat, hogy termelni könnyebb, mint haszonnal eladni. Az eladás színhelye a piacz, tehát az ehhez való alkalmazkodás a jövedelmező gazdálkodás­nak egyik alapfeltételei. A piac­ úgy a termények értékesíthetése, mint a szükségletek megszerezhetése szempontjából veendő figyelembe. Távolságától függ úgy az eladható, mint a beszerzendő czikkek helyi ára. Az eladható czikkeknél azok piaczi árából le­vonásba jön a piaczra szállítás költsége, a be­szerzett czikkeknél pedig azok piaczi árához ez a költség hozzászámítandó, hogy a helyi árt megkapjuk. Minthogy pedig nagyobb gazdaságoknál a ter­­melvények egy a része gazdasághoz legközelebb eső helyi piac­on, másik része a világpiaczon szokott értékesíttetni, a piaczi viszonyok kellő méltatása végett külön veendő szemügyre a helyi piacz távolsága és terjedelme s külön a gazdaság összeköttetése a világpiaczc­al. A helyi piacz távolsága és terje­­delmétől függ elsősorban, hogy azon cseké­lyebb szállítóképességű termények értékesíthe­­tők-e és milyen mennyiségben ? A termények szállíthatóságát meghatározó tényezők: a termény értéke, viszonyítva súlyá­hoz és térfogatához, azonkívül a termény eltart­hatósága: minél nagyobb valamely terménynek a súlyegységre vonatkoztatott értéke s minél tovább eltartható az, annál távolabbra szál­lítható. A gazdasági termények közül a legnagyobb szállíthatósággal a gyapjú és­­a komló bir, mert métermázsánkénti áruk 100 frtot meghaladja, a búza és a tej ára gyakran egyenlő — méter­mázsánként 8 frt — mindazáltal a búza szál­líthatósága, könnyebb eltarthatósága miatt, na­gyobb, mint a tejé; ennél csekélyebb a sajtolt széna és szalma s még csekélyebb a gyök- és gumós termények szállithatása. Köteleső piaczon tehát különösen tej, zöldség, gyümölcs, széna és szalma előnyös eladhatá­­sára nyílik alkalom, szintúgy a gazdasági szük­ségletek, póttakarmány, mű- és esetleg istálló­­b­ágya, kenő-, világító-, épület- és tüzelőanya­gok olcsóbb beszerzésére. Nagyobb terjedelmű piac­ továbbá előnyt nyújt azáltal, hogy a piac­i konjunktúrák ki­aknázására, olcsó hitel szerzésére, szakértő közegek, mesteremberek s különféle intézmé­nyek, közraktárak, szövetkezetek, városok igénybe vételére, közeli gyárakban bizonyos termények előnyös értékesítésére alkalmat szolgáltat. Innét van, hogy társadalmi és üzleti tekin­tetben magasabb palcton álló városok közelé­ben a földbirtok értéke 25—33 % -kal magasabb mint hasonló termékenységű­, de távolabb fekvő birtoké. A ga­zdaságnak a világpiaczczal összeköttetése különösen a világforgalmi czikkek értékesítése szempontjából fontos, de ezért­­, mert a közlekedési viszonyok fejlődé­sével a nagyobb távolságú forgalomba a csekély szállíthatóságú czikkek (tej, gyümölcs, burgonya, czukorrépa, széna,­­szalma stb.) is mindjobban belevonatnak, sőt még a nehezen eltartható hús is, azáltal, hogy fagyasztott állapotban szál­­líttatik, a világforgalmi czikkek sorába lépett mint ezt az Észak- és Dél-Amerikából nagy mennyiségekben az európai piaczokra vetett hús bizonyítja. A világpiaczc­al való összeköttetés szempont­jából első­sorban tekintet­be veendő a gazdaságot a legközelebbi vasúti vagy hajóállomással össze­kapcsoló út hossza és minősége, minthogy a közönséges uton való szállítás a legköltsége­sebb (1. alábbi táblázatot). Ez az út fejezi ki a gazdaság helyzetét a világpiaczhoz, mely helyzet a birtok értékére époly befolyást gya­korol, mint a helyi piacz távolsága. Idevágó vizsgálatokból kitűnt, hogy egy a piacztól 50 «7,,,-nyire eső és csak közönséges utakkal rendelkező birtok értéke 33°­o-kal cse­kélyebb, mint hasonló termékenységi], de a piaczhoz közel fekvő birtoké s hogy a birtok értéke ezentúl minden 5 távolságnál egy százalékkal sülyed, úgy, hogy a városhoz közel eső birtok értékét 100-nak véve: 50 Kjm távolságú birtok értéke . . 66 100 » » » » 56 200 » » ■ » * . . 36 300 » » » » 16 380 » » » » . . 0 vagyis a piacztól való 380 «^-nyi közönséges altávolságnál megszűnik a földjáradék: vasúton s még inkább vizen a szállítás olcsóbb lévén, közvetlen vasúti összeköttetésnél 500—6000 tengeri útnál 2—4000 TW-nyi távolságnál szű­nik meg a földjáradék. Magyarázata e jelenségnek abban rejlik, hogy a távolság arányában a piaczra való szállítás költsége folyton emelkedik, úgy hogy bizonyos távolságnál a szállítási költség fölemészti az áru értékét.­ ­ Merre tartsunk? Két világ szélén állunk. A régi világ düledezik rommá lesz. Az új világ még nem épült fel. Eltűn­nek az ország­határok és a mi hajdan világrészekre darabolta a földet, a tenger ma nem szétválasztó, hanem összekötő elem. Nem olyan a mai népek élete és gazdasága, mint a régi világban volt. A gazdák hajdanában saját szükségleteik határáig terjeszkedtek termelésükkel. Hiába termeltek volna többet, nem tudták volna értékesíteni, mert messzeszállító utak nem voltak Ha a gazdának saját szükségletén felül is termett a földje, termése feleslegével a legközelebb fekvő piaczra volt szorulva. A vasutak és hajók nyitották meg a gazda termé­seinek az egész világot. A­mint a nagy közlekedési eszközök egy nagy piaczc­á alakították a világot és olcsó fuvarral kínálták a gazdát, a gazda eke alá vette heverő földjeit, szövetkezett a gépek munka­erejével, ráontotta barázdájára a tőke varázsesőjét, és hatványozott iparkodással hozzálátott termeléshez óriási mértékben világszerte és oly mesés tömegek­ben halmozott termést termésre, hogy a rendkívüli terménytömegekben nem találtak többé helyet a belföldi fogyasztásban, hanem áttörtek az országha­tárokon és elözönlötték a világot.. Ez a terményözön árasztotta el a mi piac­ainkat is. Ez­­szorítja vissza minden oldalról terményeinket. Ez a mérhetetlen terményáradat töri le az árakat, az rontja meg terményeink kelendőségét. Az emberiség haladásának és világgazdaság mér­hetetlen termő­erejének elháríthatlan következménye a mezőgazdasági termények árának lehanyatlása

Next