Gazdasági Mérnök, 1915. január-december (39. évfolyam, 1-34. szám)

1915-01-03 / 1. szám

I Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: GONDA BÉLA HAUSER ERNŐ IFJ. GONDA BÉLA miniszteri tanácsos, mérnök, mérnök Előfizetési ára: I Szerkesztőség és kiadóhivatal kik «46.pftv/vmnL05 RÉSZ 125907 szám. r . A ZVKO 1914-■ d m­­­vei é­s ü­­g­y­i miniszter Hámri Árva vármegyei községnek a szabadkikötő és rakodóhely ki­jelölése és használata tárgyában alkotott díjjegyzékét, mely szerint a szabadkikötő a Fekete Árva folyó bal­partján a község tulajdonát képező „Sztara cesta“ nevű dűlőben a trsztenai erdőtől kezdődőleg 400 folyó­méter hosszúságban jelöltetett ki és ott a szabadkikötő használata nyolc napon túl is díjtalannak mondatott ki, az 1914. évi 125907 szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Oszada Árva vármegyei községnek a szabadkikötő és rakodóhely ki­jelölése és használata tárgyában alkotott díjjegyzékét, mely szerint a szabadkikötő a Fekete Árva folyó bal­partján, a volt úrbéresek tulajdonát képező „Kocurov kút“ nevű dűlőben 250 folyóméter hosszúságban jelöl­tetett ki és ott a szabadkikötő használata nyolc napon túl is díjtalannak mondatott ki, az 1914. évi 125907 sz. alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Usztve Árva vármegyei községnek a szabadkikötő és rakodóhely használata tárgyában alkotott díjjegyzékét, mely szerint a szabadkikötő a Fehér- és Fekete Árva balpartján, a két folyó összefolyásától kezdődőleg a község tulajdo­nát képező 300 folyóméter hosszúságban jelöltetett ki s ott a szabadkikötő használata nyolc napon túl is díjtalannak mondatott ki, az 1914. évi 125907 szám alatt jóváhagyta. 19­15. „­ Hajlott korom nem lehet akadálya az események szabad folyásának...“ E szavakkal hivta agg királyunk zászlai alá népét, hogy megmutassa az ellenség­nek, hogy bennünket megbántani, meg­támadni büntetlenül nem lehet. Dicsőségesen uralkodó agg királyunk kormányzata mindig a béke és szeretet müvének volt szentelve s igy három és fél évtizednél több telt el a magyar-oszt­rák birodalom utolsó hadjárata óta. Konok ellenségeink, visszaélve a nyu­godalmas szomszéd jóakaratával és béke­­szerető türelmével, reánk kényszerítette ezt a nagy temetést, melynek emléke élni fog időtlen időkig a nemzetek törté­netében, a világtörténelem hasábjain. Gyászkeretek között, fekete betűkkel fog­ják ennek emlékét megörökíteni a tör­ténetírók, mert olyan időket, a­melyek annyi szenvedést és annyi gyászt hoztak egész hazánkra, nem tud felmutatni még egyet a világtörténelem. A királygyilkos­ság ütötte reá bélyegét és e gyalázatos gaztett nyomán millió és millió ember, ugyanannyi család aggódása, szenvedése és gyásza tették feledhetetlenné. Szemeink előtt lejátszódik immár egy nagy világháború minden borzalmával, rettenetességével, gyászával és nyomorú­ságával. Lángba borult nemcsak Európa, de úgyszólván az egész világ, országok és nemzetek létalapjaikban inogtak meg, alkotmányos szervezetek recsegnek és ropognak és csak a Gondviselés tudná megmondani, a jövőbe látó Isteni szem tudja csak megrajzolni a jövő alakulatait. Mint minden háború, úgy a mostani is áldozatokat kíván. Áldozatokat kirá­lyért és hazáért, de egyszersmind az egyéni szabadságért, boldogulásért is. Ezen áldozatokat a haza minden fia hű­ségesen hozta meg életével, pénzével, mindenével a mit adhatott. Ennek, csak ennek köszönhető, hogy ellenségeink nem tudtak célt érni és bünhödniök kell, mert a népet békés, szorgos munkájában meg­zavarták . A magyar név újra fényessé és dicső­ségessé lett, mert minden magyar kato­nája hadseregünknek oroszlánként küzd kint a harctéren és beismeri a legádázabb ellenség is, hogy a magyar vitézség pá­ratlan és tiszteletre méltó. Ez új évben amidőn fájdalmas szívvel és nagy szomorúsággal búcsúzunk azok­tól a kedveseinktől, akik ellenséges föl­dön hősi halált haltak és akiknek utolsó nyugvóhelyüket még csak fel sem keres­hetjük, az Istenbe vetett hittel, az igazság gyözedelmében való reménységgel vessük tekintetünket a jövőbe, remélvén, hogy az ádáz és gyilkos harcok, a nemzetek és országok szörnyű viharai hamarosan el fognak ülni és miként az égiháború után a megtisztult levegőt elönti a verő­­fény és a termékeny melegség, úgy fog ezen dúló harcok után is bekövetkezni az áldásos, a dicsőséges béke, amelynek nyomán felbuzdulás, fellendülés felvirág­zás fog bekövetkezni minden vonalon. Dicsőséges, győzelmes háborúért száll imánk a nagy Istenhez . Adja az ég, hogy a szörnyű vérengző csaták förge­tegéből új erőre ébredjen a megizmoso­dott ezeréves Magyarország.­ ­Cadi technika. Az újkori hadvezetés minden operációt előszeretettel rendszerint éjjel végzi, azmikor a kémlelő ellenség nem tekinthet be a szem­közt álló csapatok mozdulataiba és a felde­rítés minden tekintetben meg van nehezítve. Ennek folytán a haditechnikát azon feladat elé állította, hogy a közelebbi és távolabbi hadszíntér megvilágítására, kikö -ölelésére al­kalmas és a felderítés munkáját megköny­­nyítő segédeszközöket találjon fel. Ezen célt szolgálja és a modern háború­ban kiterjedt alkalmazásra tett szert többek között elsősorban a fényszóró, amit a háború különleges céljainak megfelelő módon kü­lönféle nagyságban és alakban állítanak elő és használnak a modern hadseregek. A fényszórónak megvan az a sajátsága és elő­nye, hogy segítségével bármely irányban rendkívül koncentrált és hihetetlen nagy fényerősségű sugárkévét állíthatunk elő, a­mely több kilométernyi távolságban minden tárgyat — amelyre a fénysugár esik — meg­világít és tüzetesen felismerhetővé, átvizs­­gálhatóvá tesz Ezt az óriási fényhatást és világító effektust egy ívlámpának és egy ezüstözött homorú tükörnek segélyével ér­hetjük el, amely úgy van készítve, hogy a gyupontból kisugárzó fényivek sugarai egy­máshoz közel és a tükör tengelyével párhu­zamosan, mint egységes fényáram vettetnek vissza. A hadseregek által használt tábori fény­szórók rendszerint 60 centiméter tükör­át­mérővel bírnak, s ezek a készülékek jobbára a laffettákra vagy külön e célra való négy­kerekű kocsikra vannak szerelve. E nagy fényhatású fényszóró eszközök mellett azon­ban kisebb apparátusok is vannak a hadse- Alapította ■2t C A/m VIII., József­ utca 56. szám. ---------­Egész évre 24 K. félévre 12 K. Budapest, 1915. január 3. 12 sor 1. szám.

Next