Geodézia és kartográfia 1985 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 2. szám - Karsay Ferenc - Probocskai Endre - Liebhaber Imre: A budapesti Árpád-híd felújításának geodéziai munkálatai

Az FTV tevékenysége az Árpád-híd — Flórián tér térségében alapvetően kettős célra irányult: tervezői- vagy alakjelző-főpontkitűzésekre és geo­déziai művezetésre, másrészt részletkitűzésekre, amit a kivitelezők és alvállalkozók részére vé­geztünk. A FŐMTERV tervei alapján tűztük ki a két hídfő, a hozzájuk csatlakozó úthálózat, valamint a Flórián tér koordinátákkal megadott főpont­jait. Ezek között természetesen az alul- és felül­járókat, valamint a közműveket is. A Hídépítő Vállalat mint generálkivitelező 1981 óta adott megbízatást minden geodéziai és geodéziai jellegű mérés és számítás elvégzésére. Ez a tevékenység állandó jelenlétet igényelt, a feladatokat állandó geodéziai kirendeltség oldotta meg. Magát a hidat az UVATERV tervezte. Ki­tűzéseink alapján kerültek helyükre a hídpil­­lérek saruzsámolyai és a margitszigeti bejárók szegélykövei. Munkánk zömét a Flórián téri csomópont épí­tésének geodéziai tevékenysége képezte. Az alul- és felüljárórendszer építése helyén a munkánkat nemcsak az állandó közúti forgalom, hanem a munkaterület szokatlan elrendezése, a szigorúan tartott építési ütemezés miatti nehézségek is igen megnehezítették. Nagy segítségünkre volt viszont a társ­ építő vállalatok szakembereinek jó kooperáló, szervező munkája, valamint a METROBER által létesített alaphálózat. Megkönnyítette munkánkat az építkezés elején beszerzett Wild Di 4 típusú elektrooptikai távmérő, amellyel a legnehezebb építési körülmények között is hatékonyan dol­gozhattunk. A legérdekesebb és egyben a legidőigényesebb munkát az ívelt közúti felüljárók építése jelen­tette. Ez különösen nagy pontosságot és körül­tekintést igényelt, mivel az előregyártott tar­tóknak szűk tűrésen belül kellett az építendő pilléreken lévő fejgerendák közé kerülniük. A tartók végeinek kitűzése először a talajszinten történt meg, majd innen teodolitos felvetítéssel határozták meg a fejgerendán a szélső áthidaló tartók hossztengelyét, illetve felfekvési pontját. Az előírt pontosság ±10 mm volt. Az építés itt is több fázisból állt, így a geodéziai mérések is több részre tagozódtak. A cölöpök helyének, az alaptestek tengelyeinek és sarkainak, valamint az elkészült alaptesten a felmenő pil­lérek tengelyeinek a kitűzése, majd a pillérekre helyezett fejgerendák zsaluzatára újból a ten­gelyek feljelölése volt első fázisban a feladat. A továbbiakban az elkészült hordszerkezetre fel­emelt tartógerendákon, amelyek az együttdolgozó lemezzel együtt alkotják a pályalemezt, kellett kitűznünk még betonozás előtt az útszerkezet tengelyét, valamint szegélyét. Mivel a két felül­járó a Szentendrei utat köti össze az Árpád-híd hídfőjével, a kis sugarú ívek miatt a kitűzéseket 5 m sűrűségben kellett elvégeznünk. A felüljárók hasznos útpályájának kitűzésekor az íves szegélyvonalat a húrral végeztük, ehhez a tengelyt előzőleg ±5 mm, az ívrészletpontokat ±10 mm pontossággal jelöltük ki. Az utóbbi kitűzési fázist a különböző szerel­vények beállításához többször meg kellett is­mételni. A vízszintes mérésekhez minden esetben magassági kitűzés és állandó magassági ellen­őrzés is tartozott. Csak így lehetett elérni a ter­vezett értéket és a pontos csatlakozást, ugyanis a felüljárót két irányból egymás felé haladva épí­tették. A Flórián téri csomópont kialakításának előre nem várt érdekessége volt, hogy a mélyépítés során olyan római kori épületmaradványokra bukkantak, amelyek miatt át kellett tervezni a felüljárót, különösen pilléreinek alapjait (5. ábra). Ugyanis az volt a cél, hogy a Szentendrei útra rávezető felüljáró alatt jelentkező leletegyüttest megmentsék, sőt mint múzeumban, a közönség számára is hozzáférhetővé tegyék, amint a kör­nyéken már lakóházak alagsorában ezt tették. Ezért a romok fölött egyedileg kellett megtervezni építés közben a felüljáró szerkezetét, majd azt a leletfeltárással egyidőben meg is építeni. Mindez minden résztvevő építőtől nagy körültekintést és szakmai hozzáértést követelt. Ez számunkra — geodéták számára is —­ nehéz, de érdekes fel­adatot jelentett, mert a hidat, pilléreit és egyéb részeit közvetlen módon nem lehetett kitűzni a mély feltárások és kutatóárkok miatt. A szűk helyen és a szabdalt munkahelyen olyan megoldást kellett választanunk, amely mégis biztosítja az előírt pontosságot. Ehhez kombinált 5. ábra. A Flórián téri íves felüljárók és a feltárt római kori épületmaradványok

Next